Több portálon olvastam, hogy már idén munkaszüneti nap lehet december 24. egy egyszerű törvénymódosításnak köszönhetően, így elkerülhetők lennének a hosszadalmas jogi eljárások és a költséges népszavazás. A szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításához elegendő a Munka törvénykönyvének módosítása.
A hírek szerint a Munkástanácsok javaslata a jogi megoldásra már a foglalkoztatást felügyelő szaktárcánál van, ősszel a parlament elé is kerülhet. A Fidesz-kormány által már több alkalommal félretett kérés/követelés végre teljesülhet. Magyar Péter korábban megígérte: „a Tisza-kormány 2026-tól nem ledolgozandó munkaszüneti nappá nyilvánítja december 24-ét, hogy minden magyar család békében és nyugalomban készülhessen a szentestére.”
Óvatosan írom a jegyzetemet, hiszen tisztában vagyok azzal, hogy ez a régről ismert javaslat nagyon népszerű a munkavállalók körében, és aki ellene mer szólni, az népnyúzó, jégszívű, gaz kapitalista, és egész biztos, hogy kap majd hideget/meleget a munkavállalói érdekképviseletektől. Ezért aztán megpróbálok körültekintően fogalmazni, nehogy felkorbácsoljam az indulatokat.
1. A fizetett munkaszüneti napok számának növelése (mert fizetett munkaszüneti napról beszélünk) hatással van az éves munkaidőalapra, az éves rendes szabadságnapok kiadásának rendjére és a munkaszüneti napokra elrendelt munkavégzés esetén a bérköltség nagyságára. Az éves munkaidőalapot értelemszerűen csökkenti, a rendes szabadságnapok kiadását nehezíti, munkavégzés esetén az e napra kifizetett bérpótlék 100 százalékos nagyságrendű, azaz plusz élőmunkateher.
2. Ebben az évszázadban korábban már két nappal nőtt a fizetett munkaszüneti napok száma, pillanatnyilag tizenegy van. Mindenszentek napját (november 1.) a 2000. évben, nagypénteket a 2017. évben nyilvánította munkaszüneti nappá a Fidesz-többségű parlament. Jelenleg tehát január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., valamint a december 25. és december 26. minősül munkaszüneti napnak, ezekhez társulhat tizenkettediknek december 24. (Kíváncsi vagyok, hogy a jövőben december 23-án hány órakor zárnak majd a bolti kiskereskedelmi egységek.)
3. Ismerve a magyar néplelket, a lelkes szakszervezeti és egyházi embereket, arra is lehet számítani, hogy december 24. beiktatása után azonnal megindul a harc az újabb munkaszüneti napokért: jöhet a Vízkereszt (január 6.), a Nagyboldogasszony (augusztus 15.) iránti igény, de nem lepődnék meg azon sem, ha Mária szeplőtelen fogantatása (december 8.) is felkerülne a listára.
Egy-egy plusznap beiktatása természetesen nem jár drámai hatással a nemzetgazdaság teljesítményére (GDP-növekedés), de ha folyamatosan újabb és újabb munkaszüneti napok kerülnek bevezetésre, nos, annak lehetnek negatív következményei.
4. Remélem, friss és pontos statisztikával szolgálhatok: a 27 tagú Európai Unióban 9 országban munkaszüneti nap a december 24. Ezt kizárólag tényközlésnek szánom, már csak azért is elővigyázatos vagyok, mert a kontinentális közösségben az éves rendes szabadságnapok száma eltérő. Annyit azért nyugodtan kimondhatunk, hogy a december 24-i munkavégzés egyáltalán nem ritka az EU gyakorlatában. Az is vállalható kijelentés, hogy a tervezett intézkedés nem gazdasági racionalitáson alapul, hanem kizárólag közérzetjavító intézkedésnek minősíthető. Ezzel sincs semmi baj: ha munkavállalók millióinak kedélyállapota ettől jobb lesz, ám legyen!
Aki ismer (vagy olvasta korábbi írásaimat), pontosan tudja, hogy a munkavállalói követeléseket soha nem minősítettem lekezelő módon. Rövid jegyzetemben csak arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy egy egyszerűnek tűnő, sokak által szimplán technikai korrekciónak tűnő intézkedés is több oldalról szemrevételezhető, és - ha tetszik, ha nem – tisztában kell lenni azzal, hogy az új fizetett munkaszüneti nap növeli az állami vagy magánmunkáltató (vállalkozó) foglalkoztatással kapcsolatos terheit.
A szerző közgazdász.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.