Az eddig befutott információk szerint a fedélzeti elektronika „szállt el” a hétfő délelőtt Szolnokon kényszerleszállást végrehajtott, majd a kifutópályán kisodródott, végül kigyulladt Jas–39 D típusú vadászgépen. A baleset körülményeit, okait még vizsgálják; az általunk megkérdezettek szerint előreláthatólag hetekre lesz szükség, hogy látni lehessen, mi okozta a katasztrófát. Mint arra Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter is utalt, várhatóan a svéd gyártó is bekapcsolódik a vizsgálatba.
Ugyanakkor világviszonylatban a Jas–39-es viszonylag biztonságos gépnek tekinthető. Így Brazíliától Ukrajnán át Nagy-Britanniáig egy tucat ország cirka 300 ilyen típust tart hadrendben. Ennek kifejlesztése óta mindössze nyolc gép veszett oda balesetben, ezek jó része emberi, vezetői hiba miatt. A balesetek zöme a svéd tesztpályákon történt, illetve immáron három esetben magyar szál is van. Szerencsére minden esetben a pilóták tudtak katapultálni. Az egyetlen halálos kimenetelű szerencsétlenség Thaiföldön történt – mint utólag megállapították, a pilóta hibája okozta a végzetes balesetet.
Ez a harmadik alkalom, hogy baleset történt a magyar légvédelmet ellátó Jas–39-es Gripen vadászgépekkel.
Először 2015 májusában, egy csehországi hadgyakorlaton a Gripen túlfutott a leszállópályán, és teljesen összetört. A két pilótának sikerült katapultálnia. Az akkori vizsgálatok szerint vezetői hiba okozta a balesetet. Egy hónappal később, 2015. június 10-én a kecskeméti leszállópályán történt egy másik baleset, ekkor az együléses Jas–39 C típusú gép orrhajtóműve ragadt be, ezért a pilóta „hassal” próbálta letenni a gépet, ám a kifutón a repülő instabillá vált, így a pilóta kénytelen volt katapultálni. A pilóta, Kádár Sándor őrnagy akkor A Hazáért emlékjelvényt kapott hősiességéért. A májusban totálkárossá tört gépet Svédországba szállították javításra, ez a Gripen 2016-ban visszatért a magyar flottába.
A Gripenek 2008 óta látják el Magyarország, illetve a NATO rotációs rendszerének megfelelően időnként a Baltikum légvédelmét, valamint a NATO-n belüli megállapodás alapján – Olaszországgal közösen – Szlovénia légvédelmét.
2001-ben Magyarország 14 gépet – ebből 12 együléses C és kettő kétüléses D típust – lízingelt a svéd Saab vállalattól; eredetileg 2016-ig tartott volna a 2006–07-ben leszállított, majd 2008-ban hadrendbe állt gépek bérlete.
Ez 2012-ben úgy módosult, hogy a lízingszerződés végén a gépek magyar tulajdonba kerülnek, ekkor a szerződés határideje is kitolódott tíz évvel, éppen 2026-ig – azaz most járt volna le. Azonban az Orbán-kormány alatt a Magyar Honvédség egy 2024 februárjában kötött megállapodás alapján négy további Gripen C vadászgéphez jutott, így 18 darabosra nőtt a magyar flotta.
„Nagy csattanás, két másodperc múlva utánégetővel kifordult balra a másik gép” – Videók jelentek meg a szolnoki Gripen-balesetről, egy szemtanú is megszólaltGerincsérülést szenvedett a Szolnok mellett lezuhant Gripen pilótája