Egyre súlyosbodik a vámháború Kanada és az Egyesült Államok között, miután a múlt héten a két ország delegációinak vámcsökkentő megállapodása kútba esett. Kanada ma készül célzott ellenvámjait bejelenteni az amerikai kihívásra válaszul.
Az ottawai és a washingtoni felek nyilatkozatait közben folyamatosan a harcias retorika uralja. Trump elnök újabb 50 százalékos büntetővámot helyezett kilátásba a Kanadából érkező kész autókra, autóalkatrészekre és acélra vonatkozóan, ami nemcsak a kanadai autóipart, de az amerikai márkák termelőkapacitását és versenyképességét is negatívan értintheti.
Érdemes felidéznünk, hogy a három nagy detroiti autógyártó, a General Motors, a Ford és a Stellantis-csoport (például Chrysler, Jeep, RAM) által gyártott gépjárművek motorjait Mexikóban, a hajtáslánchoz szükséges alkatrészeit Kanadában, az elektronikai vezérlőegységeket az USA-ban gyártják, majd a végső összeszerelés is itt történik. Az első Trump-adminisztráció által a NAFTA szabadkereskedelmi egyezmény helyett létrehozott USMCA tagországai között az említett alkatrészek vámmentesen léphették át akár többször is a határt, az így kialakított ellátási lánc pedig növelte a gyártók hatékonyságát. A Trump által kilátásba helyezett büntetővámok így a saját maga által kezdeményezett vámmentes övezet lényegének mondanak ellent, és nehéz helyzetbe hoznák a mindenkori adminisztráció által szent tehénként kezelt detroiti autógyártó cégeket is.
Mark Carney kanadai miniszterelnök hétfőn elárulta, hogy Kanadának feltehetően el kell mozdulnia a dollárra megegyező ellenvámok bevezetésétől, és egy ennél célzottabb, a kanadai munkahelyek és vállalkozások biztonságát jobban szem előtt tartó ellenintézkedéseket kell hozniuk.
„Az olyan hozzáállás a tárgyalóasztalnál, miszerint Kanada alávetettje az Egyesült Államoknak, valami olyan, amit nem fogadunk el” – húzta alá Carney.
Az AP ezután idézte a kanadai kormányfő angol helyett franciául mondott, még erősebb szavait is. „Megtudtuk a tárgyalások során, hogy az amerikaiak el akarják pusztítani a főbb iparágainkat, beleértve az autó-, acél- és alumíniumgyártást. Ez az egyik fő oka, amiért nemet mondtunk.” Egy rossz üzlet volt, utalt vissza Carney a kereskedelmi tárgyalások lefújásának okaira.
Carney a napokban még egyet odaszúrt Washingtonnak, amikor azt állította: Kanada bárhol a világon megbízható partnerekre talált, kivéve az USA-ban és Oroszországban.
Trump sem maradt adós a csípős megjegyzésekkel. Hétfőn a Truth Social közösségi média felületén megismételte gyakran hangoztatott nézetét, miszerint „Kanada évek óta lehúzza az Egyesült Államokat”, és külön megemlítette, hogy az amerikai farmereket is „nevetségesen magas” vámokkal sújtja.
A legnagyobb éves GDP-vel rendelkező kanadai tartomány, Ontario kormányzója, Doug Ford szintén harcias formába lendült, amikor úgy fogalmazott, hogy „mindenki lázban ég, és készen áll egy gazdasági háborúra”. Trump válaszul Fordot testvére, a fiatalon elhunyt Rob Ford (Toronto botrányokkal vádolt korábbi polgármestere) legkevésbé karizmatikus és intelligens és általában figyelemre sem méltó testvérének nevezte, majd a miniszterelnökre „Carney kormányzóként” hivatkozott.
Ezt a régi trollkodást már Justin Trudeau kormányfősége idején is elsütötte. Itt tart ma a nagypolitika az óceánon túl.
