Óriási kognitív disszonancia lehet számára, hogy hamarosan lehull a lepel, és valódi, igazi adatok látnak napvilágot – utalt Gajdics Ottó Magyar Péter és a Tisza Párt általa elképzelt vereségére április 12-én a Hír TV választási műsorában. A lepel valóban lehullott, és a Fidesz valódi, igazi, óriási veresége nyomán a Fidesz-hívő, jobboldalinak mondott újságíró szavaiból minden műfajban megzenésített óriási mémcunami lett.
Láthatta mindezt Navracsics Tibor, aki az elmúlt 16 év Orbán-kormányaiban háromszor volt miniszter, közte egy cikluson át európai uniós biztos is. Az áprilisi választás előtt azt ígérte, ha kikap veszprémi választókerületében, visszavonul a politikától. Azonban megint lehullott a lepel, amikor a bukás ellenére a Fideszben újraválasztott pártelnöke közölte vele, hogy marad, és a párt önkormányzati kabinetjének a vezetője lesz.
Számára már ez is óriási kognitív disszonancia lehetett, miként a Fidesz számára a Tisza-kormány több mint három hónapos működése: következésképp önkényt, Rákosi-korszakot emlegettek, a vagyonvisszaszerzésre alapított korrupcióellenes hivatalt pedig ÁVH-nak nevezték.
És akkor felkelt a napunk: államalapító Szent István királyunk ünnepének reggelén Navracsics Tibor egy Facebook-videóval állt elő, oldalán párttársával, Ferencz Orsolyával. „Az elmúlt időszak azt bizonyította, hogy a politikai bosszú, a másik kiátkozása, kirekesztése a közösségből sehova nem vezet, de biztosan nem a jövő felé vezető út. Ezért indítunk mi, polgári demokraták egy olyan társadalmi kezdeményezést, amely mindenkit hív párthovatartozásra tekintet nélkül, hogy beszélgessünk Magyarország jövőjéről” – mondta a hirtelen magára találó fideszes.
Ha Navracsics ezt a szöveget 2014-ben, legkésőbb 2015-ben mondja el, felemelve ujját főnöke, Orbán Viktor előtt, megemelem előtte a kalapom.
Azonban 2026 augusztusában, amikor több mint négy hónapja megszűnt a gyűlöletpropaganda legalább a köztereinken, a közmédiumainkban, s részben a parlamentben is; amikor napról napra újabb és újabb csontvázak hullanak ki a Fidesz által itt hagyott szekrényekből, és a börtön árnyékában már visszafelé is csurrannak, cseppennek az ellopott milliárdok, ez az egész ország számára óriási kognitív disszonancia.
Mert mi másnak lehet nevezni, hogy a kommunistákhoz hasonlóan a múltat végképp eltörölni készülő „polgári demokraták” az elmúlt 16 évben magasról tettek a polgárokra és a demokratákra, kiátkozták, kirekesztették a magyarok közösségéből a másként gondolkodókat, az ellenzéket, a civileket, a melegeket és mindenkit, aki ellentmondott nekik.
Menjünk hát vissza a kályhához, úgy 1995-ig, amikor a polgári Magyarország gondolata először egy akkor valóban civil mozgalomként megjelenő egyesületben tűnt fel, majd az addigi liberális, szabadelvű párt a jobbrafordulás után felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és egy évre rá kiadta vitairatát A polgári Magyarországért címmel.
„A polgári demokrácia, a társadalom- és természetbarát piacgazdaság, a jogállamiság, a nemzeti és az euroatlanti elkötelezettség eszményeit és elveit követi” – írta saját magáról a 30 évvel ezelőtti vitairat első részében a Fidesz, amely ezen önmeghatározás után mára az összes eszményét és elvét megtagadta, s mindennek az ellenkezőjét hajtotta végre.
A bukott párt ma is Fidesz – Magyar Polgári Szövetség néven fut, pedig a valóságban a gyűlölet pártja, oroszbarát, szélsőjobboldalra sodródott alakulat lett.
Arra, hogy a Fideszt az orbánistából hirtelen polgári demokratává vedlett politikusai nem fogják megmenteni, G. Fodor Gábor politológus figyelmeztetett több mint egy évtizede a Magyar Narancsban: „A jobboldali értelmiségiek közül sokan vannak abban a tévedésben, hogy a »polgári Magyarország« hívószót politikai realitásnak gondolják, pedig az természete szerint politikai termék volt. Ők még ma is azt gondolják, hogy az 1998 és 2002 közötti Magyarország valóban polgári Magyarország volt. Ez óriási tévedés.”