A kínai bíróság kedden három év szabadságvesztésre ítélte Gao Zhen hetvenéves képzőművészt „a nemzeti hősök és mártírok jó hírének megsértése” miatt – adta hírül az Amnesty International. Az Egyesült Államokban állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező alkotót 2024. augusztus 26-án vették őrizetbe, amikor feleségével és hétéves fiával Kínába látogatott. A Hebei tartománybeli Sanhe város bírósága a tényállás alapján kiszabható legsúlyosabb büntetést rótta ki rá.
Gao Zhen a nyolcvanas évek közepe óta dolgozik együtt öccsével, Gao Qianggal. A Gao fivérek festményekkel, fényképekkel, szobrokkal, installációkkal és performanszokkal vizsgálták a hatalom működését, a cenzúrát és a kínai történelem elfojtott traumáit. Nemzetközi ismertségre a kétezres években tettek szert, amikor a kínai kortárs művészet még a mainál jóval tágabb – bár korántsem veszélytelen – mozgástérrel rendelkezett. Alkotásaikat Kínában és külföldön is bemutatták; 2010-ben a kansasi Kemper Museum of Contemporary Art rendezett életmű-kiállítást a munkáikból.
Művészetük politikai hátterét személyes családtörténet határozta meg. Apjukat 1968-ban, a kulturális forradalom idején „aktív ellenforradalmárnak” minősítették és elhurcolták abból a gépgyárból, ahol dolgozott. Huszonöt nappal később azt közölték a családdal, hogy a férfi bűntudatában öngyilkos lett. Fiai ezt sohasem hitték el; Gao Zhen ekkor tizenkét, Gao Qiang hatéves volt. Az apát később rehabilitálták, de halálának pontos körülményei nem tisztázódtak.
A fivérek visszatérő motívuma ezért Mao Zedong alakja lett. A Miss Mao sorozat darabjain a diktátor mellekkel, torz fogakkal és Pinokkió-orrhoz hasonló, megnyúlt orral jelenik meg. A 2009-es Mao’s Guilt – magyarul körülbelül Mao bűntudata – bronzszobra térdre ereszkedve, megbánó testtartásban ábrázolja a Kínai Népköztársaság alapítóját. Ugyanebben az évben készült The Execution of Christ című munkájuk, amelyen hét, puskát tartó Mao-alak veszi célba Jézust. A kompozíció Édouard Manet Miksa császár kivégzése című festményét idézi.
A rendőrség 2024 augusztusában mintegy harminc emberrel vonult ki a fivérek Peking melletti műterméhez. Gao Qiang beszámolója szerint bátyját azt követően vitték el, hogy nem volt hajlandó átadni mobiltelefonját. Novemberben a hatóságok 118 művet – szobrokat, festményeket és fényképeket – foglaltak le a műteremből. Ezek között voltak azok az alkotások is, amelyek miatt az eljárás megindult.
Az ügy egyik legfontosabb jogi problémája, hogy a kifogásolt művek 2005 és 2009 között készültek. A „hősök és mártírok” emlékét védő kínai törvény azonban csak 2018-ban lépett hatályba, az ilyen cselekmények büntetőjogi üldözését lehetővé tevő tényállást pedig 2021-ben iktatták be a büntető törvénykönyvbe. Jogvédők szerint Gao Zhen esetében tehát egy később megalkotott szabályt alkalmaztak visszamenőleg.
A művész március 30-án, egynapos, zárt tárgyaláson állt bíróság elé. Feleségét és az eljárást megfigyelni kívánó európai diplomatákat sem engedték be a tárgyalóterembe. Az ítéletről Gao felesége, Zhao Yaliang is csak férje ügyvédjétől értesült. A művész fellebbez a döntés ellen.
Gao Zhen előzetes fogva tartásban töltött idejét beleszámítják a büntetésbe, ezért várhatóan 2027. augusztus 25-én szabadulhat. Egészségi állapota azonban aggodalomra ad okot: gerincbetegségben szenved, térdében folyadék gyűlt fel, és a beszámolók szerint fogva tartása alatt többször összeesett. Családjával 2025 májusa óta erősen korlátozzák a kapcsolattartását.
A megtorlás a hozzátartozóira is kiterjed. Zhao Yaliangot és amerikai állampolgárságú kisfiukat nem vádolják bűncselekménnyel, mégsem hagyhatják el Kínát: nemzetbiztonsági indokokra hivatkozó kiutazási tilalom alatt állnak. Az Amnesty International ezt a családtagokkal szembeni kollektív büntetés egyik formájának nevezte.
Az ügy azért is különösen jelentős, mert a Gao fivérek szóban forgó művei egy olyan időszakban készülhettek és szerepelhettek kiállításokon, amikor a kínai állam még bizonyos határok között eltűrte Mao örökségének művészi kritikáját. A mostani ítélet azt jelzi, hogy ez a megtűrt tér utólag is felszámolható: ami másfél évtizeddel ezelőtt kiállítható műalkotás volt, azért ma már börtönbüntetés járhat.
Az Amnesty International szerint az ítélet célja nemcsak Gao Zhen megbüntetése, hanem más alkotók elrettentése is. A szervezet a döntés megsemmisítését és a művész feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli.
