Nyolc hónappal a 2027-es francia elnökválasztás előtt a mezőny szerkezete kezd kirajzolódni, de a második forduló párosítása még messze nem dőlt el. Az április 18-i első fordulóig még sok minden történhet. Mindenesetre a legutóbbi mérésekben Marine Le Pen áll stabilan az első helyen, miközben mögötte három külön verseny zajlik: A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon megpróbálja ismét maga mögé rendezni a baloldali szavazók legnagyobb részét, Édouard Philippe és Gabriel Attal az Emmanuel Macron utáni centrum vezetéséért küzd, Raphaël Glucksmann pedig azt akarja bizonyítani, hogy a reformista, Európa-párti baloldalnak önálló útja és elnökválasztási esélye is van. Glucksmann augusztus 23-i bejelentkezése az államfői székért fontos fejlemény, ám az első utána készült felmérés alapján egyelőre nem ő fordította fel a kampányt.
Az Ifop-Fiducial augusztus 24–25-én, 1598 választásra jogosult megkérdezésével készült friss barométere hét első fordulós összeállítást tesztelt. Marine Le Pen valamennyiben 33 és 35 százalék között áll, és 13–17 százalékponttal előzi meg az adott forgatókönyv második helyezettjét. Jean-Luc Mélenchon 16–19 százalék között mozog; azokban a változatokban, amelyekben a centrista tábort csak Philippe vagy csak Attal képviseli, két hónap alatt négy-öt pontot erősödött. A hét forgatókönyvből háromban bejutna a második fordulóba.
A négy jelentős baloldali szereplő – Mélenchon, Glucksmann, Marine Tondelier és Fabien Roussel – együttes támogatottsága 35-38 százalék, de ez a szavazótömeg több, egymással nehezen összeegyeztethető politikai ajánlat között oszlik meg.
Az egységes jelöltség lehet a kulcs
Még érdekesebb az a számítás, amelyben Glucksmann Mélenchon pártján, a radikális Engedetlen Franciaországon, a La France insoumise-on kívüli teljes baloldal közös jelöltje lenne, tehát sem az ökológus Marine Tondelier, sem a kommunista Fabien Roussel nem indulna ellene. Philippe centrista jelöltsége mellett Le Pen 33, Philippe 19, Mélenchon 18, Glucksmann 15 százalékot érne el. Attal esetleges közös centrista jelöltségénél viszont Le Pen 34, Mélenchon 18,5, Glucksmann 17, Attal 15 százalékra számíthatna. Ez Glucksmann eddigi legígéretesebb száma: másfél pont választaná el Mélenchontól. A mostani mérések egyikében sem Glucksmann a második helyezett.
Ehhez előbb a saját politikai oldalán kell győznie. Glucksmann ugyan elnökjelöltként jelentkezett be, de októberben részt vesz a Szocialista Párt és a Place publique közös előválasztásán. Az elektronikus első fordulót október 9–10-én, szükség esetén a másodikat 16–17-én tartják. A jelenlegi mezőnyben Ségolène Royal, Philippe Brun és Jérôme Guedj is jelezte indulását. Glucksmann az esélyes, de a győztesnek azt kell megmutatnia, hogy képes egyetlen jelölt mögé szervezni a LFI-től különálló baloldalt. Yannick Jadot korábbi zöld elnökjelölt már augusztus 24-én Glucksmann mögé állt.
A 46 éves Glucksmann azért is szokatlan szereplője az Élysée-ért folyó küzdelemnek, mert családtörténete szinte végigvonul a huszadik század európai ideológiai konfliktusain. Apja, André Glucksmann a francia „új filozófusok” legismertebb alakjai közé tartozott. Fiatalkorában maoista volt, később a szovjet kommunizmus és a totalitárius rendszerek egyik leghangosabb bírálója lett. Raphaël Glucksmann olyan párizsi értelmiségi közegben nőtt fel, ahol kelet-európai emigránsok és orosz rendszerkritikusok is megfordultak. A családi történetnek 2026 elején került elő egy addig kevéssé ismert fejezete: a Public Sénat dokumentumfilmjéhez végzett levéltári kutatás szerint nagyapja, Ruben Glucksmann Sztálin idején a Szovjetunió hírszerzésének dolgozott Reuven Guidoni fedőnéven.
Orosz műveletek kísérik a kampányt
Ez a pálya magyarázza, miért lett Glucksmann az orosz eredetűnek tulajdonított dezinformációs műveletek egyik korai célpontja. Július végén egy olyan hamis internetes oldal és videó jelent meg, amely a Blast francia portál arculatát másolta. A manipulált anyag azt állította, hogy Glucksmann élettársa, a televíziós újságíró Léa Salamé pénzzel próbált szerkesztőségeket rávenni a politikus népszerűsítésére. A készítők újságírók személyazonosságával éltek vissza, és mesterséges intelligenciával Edwy Plenel hangját is utánozták. Glucksmann az SGDSN tájékoztatására hivatkozva közölte, hogy a támadást a Storm–1516 nevű oroszbarát hálózat hajtotta végre. Francia biztonsági források megerősítették a Storm–1516 szerepét, a párizsi ügyészség augusztus 6-án vizsgálatot indított.
Glucksmann nincs egyedül. Édouard Philippe ellen már július 24-én hamis, az egészségi állapotáról szóló történeteket terjesztett ugyanaz a Storm–1516 hálózat. Gabriel Attalt augusztusban újabb műveletek célozták: hamis híradások és francia, illetve európai médiumok arculatával készített álcímlapok jelentek meg. A Viginum ezeket technikai alapon, magas bizonyossággal a Matrjoska nevű oroszbarát információs művelethez kötötte. A módszer visszatérő eleme, hogy ismert szerkesztőségek hitelességét próbálják kölcsönvenni, majd automatizált terjesztéssel növelik a hamis tartalmak láthatóságát. A dokumentált cél egyelőre inkább a bizalom rombolása, a megosztottság erősítése és a kampány napirendjének megzavarása.
Az elnökválasztás második fordulójának felmérések által valószínűsített számai közben azt mutatják, milyen nagy előnnyel indul Marine Le Pen. Az Ifop legfrissebb párosításai szerint 52-48-ra verné Édouard Philippe-et, 56-44-re Gabriel Attalt, 55-45-re Raphaël Glucksmannt, 54-46-ra François Hollande-ot, 58-42-re Bruno Retailleau-t és 67-33-ra Jean-Luc Mélenchont.
Le Pen jelenleg minden komolyan vehető ellenfelénél erősebb, miközben az ellene legversenyképesebbnek mért jelölt Philippe. A második helyért folyó küzdelem pedig annyira szoros, hogy a centrum egysége vagy megosztottsága ugyanúgy eldöntheti a döntő párosítását, mint a baloldalon zajló Mélenchon–Glucksmann-vetélkedés.
