Augusztus 26-án, szerdán reggel a Himalájában kanyargó Trishuli folyón kialakult villámárvizek következtében több tucat települést öntött el az ár Rasuwa és Nuwakot körzetében, Nepálban. Az áradások a kínai-nepáli határon fekvő Gyirong kikötőterületet is érintették , amely a kereskedelem és turizmus fontos gócpontja. A víz és sárlavinák hatalmas károkat okoztak a lakott területeken.
A mentés folyik, a halottakról, eltűntekről újabb és újabb adatok látnak napvilágot, a kérdés azonban még sokáig időszerű lesz: mi okozta a hirtelen jött és a videók alapján valóban óriási vízözönt, amilyenre a térségben nem nagyon volt példa, ezért sem lehettek rá felkészülve.
A kezdeti jelentések szerint földrengések földcsuszamláshoz vezettek, ez okozta a folyó áradását. Az USA Geológiai Szolgálata (USGS) szerint azonban a valódi ok egy gleccser összeomlása volt: ilyenkor a jégfolyam egy része leválik, és önállóan elindul. Amikor a jég elérte a völgy alját, olyan erővel ütközött a hegyoldalnak, hogy helyi idő szerint reggel 8 óra 37 perckor 4,4-es magnitúdójú rengést okozott.
Simon Cook a Dundee-i Egyetem gleccserszakértője elmondta a BBC-nek, hogy a gleccser nepáli része omlott össze a Langtang Lirung-csúcsnál, amely tizenöt kilométerre van az árvízzel elöntött területtől.
Az International Centre for Integrated Mountain Development (ICIMOD) szerint, amely egy kormányközi tudományos és oktatási központ a Himalájában élő emberek életének megvédésere, életmódjuk biztosítására, a területen egy jégből és sziklákból összeállt lavina indulhatott el nagy magasságból. A műholdképek szerint 5200 méter magasan egy 1,2 kilométer hosszú, 200 négyzetméter szélességű jégfolyam indult el 1200 méterrel lejjebb elérve a völgy alját. Ez a Lende Kholában, a Bhote Koshi mellékfolyójában kötött ki, amelynek vize megemelkedett, magával sodorva a szikla, jég és sáráradatot.
A központ úgy találta, hogy a vízszint fél óra alatt 7-9 méterrel nőtt meg, magával sodorva több megfigyelőállomást. Mike Searle, az Oxfordi Egyetem földtudományi professzora szerint a csuszamlás megindulásától az árvízig néhány óra, esetleg nap telhetett el. “A hordalék puszta mennyisége azt jelzi, hogy először földcsuszamlás alakult ki, gátat képzett a folyón, a víz felgyülemlett, azután az egész egy áradásban tört ki” - magyarázta a történteket. A helyszín, a hihetetlenül meredek hegyoldalak, völgyek a Himalájában becsatornázták és felgyorsították az áradatot.
De hogy mi okozta 25-én a gleccser összeomlását, az még mindig nem tiszta. Az egyik ok az lehet, hogy a Himalája, mint sok más részén, itt is emelkedik, a hegyoldalak egyre meredekebbé válnak, és a gleccserek emiatt is összeomolhatnak.
Általában azonban ezek a jelenleginél kisebb elzáródásokat okoznak a folyókon. Ami szerdán történt, az két tényező együttes hatására jöhetett létre. Az egyik a tektonikus, a hegyek kiemelkedését okozó folyamat, a másik a felmelegedés, ami miatt a gleccserek olvadásnak indultak.
A tudósok már évek óta figyelmeztetnek a Himalája jegének és a permafrosztnak (az évszázadok óta folyamatosan fagyott talajnak) az olvadására, ami az éghajlatváltozás következménye.
Az ICIMOD egyik jelentése ebben az évben arról számolt be, hogy a Hindu Kush régióban a gleccserek olvadása 2000 óta a kétszeresére gyorsult. Cook rámutatott, hogy Indiában, Olaszországban és Svájcban is hasonló folyamatok és áradások történtek az elmúlt években. De éppen Nepálban is történt hasonló eset tavaly, amikor egy gleccser olvadása miatt kialakult tóból tört ki a víz.
“Miközben nehéz megmondani, egy adott eset a felmelegedés következménye-e, az események mintázata ennek hatására enged következtetni” - jelezte Cook.
