Aljas húzásnak tartja az NKA nevezési díját a Prae Kiadó vezetője

– Már akkor nem értettem egyet a nevezési díj bevezetésével, hiszen onnantól fogva, hogy nem szakmai a döntés, ez egyértelmű megsarcolása annak a rétegnek, amelynek tagjait szinte állandóan elutasítják. Nyugodtan nevezhetjük ezt adónak, pontosabban L. Simon-adónak, mert az ő nevéhez kötődik, és valóban megadóztatja a kulturális szervezeteket – mondta lapunknak Balogh Endre.

A Prae Kiadó vezetője szerint a nevezési díj története elválaszthatatlan attól az átalakítástól, amely a Nemzeti Kulturális Alapnál 2011–2012-ben végbement. Balogh élesen bírálta az akkori döntéshozatali folyamatot, amely szerinte háttérbe szorította a szakmai szempontokat.

– 2011 végén kirúgta az összes kurátort, senki nem töltötte ki a mandátumát, mindenkitől megvált. Pedig 2012-ig a szakmai szervezetek nagyon diverz módon delegálták a kurátorokat, nem úgy állították össze a testületeket, hogy kizárólag egy politikai oldalhoz tartozó emberek ücsöröghessenek ott. Az irodalmat érintő három kuratóriumból csak egybe delegálhattak szakmai szervezetek, kettőbe egyáltalán nem. Ebben az egyben pedig úgy állították össze a delegációs folyamatot, hogy sem a Szépírók Társasága, sem a József Attila Kör nem tudott embert juttatni a kuratóriumba. Ez volt az egyik hiba, amit elkövetett – idézte fel L. Simon László egykori NKA-elnökségének időszakát Balogh Endre.

L. Simon László, az Orbán-kormány egykori kultúrpolitikusa jelenleg is a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. Balogh szerint

Hozzátette: az előző évben Harsányi Lászlót váltó Jankovics Marcell még nem változtatott érdemben az elődjétől átvett rendszeren. Harsányi László egyébként idén májusban L. Simon Lászlóval, Lőrinczy György és Török András egykori NKA-elnökökkel közös állásfoglalásban sürgette az NKA szakmai autonómiájának és társadalmi bizalmának helyreállítását.

Az L. Simon-adó

A sűrű elnökváltások időszakában, 2012-től teljesen új kuratórium állt fel, és megjelent az úgynevezett nevezési díj is: a pályázatok benyújtásának feltétele lett annak megfizetése. Az erről szóló 56/2011-es határozat ugyanakkor lehetővé tette, hogy indokolt esetben az NKA Bizottságának elnöke – akkoriban L. Simon László – egyedi mentességet adjon.

A nevezési díj bevezetését azzal indokolták, hogy abból a pályáztatási és adminisztrációs folyamatok költségeit lehet hatékonyabban fedezni, miközben az új rendszerben már 150 helyett 72 kurátor dolgozott. Balogh szerint ugyanakkor az az érv is elhangzott, hogy egyszerűen túl sok pályázat érkezett.

A nevezési díjat kezdettől sok kritika érte azért is, mert a pályázás előfeltétele volt, sikertelen pályázat esetén azonban az összeget nem fizették vissza.

– Úgy számoltam, száz pályázatból negyven nyert, miközben körülbelül négy és fél millió forint úgynevezett nevezési díjat fizettem. Számunkra ez egyértelműen sarc volt. Mindenképpen úgy gondolom, hogy ez az egész kulturális szférára nézve méltatlan – mondta saját tapasztalatairól Balogh Endre.

Hozzátette: a kulturális szféra eleve nem dúskál a forrásokban, különösen azok a szervezetek nem, amelyek szerinte valódi kulturális életet szerveznek. Úgy véli, a nevezési díj terhei azért is aránytalanok, mert az elmúlt években jelentős különbségek alakultak ki az egyes szervezetek támogatása között.

Balogh a napokban nyilvános bejegyzésben hasonlította össze a Szépírók Társaságának és a Magyar Írószövetségnek jutó támogatásokat: számítása szerint előbbi öt év alatt összesen 16,5 millió, utóbbi 213,7 millió forint támogatást kapott.

– Létrejöhettek olyan helyzetek, amelyekben például a Magyar Írószövetség szerintem egyetlen pályázatát sem utasították el 2012 óta. Ha véletlenül igen, akkor ott valóban nagyon elrontottak valamit. Az Írószövetség ki tudja gazdálkodni ezt az úgynevezett nevezési díjat. Kifejezetten aljas húzás ez többek között a Szépírók Társaságával szemben, amely viszont 2012 óta alig kapott támogatást – fogalmazott.

Balogh tapasztalatai szerint több esetben nem kizárólag szakmai érvek döntötték el, hogy egy szervezet kap-e támogatást: úgy véli, ideológiai szempontok és személyes ellentétek is szerepet játszhattak.

Balogh ugyanakkor hangsúlyozta: a nevezési díjat akkor is igazságtalannak tartaná, ha a támogatásokról minden esetben kizárólag szakmai alapon születnének döntések.

Azt sem látja átláthatónak, hogy az NKA végül pontosan mire fordította a nevezési díjakból befolyt összegeket. A pénz elméletileg a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz (NKTK) került, és minden befizetésről számlát állítottak ki.

– Állítólag újraelosztásra kerül, de senki nem tudja, mi lesz vele valójában. A Tokaji Írótáborban viszont elhangzott egy nagyon szép szám: Kollár Árpád NKA-kurátor elmondta, hogy

Tehát ez azt jelenti, hogy ennek az adónak mindössze egyharmad részét tudták visszaadni a szervezeteknek – és ebben a szépirodalmon kívül mindenféle más művészeti ág is benne van – mondta Balogh.

Az NKA működésével és a közpénzek elosztásával kapcsolatban az elmúlt években számos kritika fogalmazódott meg. Több kulturális szereplő állította, hogy tartósan nem jut támogatáshoz, és az alapot többször érte az a vád, hogy döntéseiben nem kizárólag szakmai szempontok érvényesültek. Jelenleg is nyomozás zajlik az NKA 17 milliárd forintos pénzosztásával és a hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter már májusban azt ígérte, hogy átláthatóbbá teszik a támogatási rendszert. Azt is hangsúlyozta, hogy szerinte „a civilek a társadalom immunrendszere”, és az új kulturális vezetés partnerség kialakítására törekszik velük.

Balogh szerint ezért is volna sürgető az NKA nevezési díjának eltörlése vagy legalább a rendszer felülvizsgálata, hiszen az alaphoz pályázók jelentős része civil szervezet.

– Nagyon fontos, hogy megmaradjon az NKA, de a civileket nem büntetni kell – fogalmazott.