A Tisza-kormány a meghirdetett programjának megfelelően fontos döntést hozott. 2027. január elsejétől a vállalásunknak megfelelően 120 ezer forintra emeljük az öregségi nyugdíj minimumösszegét – jelentette be Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: „ezzel több százezer idős honfitársunknak jelentősen, sokaknak a duplájára nő a nyugdíjuk”.
Egy ilyen hír első hallásra öröm, a vállalás megvalósítása vitathatatlanul sok ember életét teszi jobbá. Kijelenthető: Magyar Péter és kormánya egyértelművé tette, a jelenlegi minimumnyugdíj összegéből, 28 500 forintból nem lehet megélni, mértéke az emberi méltóságot sérti.
Az tehát tovább már nem is kérdés, hogy a 2008 óta befagyasztott ellátás megalázóan alacsony, jelentős változtatásra van szükség. Ezt lépi meg a Tisza-kormány.
Ám ez a jó hír egy sor kérdést is felvet.
Például, hogy milyen nyugdíjakat, illetve ellátásokat érint majd az intézkedés. A bejelentés, illetve a nyilatkozatok több, egymástól eltérő fogalmat használnak.
Nézzünk ezekből néhányat. Amit tudunk: a jövőben, 2027-től megállapított teljes öregségi nyugdíjminimum összege 28 500 helyett havi 120 ezer forint lesz. A már nyugdíjban lévők közül mindenkinek, aki 120 ezer forint alatti ellátásból kénytelen megélni, egységesen havi 120 ezer forintra emelik a járandóságát.
Csakhogy az öregségi nyugdíjminimum, illetve a 120 ezer forint alatti nyugdíjjal bírók köre nem ugyanaz. Az első egy fogalom, megállapítási szabály. A második a már folyósított ellátások rendkívül sokszínű körét érinti. És ezzel felmerül néhány elvi és gyakorlati kérdés.
A nyugdíjrendszer keresetpótló ellátás, nem a szociális, rászorultsági intézményrendszer része, hanem alapvetően biztosítási jellegű jövedelem: összegét a szolgálati idő és az életpálya alatt szerzett, járulékalapot képező, egyénileg eltérő kereset határozza meg. Így még az alacsony ellátásúak sem alkotnak homogén csoportot. Lehet valakinek 50 ezer forint a nyugdíja azért, mert rövid ideig dolgozott, és lehet azért, mert végigdolgozta az életét, csak éppen nagyon keveset keresett, vagy sokat keresett, de kevés járulékot fizetett.
De a megalázón kevés 28 500 forintot sem kapja meg mindenki, ha befejezi a munkát. Az öregségi nyugdíjminimumot ugyanis a teljes nyugdíjra jogosultak körében alkalmazzák, megállapításához minimum 20 év szolgálati viszony szükséges. Ennél rövidebb munkavégzés után erre nincs garancia. Ezt miként kezeli majd a kormány?
Aztán vannak hozzátartozói ellátások, illetve olyan járandóságok is, amelyek nem minősülnek nyugdíjnak, mégis a nyugdíjminimumhoz viszonyítják őket. Az árvasági ellátást, a gyermekgondozási támogatást vagy egyes települések helyi segélyeit is felemelik 120 ezer forintra, vagy ezek esetében marad a 28 500 forint?
Sok még a kérdés, egyelőre csak az intézkedés iránya értékelhető.
A havi 120 ezer forint első lépésnek kifejezetten örömhír. A kérdésekre pedig majd a kész jogszabály adhat megnyugtató választ.