A Balti-tenger menti európai államok szorosabb együttműködésre készülnek a drónokkal, szabotázsakciókkal és más hibrid fenyegetésekkel szemben. Alexander Dobrindt német belügyminiszter Flensburgban fogadja a térség több országának belügyi vezetőit, hogy közös eljárásokról, gyorsabb információcseréről és a pilóta nélküli repülőeszközök elleni védelem összehangolásáról tárgyaljanak. A találkozó hátterében az elmúlt évek balti incidensei és az orosz–nyugati feszültség tartós növekedése áll.
A résztvevők számára a drónfenyegetés különösen sürgős. Olcsó, kereskedelmi forgalomban is beszerezhető eszközökkel repülőtereket, katonai objektumokat, kikötőket, erőműveket és kommunikációs infrastruktúrát lehet megfigyelni. Nagyobb, fejlettebb drónok robbanóanyagot vagy elektronikai zavaróeszközöket is hordozhatnak. A probléma azért nehéz, mert békeidőben nem minden hatóság jogosult azonnal lelőni vagy elektronikus úton eltéríteni egy ismeretlen repülőeszközt.
Németország az elmúlt időszakban több alkalommal vizsgált gyanús drónrepüléseket katonai és ipari létesítmények közelében. Hasonló esetekről számolt be Dánia, Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti állam. Egy-egy incidens eredetét gyakran nehéz bizonyítani: a repülőeszköz lehet hobbigép, bűnözői célú eszköz, hírszerzési platform vagy szándékos provokáció része.
Gyorsabb adatcsere kell
A hibrid hadviselés éppen ezt a bizonytalanságot használja ki. A kibertámadások, GPS-zavarások, dezinformációs műveletek, drónberepülések és infrastruktúra elleni szabotázsakciók külön-külön a háborús küszöb alatt maradhatnak, együtt azonban tartós nyomást gyakorolhatnak egy országra. A Balti-tenger különösen érzékeny térség: partjain NATO-tagállamok sorakoznak, miközben Oroszország kalinyingrádi területe közvetlenül a szövetség országai közé ékelődik. Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával a térség katonai térképe jelentősen megváltozott.
Dagad a román-orosz drónbotrány, vagy az oroszok egyre vakmerőbbek, vagy az ukránok egyre hatékonyabbakA tengerfenék infrastruktúrája újabb sebezhető pont. Elektromos kábelek, adatvezetékek és gázvezetékek kötik össze a térség országait. Az elmúlt években több kábel és vezeték sérült meg gyanús körülmények között. Egyes esetekben hajók horgonyai okozták a rongálást, de a hatóságok azt is vizsgálták, történt-e szándékos szabotázs. A bizonyítás nehéz, mert a tengerfenéken kevés közvetlen megfigyelési adat áll rendelkezésre.
A NATO ezért fokozta a balti járőrözést, több ország pedig külön hajókat, repülőgépeket és megfigyelőrendszereket telepített a kritikus infrastruktúra védelmére.
A katonai jelenlét azonban önmagában kevés. A kábelek nagy része magánvállalatok tulajdonában van, a kikötői és rendőrségi hatóságok pedig külön adatbázisokat használnak. Egy gyanús hajó vagy drón mozgásának gyors felismeréséhez ezeket az információkat össze kell kapcsolni.
A flensburgi találkozó egyik célja ezért az adatcsere gyorsítása. A belügyminiszterek azt szeretnék, hogy egy országban észlelt gyanús repülőeszköz vagy hajó adatai perceken belül eljussanak a szomszédos államok illetékes szerveihez. Ez különösen akkor fontos, ha az eszköz átlépi a határt vagy több ország infrastruktúráját érintő útvonalon mozog.
Árnyékflotta és jogi akadályok
Az orosz árnyékflotta külön fejezetet jelent. Moszkva a nyugati olajszankciók megkerülésére régi, gyakran bonyolult tulajdonosi hátterű tartályhajókból álló flottát használ. Ezek közül sok közlekedik a Balti-tengeren, mert az orosz olajexport fontos kikötői a térségben találhatók. Az európai országok biztonsági és környezetvédelmi kockázatot is látnak bennük. Egy idős, gyengén biztosított tanker balesete súlyos olajszennyezést okozhat, a biztonsági szolgálatok pedig attól tartanak, hogy egyes kereskedelmi hajókat hírszerzési vagy szabotázsfeladatokra is használhatnak.
A drónvédelem jogi kérdése legalább ilyen bonyolult. Egy katonai támaszpont felett repülő ismeretlen drón esetében gyors döntésre van szükség, de lakott területen a lelövés önmagában is veszélyes lehet. Az elektronikus zavarás más kommunikációs rendszereket is érinthet. A hatóságoknak ezért többféle eszközre van szükségük: érzékelésre, azonosításra, rádiófrekvenciás zavarásra, hálóval vagy más módon történő elfogásra, végső esetben pedig fizikai megsemmisítésre.
A háború elérte Moszkvát, az ukránok megtalálták a módját, hogyan kopoghatnak be a vérontáshoz rideg közönnyel viszonyuló oroszokhozA német kormány az elmúlt időszakban a rendőrség drónelhárító jogosítványainak bővítésén dolgozott. A balti együttműködés azért lehet fontos, mert a technikai szabványok és eljárások egységesítésével olcsóbb és hatékonyabb rendszer építhető. Ha minden ország más érzékelőt, adatprotokollt és parancsnoki láncot használ, egy határokon átívelő incidens kezelése lassabb.
Az Európai Unió is egyre több pénzt fordít a kritikus infrastruktúra védelmére.
Az orosz-ukrán háború megmutatta, hogy a dróntechnológia néhány év alatt alapvetően átalakíthatja a biztonsági környezetet. A korábban drága katonai képességek egy része ma kereskedelmi alkatrészekből is felépíthető, ami a belbiztonsági szervek számára új kihívást teremt.
