A hidegháború lezárulása óta eltelt évtizedek legsúlyosabb biztonsági kockázataival kénytelen szembesülni az Európai Unió. A Cseh Biztonsági Információs Szolgálat közzétett éves értékelése részletes betekintést nyújt azokba a hibrid hadviselési módszerekbe, amelyeket idegen hatalmak alkalmaznak a nyugati közösség destabilizálására.
A jelentés bevezetőjében Michal Koudelka, a cseh polgári titkosszolgálat leköszönő igazgatója felhívja a figyelmet arra a robbanásveszélyes globális környezetre, amelyben az Ukrajna elleni orosz invázió, a közel-keleti fegyveres konfliktusok, a kínai tajvani erődemonstráció, valamint az atlanti kapcsolatok átalakulása együttesen fejti ki hatását. A cseh kémelhárítás vezetője kiemelte: a földrajzi távolságok ellenére ezek a válságok közvetlen fenyegetést jelentenek a közép-európai régió biztonságára és gazdasági stabilitására.
Oroszország a hagyományos katonai műveletek mellett jelentős erőforrásokat összpontosít a hibrid befolyásolási akciókra az Európai Unió tagállamaiban. A propaganda és a félrevezető információk terjesztése mellett a hangsúly eltolódott a fizikai szabotázsakciók előkészítése és végrehajtása felé. Az orosz katonai hírszerzés, a GRU koordinálásával működő hálózatok kifejezetten a közösségi platformokon, leginkább a Telegramon keresztül igyekeznek végrehajtókat toborozni.
A titkosszolgálati szaknyelvben eldobható ügynököknek nevezett személyek bevonása teljesen új dimenziót nyitott a diverzáns műveletek történetében. Ezek a megbízottak jellemzően nem állnak közvetlen, tartós kapcsolatban a megbízó állam szerveivel, lebukásuk esetén pedig Moszkva azonnal megtagad mindenféle felelősségvállalást vagy segítséget.
Eldobható végrehajtókat toboroz a GRU
Az eldobható ügynökök köre leginkább tapasztalatlan amatőrökből, alacsony társadalmi státuszú vagy bűnözői múlttal rendelkező egyénekből áll össze, akiket elsősorban a gyors pénzszerzés lehetősége motivál. A megbízók gyakran nem előre megtervezett központi célpontokat jelölnek ki számukra, hanem a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva azt kérdezik a beszervezett személyektől, hogy milyen létesítményekhez férnek hozzá a saját környezetükben.
A támadási kockázat így nagymértékben függ az egyes eldobható ügynökök egyéni lehetőségeitől, ami jelentősen megnehezíti a felderítést és a megelőzést a nemzetbiztonsági szervek számára. A szabotázsakciók elkövetőinek kötelező feladata, hogy a felgyújtott vagy megrongált objektumokról felvételeket készítsenek, amelyeket azután az orosz propagandagépezet felhasznál az európai közvélemény megfélemlítésére. A médiafigyelem felkeltésével azt az üzenetet sulykolják a nyugati társadalmakba, hogy Európa lángokban áll, a támogatások folytatása pedig nem kifizetődő.
A fizikai szabotázsok mellett Oroszország intenzív erőfeszítéseket tesz a nyugati szankciók kijátszására, hogy biztosítsa hadiipara számára a nélkülözhetetlen technológiai komponenseket. A cseh védelmi hatóságok több olyan esetet derítettek fel, amikor orosz vállalkozások harmadik országbeli közvetítőkön keresztül próbáltak meg precíziós szerszámgépeket, repülőgép-alkatrészeket, elektronikai elemeket és speciális csapágyakat beszerezni.
A felderített esetek között szerepeltek olyan próbálkozások is, amelyek a tömegpusztító fegyverek fejlesztéséhez kapcsolódó kémiai, biokémiai és molekuláris biológiai laboratóriumi berendezések illegális megszerzésére irányultak.
Ugyancsak felfedtek egy olyan árnyékflotta-üzemeltető hálózatot, amely az orosz olaj szankciókerülő szállítását segítette elő a nemzetközi vizeken.
Peking a tudományos szférát is célozza
Kína hírszerzési tevékenysége ezzel párhuzamosan tovább erősödött a közép-európai térségben. A kínai államhoz köthető kiberkémek folyamatos támadás alatt tartják a nyugati diplomáciai hálózatokat, amit Csehországban a külügyminisztérium elleni kiberincidensek hivatalos tulajdonítása is igazolt. A kínai Állambiztonsági Minisztérium kiberoperátorai a védelmi és külpolitikai infrastruktúrák mellett kiemelt figyelmet fordítanak a tudományos és akadémiai szférára.
A kínai hírszerzők újságírói vagy diplomáciai fedésben működve építenek ki kapcsolatokat, és szakmai közösségi hálózatokon, például a LinkedInen keresztül környékezik meg a kutatókat, egyetemi oktatókat. A beszervezési folyamat során fokozatosan növelik a kérések súlyát, hogy végül nem nyilvános adatokat vagy kompromittáló információkat szerezzenek a számukra kedvezőtlen politikai szereplőkről.
A kibertérben végrehajtott támadások jellege is átalakult a korábbi évekhez képest. Míg a túlterheléses támadások túlnyomórészt demonstratív jellegűek maradtak, addig az utóbbi időszakban megszaporodtak a hiányosan védett helyi ipari vezérlőrendszerek elleni elkövetések. A szabotőrök vagy hackercsoportok a nem megfelelően biztosított szivattyúk, kazánok és egyéb műszaki berendezések paramétereit módosítva próbálnak fennakadásokat okozni a kritikus infrastruktúrák működésében.
Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament jelenlegi és volt képviselőit megcélzó politikai befolyásolási hálózatok is aktívak maradtak, kihasználva a szankcionált médiumok által biztosított felületeket a megosztó nézetek terjesztésére.
A külföldi hatalmak információs műveletei kihasználják az európai társadalmakban meglévő információs buborékokat. A dezinformációs és összeesküvés-elméleteket terjesztő felületek olyan zárt ökoszisztémát alkotnak, amelyben a felhasználók teljesen elszakadnak a valóságtól, s ezáltal rendkívül sebezhetővé válnak a célzott radikalizációval szemben. Az orosz állami apparátushoz kapcsolódó hírforrások átnevezett csatornákon és közösségimédia-platformokon keresztül folytatják a lélektani hadviselést.
A biztonsági szolgálatok értékelése szerint az ezen hibrid fenyegetések elleni védekezés a következő években a nemzeti és szövetségi védelmi stratégiák abszolút prioritásává kell, hogy váljon.
