Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szokatlanul kemény hangon ítélte el az izraeli telepesek palesztinok elleni erőszakát Ciszjordániában, miután szombaton újabb támadások történtek Kuszra és Dzsalud falvakban. A kormányfő „bűnös erőszakcselekményeknek” nevezte a történteket, és azt mondta, az elkövetők akadályozzák az izraeli hadsereg munkáját, igazságtalan nehézségeket okoznak a törvénytisztelő telepeseknek és ártanak Izrael nemzetközi megítélésének. A kijelentés azért feltűnő, mert Netanjahu korábban ritkán fogalmazott ilyen egyértelműen a telepesek által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban.
A hétvégi incidensek közül a legsúlyosabb Kuszrában történt, ahol több tucat izraeli telepes jelent meg a palesztin falu szélén. Helyiek és az izraeli hadsereg beszámolója szerint kövekkel dobálták a lakókat, majd egy csoport egy palesztin házba is behatolt, miközben az épületben lakók tartózkodtak. Az izraeli hadsereg és a határrendészet végül eltávolította a telepeseket és lefoglalt több járművet . Palesztin források nyolc sérültről számoltak be.
A közeli Dzsaludban még nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki egy támadás. Egy amerikai televíziós stáb egy palesztin családdal készített interjút, amikor maszkot viselő férfiak kövekkel és botokkal rontottak rájuk. A beszámolók szerint egy palesztin nő és a stáb több tagja megsérült. Az ügy azért is különösen érzékeny, mert külföldi újságírók váltak közvetlen célponttá, így a ciszjordániai telepesek által elkövetett erőszak problémája újra az amerikai és európai nyilvánosság középpontjába került.
Netanjahu közleményében azt ígérte, hogy a hadsereg, a Sin Bét belbiztonsági szolgálat és a rendőrség kivizsgálja az ügyet, az elkövetőket pedig felelősségre vonják. Az izraeli ellenzék azonban ennél jóval messzebb ment. Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, ellenzéki politikus szerint az erőszak nem elszigetelt rendbontás, hanem annak következménye, hogy a kormány politikai megfontolásokból hosszú ideje engedékeny a radikális telepescsoportokkal szemben.
A vita középpontjában Kuszra áll, ahol augusztus eleje óta rendszeresek az összecsapások. Palesztin lakosok szerint a telepesek házakat és mezőgazdasági területeket közelítenek meg, utakat zárnak el, kerítéseket bontanak le és időnként megakadályozzák az élelmiszer küldemények eljutását egyes családokhoz. Az izraeli hadsereg több alkalommal beavatkozott, de a helyiek szerint a biztonsági erők gyakran őket korlátozzák, miközben a telepesekkel szemben kevés intézkedés történik.
Nemzetközi jog kontra koalíciós kényszer
Az ENSZ és a nemzetközi közösség túlnyomó része illegálisnak tekinti a megszállt Ciszjordániában létrehozott izraeli telepeket. Izrael vitatja ezt az értelmezést, és különbséget tesz az államilag engedélyezett települések és az izraeli jog szerint is engedély nélküli előőrsök között. A gyakorlatban azonban a területi konfliktus, a katonai ellenőrzés és a telepesmozgalom terjeszkedése szorosan összekapcsolódik.
Az elmúlt években látványosan emelkedett a telepesekhez köthető erőszakos incidensek száma.
Az ENSZ rendszeresen dokumentál palesztinok elleni támadásokat, termőföldek megrongálását, olajfák kivágását, házak és járművek felgyújtását. Izraeli civilek ellen is történnek palesztin támadások, amelyekre a hadsereg kiterjedt biztonsági műveletekkel válaszol. A kétféle erőszak kölcsönösen növeli a félelmet és a bosszú logikáját.
Netanjahu koalíciójában olyan szélsőjobboldali pártok is helyet kapnak, amelyek politikai bázisának fontos részét adják a telepesek. Emiatt a miniszterelnök mozgástere korlátozott. Ha túl erősen lép fel a radikális csoportokkal szemben, koalíciós konfliktust kockáztat; ha viszont nem tesz semmit, Izrael külföldi partnereinek bírálata erősödik. A mostani nyilatkozat arra utal, hogy a nemzetközi reputációs kár már a kormányfő számára is nehezen figyelmen kívül hagyható.
Az Egyesült Államok különösen fontos szereplő. Washington Izrael legfontosabb katonai és diplomáciai támogatója, ugyanakkor az amerikai kormányzatok többször felszólították Jeruzsálemet a telepeserőszak megfékezésére. Amerikai állampolgárokat és újságírókat érintő incidensek rendszerint gyorsabb politikai reakciót váltanak ki. A mostani támadás ezért könnyen újabb nyomást helyezhet az izraeli kormányra.
A kemény szavak próbája
A palesztin vezetés szerint a telepesek által elkövetett erőszak célja a lakosság elűzése a kisebb falvakból és a mezőgazdasági területekről. Izrael ezt az általánosítást elutasítja, és azt állítja, hogy a bűncselekményeket elkövető kisebbség nem képviseli a telepesek egészét. Netanjahu mostani szóhasználata is erre épült: „maroknyi rendbontóról” beszélt, miközben egyértelműen elítélte a cselekményeket.
A következő napokban az lesz a döntő, követi-e a kemény nyilatkozatot tényleges rendőrségi fellépés.
