Az elmúlt években az ország kormánya hadban állt a saját fővárosával. Ahelyett, hogy azt keresték volna, hogyan lehet előrébb lépni Budapest fejlesztése révén, egy kicsinyes szívató politika érvényesült. A Tisza-kormány ezen változtatni fog. Az uniós pénzek hazahozatalával már el is kezdtük ezt a munkát, amelyre jó példa a mai esemény, megmutatva, hogy teljesítettük a vállalásunkat és hazahoztuk az uniós forrásokat és azok valóban a magyar emberek érdekeit szolgálják majd – jelentette ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hétfő délelőtt a „Budapesti trolibusz járműbeszerzés III. ütem és állatkerti deltavágány kiépítése” címet viselő projekt záró rendezvényén a Városligetben.
A fejlesztésnek köszönhetően
augusztus 31-től meghosszabbított útvonalon közlekedik a 81-es trolibusz, így közvetlen kapcsolat jön létre Zugló, a Városliget és Angyalföld között.
A beruházás Magyarország Tisza-kormány által átírt Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében 11,3 milliárd forintos Európai Unió támogatásával valósult meg.
„Az 5500-6000 milliárd forint összegű uniós források hazahozatalához az unió által előírt feltételeket a határidő legvégére, ma délutánra sikerült teljesíteni, de a rendkívül megfeszített munka eredményeként Magyar Péter kabinetje elérte, hogy a teljes kialkudott összeghez hozzáférjen Magyarország” – hangsúlyozta Vitézy Dávid, aki nem tagadta, fél évvel ezelőtt nem sok esélyt adott volna erre, a kormányváltás azonban erre is utat nyitott. Az uniós forrásból megvalósuló fővárosi fejlesztések közül kiemelte a hármas metró meghosszabbítását, a Bajcsy-villamost, a Budai fonódó újabb ütemét, vagy éppen a lakhatás és a zöld politika területén várható együttműködéseket. A számos közös projekt okán szükségessé vált a kormány és a főváros közötti kapcsolatok intézményesítése.
Hatszázmilliárd forintos listával várja Budapest Magyar Péter kormányát a befagyasztott EU-s források megszerzéséhezA kormány múlt heti ülésén döntött a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) feltámasztásáról. A főváros aranykorának intézményét eredetileg Tarlós István főpolgármestersége alatt támasztották fel, de Karácsony Gergely megválasztása után fokozatosan háttérbe szorították, majd össze sem hívták. Budapest legvirágzóbb korszakában a kormány és a városvezetés együtt tudott működni és olyan léptékű fejlesztést valósítottak meg, amely az egész ország számára olyan léptékű fejlődést hozott, amely azóta is példa értékű. Néhány napon belül a kormány arra tesz javaslatot a Parlamentnek, hogy az FKT működését törvényi rangra emeljük. Az FKT érdemi hatáskörökkel rendelkezik majd a hatékony közös munka érdekében – tette hozzá Vitézy Dávid.
Budapest történelméről beszélve mindig az az aranykor jut eszünkbe, amikor a város, a kormány és a működő tőke szentháromsága fejlesztette ezt a várost. Ennek intézményi kerete volt az FKT,
amely magasra tette a lécet, hiszen az akkor megvalósult beruházások ma ott vannak minden képeslapon. Ehhez képest az Orbán-kormány ott tett be Budapestnek az elmúlt években, ahol csak lehetett. Teljesen leépítették az FKT-t is. A Tisza-kormánnyal közösen azonban egy partnerség elvén alapuló együttműködést alakítanánk ki. Az a közös cél, hogy Budapest új aranykorát hozzuk el együtt. Ennek fontos eszköze lesz az FKT, amely a fővároson belül is az egységteremtés színterévé válik: tagjai között ott lesznek a kormány, a Fővárosi Közgyűlés és a kerületek képviselői is. A közös konszenzusos tervek azután gyorsítósávra kerülnek. Lesz egy nagy közös asztal, amely mellett megvitathatjuk a kérdéseket, s ha döntöttünk, gyorsan meg is tudjuk valósítani legyen szó közlekedési, lakhatási, vagy éppen zöld beruházásról” – hangsúlyozta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, aki szerint történelmi lehetőséghez jutott a főváros, Magyar Péter kabinetje pedig történelmi érdemeket szerzett azzal, hogy hazahozta a már elveszni látszó uniós forrásokat. De - mint mondta -, nagyon kevés időnk maradt nagyon sok projekt megvalósítására.
A főpolgármester kiemelte, hogy a trolibuszok beszerzését és a forgalomba állításukhoz szükséges infrastruktúra fejlesztésébe az önkormányzat maga vágott bele, mert fontosnak tartotta a közösségi közlekedés fejlesztését, még akkor is, ha nem volt arra biztosíték, hogy a kormányon keresztül érkező uniós forráshoz is hozzájutnak. Budapest hisz a trolikban, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy megdupláznák a trolik számát, hogy kiválthassák a jóval környezetszennyezőbb dízelbuszok jó részét. Egy közös hazánk van és egy közös fővárosunk, az nem lehet, hogy a kormány és a főváros nem tud együttműködni – zárta szavait Karácsony Gergely.
Most sokan fognak izzadni, a BKV-buszok többségén 35 fok felett leáll a klímaberendezés, a húszévesnél régebbieken addig se bírjaBodor Ádám a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mobilitási vezérigazgató-helyettese kitért arra, hogy a 81-es trolibuszok két hosszabbítása – az első az Örs vezér tér irányába, a jelenlegi a Dózsa György út felé - lehetővé teszi a város haránt irányú átszelését. A főváros 48 trolibuszt tudott vásárolni és megépíthette a hosszabbítást lehetővé tévő felsővezetéket. A jelenlegi fejlesztés 11,3 milliárdból valósult meg, a kormány és az uniós döntése alapján a fővárosnak a 2,5 milliárdos önrészt sem kellett beletennie. Azt szeretnék, hogy a városban közlekedő 1100 dízelbusz 25-30 százalékát, 250-300 járművet környezetkímélő, elektromos hálózatot nem pontszerűen terhelő, könnyebb, így az utakat kevésbé koptató, alacsony padlós trolikra cserélhetnék. Bízik benne, hogy a további beszerzésekre is kaphatnak uniós támogatást.
