Most sokan fognak izzadni, a BKV-buszok többségén 35 fok felett leáll a klímaberendezés, a húszévesnél régebbieken addig se bírja

„A 20 évnél öregebb buszokban már nem lehet hatékonyan működtetni a klímát. Ezek a régi berendezések már nem javíthatóak, cserélni kellene mindet a várt hatásfok eléréséhez. Ez azonban járművenként tízmillió forintos kiadás lenne, amelyre jelenleg nincs forrás a BKV-nál, ráadásul az sem biztos, hogy megérné, hiszen ezek a buszok egészben is megértek a cserére. De ez a hőség az újabb buszokat is próbára teszi, 35 fok felett olyan gáznyomás alakul ki a klímaberendezésekben, hogy a járművek önvédelmi rendszere egyszerűen letiltja a klímát – ismertette a helyzetet Szedlmajer László, a BKV Zrt. autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettese a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság legutóbbi ülésén a hőségre való felkészülésről szóló napirend tárgyalásakor. Szombattól harmadfokú hőségriasztás lép életbe és már él az extrém időjárásviszonyok esetén kiadandó vörös kód.

A fővárosban az elmúlt egy évben 300 új busz állt forgalomba, csakhogy ezek többsége a Budapesten több járatot üzemeltető Arriva csoporthoz került, míg a fővárosi tulajdonú BKV Zrt. csupán 65 darab új járművet tudott beszerezni. Ezeken valóban stabilan működik a klíma. Bár a 36-38 fokos hőség legyűrésére már nem elegendőek az Európában általános használt klímaberendezések, speciális „szaharai” típusokra lenne szükség. Szedlmajer attól tartott, hogy a fővárosi buszflotta ilyen jellegű általános klímacseréjére aligha lesz mód az elkövetkező 1-2 évben.

Még ennél is nagyobb a baj a 20 évnél idősebb járművek esetében, amelyeken a klímák többsége nem működik. Márpedig

A BKV szerint a buszállomány 39 százaléka korszerűtlen. Ezeken minden más mellett a klímaberendezések is elavultak. Az egyes autóbuszok klímateljesítménye között így akár kétszeres vagy annál is nagyobb különbségek lehetnek.

„A városi buszok hűtése korszerű járművek esetén is nehéz feladvány. A néhány tíz méterenként megálló, 3-4 ajtót egyszerre kinyitó buszokon minden megállóban elillan az addigra valamelyest lehűtött levegő. A helyzeten tovább ront, ha az utasok az ablakokat is kinyitják. De van ahol már a végállomáson elvesztették a csatát a hőséggel szemben, mivel a tűző napon álló járművek annyira átforrósodnak, hogy legfeljebb az út végére hűlnének le újra, de közben ugyebár állandóan nyílnak az ajtók. Sokszor az is probléma, hogy a klíma működtetése levesz a teljesítményből, ami hegymenetes járatok esetén megnövekedett menetidőt okozhat, amit szintén nehezen fogadnak el az utasok. Az viszont már ritka, hogy a busz fűt a motor hűtése érdekében” - magyarázza Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke, aki szerint a BKV minden évben jó előre készül a nyárra, ellenőrzik, kitakarítják a klímákat, az idén partnercéget is váltottak, az új érzékelhetően körültekintőbben végzi a klímakarbantartást. Ezzel együtt senki ne várjon csodát.

A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy a járművek hőmérsékletét rendszeresen ellenőrzik. Az idén május közepétől szeptember közepéig 6000 mérést terveztek, ami a két évvel ezelőtti kétszerese.

Csakhogy ezen mérések alkalmával azt ellenőrzik, hogy a klíma egyáltalán működik-e. Azt nem, hogy mennyire. A tulajdonos fővárosi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés értelmében az utastéri hőmérséklet akkor megfelelő 29 fok feletti külső hőmérséklet esetén – a 2002 után gyártott járművek esetében -, ha a járműben a külső hőmérséklet értékénél legalább 4 fokkal, de legfeljebb 12 fokkal alacsonyabb hőmérséklet uralkodik. Így, ha kint 35 fok van, akkor bent a szerződés szerint megfelelő a 31 fok is, 38 foknál elég a 34 fok. Az utasok többsége ezt aligha találja kellemesen hűsnek.

Tavaly a CAF villamosoknál általános jelenség volt, hogy 35 fok felett automatikusan kikapcsolt a klíma. Az idén csökkentették a klímatöltetet, illetve cserélték a hűtőközeget, amitől a BKV azt várja, hogy a rendszerek 42-43,5 fokos külső hőmérséklet mellett is stabilan működnek majd. Az új, most érkező CAF-szerelvényeket már ezzel az új gáztöltettel szállítják. A Budapesten közlekedő villamosoknak egyébként alig negyede rendelkezik utastéri klímaberendezéssel – CAF és Combino járművek igen - , de ezek a típusok adják az ágazati teljesítmény több, mint 40 százalékát.

Az elmúlt években jelentős gondot okozó hőség miatti síndeformációkat locsolással próbálják kivédeni. Két locsolókocsit állítottak be erre. Az idén egyébként ezzel még nem volt gond. A BKM 20 locsolóautója délután 6 órától reggelig járják a fővárosi utcákat, nemcsak a sínek mentén.

A bizottsági ülésen ismét előkerült az 3-as vonalon közlekedő metrókocsik klímaügye. A BKV ismét elmondta, hogy az utólagos klimatizálás lehetséges, lenne is erre vállalkozó, de ehhez az orosz gyártó együttműködésére lenne szükség. Egyrészt a Metrowagonmashnál vannak a szükséges tűzterjedési, vázszerkezet szilárdsági számítások, másrészt a klímaszerelésre vállalkozó cégek csak a gyártó bevonásával hajlandóak elvégezni a munkát, mivel ehhez szükség lenne a vázszerkezet megbontására. Az orosz cég azonban jó előre közölte, hogy a vázszerkezet megbontása garanciavesztéssel jár, így elveszik a 10 éves átrozsdásodási és a 30 éves élettartam jótállás. Ráadásul az utólagos klimatizálás érintené a vonatvezérlést is, márpedig ez is orosz szoftverrel működik, gyártója pedig az ukrán háború miatt szankciós listán van, így vele semmiféle együttműködés nem lehetséges. Mint emlékezhetünk a Metrowagonmash az Orbán-kormány lobbizására került le a szankciós listáról, éppen a 3-as metróra hivatkozva.