Európai Unió;támogatás;média;Trump-adminisztráció;USAID;

A dél-afrikai Elon Musk, a világ leggazdagabb embere nagymértékben alakította és befolyásolta Trump Európa-politikáját is

Előnyben a szélsőjobb, nemsokára már indul Trump-adminisztráció európai médiatámogatási rendszere

A Trump-adminisztráció 25 millió dollárral segíti az európai konzervatív civil szervezeteket és médiahálózatokat, ebből négymillió jut a médiára. Az első 10 milliót már szétosztották, a program második része szeptember végétől indul. Az európai kormányok nem túl lelkesek. 

Donald Trump amerikai elnök kormányzata egy legalább 25 millió dolláros csomaggal készül támogatni az európai konzervatív civil szervezeteket és médiát, közölte a Reuters. A brit hírügynökség névtelenséget kérő amerikai kormányzati forrásai szerint Washington 4 millió dollárt tervez költeni az európai jobboldali média támogatására. Úgy tudják, a külügyminisztérium augusztus 21-én értesítette a kongresszust a források elosztására vonatkozó szándékáról, a finanszírozás várhatóan szeptember végére véglegesül.

A Trump-adminisztráció 25 millió dollár európai támogatási programjaiból mintegy tízmillió dollárnyi finanszírozást már nyilvánosságra hoztak a külügyminisztérium három, júliusban és augusztusban a pályázóknak kiadott értesítésén keresztül. 

Az augusztus 21-i kongresszushoz elküldött finanszírozási értesítés a fennmaradt 15 milliós keret részeként 4 millió dollárt különít el az európai konzervatív médiáknak és médiaműhelyeknek.

A támogatási programot az Egyesült Államok külügyminisztériumának demokrácia-, illetve emberi jogi és munkaügyi Hivatala (DRL) kezeli. A 4 milliós médiakeretből hárommillió dollárt szánnak „az európai demokratikus visszafejlődés” dokumentálására és elemzésére, egymilliót pedig egy „független újságírói konzorcium” létrehozása Európában.

Az elemzés-kutatás fő fókuszpontjai az európai szélsőjobb és szuverenista pártok kedvenc témái lesznek – a tömeges és illegális migráció hatásai, „a független sajtó helyzetének vizsgálata”, valamint a szupranacionális szervezetek, azaz az Európai Unió jogalkotásában történt demokratikus visszaesés dokumentálása és elemzése .

Kiemelt témaként kívánják kezelni a nemzeti szuverenitás, természetjog és vallásszabadság kérdéseit.

A Reuters azt nem tudta megállapítani, hogy mely európai szervezetek vagy újságírók kaphatnak támogatást ebből a keretből.

A DLR szerint a támogatás célja a transzatlanti kapcsolatok megerősítése és a szólásszabadság előmozdítása, a külügyminisztériumi szóvivő pedig azt hangsúlyozta, hogy a DRL nem finanszíroz politikai pártokat, és a Trump-adminisztráció „továbbra is elkötelezett a demokrácia és az emberi jogok védelme iránt világszerte, beleértve Európát is”.

Bár az Európai Bizottság egyelőre nem válaszolt a Reuters megkeresésére, vélhetően az európai reakciók nem maradnak el, az EU kormányai ugyanis nem alaptalanul tartanak az amerikai beavatkozástól, a Trump-adminisztráció és maga az elnök is mindeddig nyíltan támogatta az európai jobboldali és szélsőjobboldali populista pártokat és soha nem látott történelmi mélységbe taszította a transzatlanti kapcsolatokat. 

Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter a júliusi támogatások bejelentésekor az X-en azt írta: „Franciaország és az európaiak nem fognak tolerálni semmilyen külföldi beavatkozási kísérletet a választási folyamataikba, függetlenül annak eredetétől”.

Az európai félelmeket erősíti a Trump-adminisztráció sajátos demokrácia és jogállamiság, szólás- és sajtószabadság értelmezése, valamint az, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat eltávolodott az Egyesült Államok hagyományos demokrácia- és emberi jogösztönzésétől, hovatovább minden korábbi kötelezőként kezelt normát és elvet alárendel a gazdasági és kereskedelmi érdekeknek.

Az európai támogatások egy nagyobb, közel 180 millió dolláros, a külügyminisztérium által kidolgozott nemzetközi finanszírozási javaslat részét képezik. Ebbe beletartoznak olyan szelektív programok is, mint például a dél-afrikai kisebbségi közösségekkel szembeni „visszaélések” dokumentálására szánt támogatások, illetve a civil társadalom támogatása a brazil „bírósági túlkapások és cenzúra” elleni küzdelemben. Előbbi kétségtelenül a dél-afrikai származású Elon Musk hatására került fókuszba, az elnyomott kisebbség pedig ebben a megközelítésben a fehérek. Musk ugyanis következetesen azt a minden illetékes szerv által megcáfolt összeesküvés elméletet hirdeti és platformjai révén terjeszti is, miszerint Dél-Afrikában a fehérek ellen népirtás vagy legalábbis rendszerszintű elnyomás zajlik.

A brazíliai bírósági túlkapások elleni küzdelemre elkülönített amerikai források pedig a korrupcióért és puccskísérletért elítélt Jair Bolsonaro és Donald Trump barátságának köszönhetően állnak rendelkezésre.

Mint ismert, Donald Trump elnök hivatalba lépése után azonnal drasztikusan visszavágta, gyakorlatilag leállította a globális segélyezési programokat. Az Elon Musk által vezetett Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) radikálisan átszervezte a nemzetközi finanszírozást bonyolító USAID ügynökséget, amelynek kerete 2001-2024 között 23,5 millió dollár volt. Bár az átszervezés egyik hivatalos oka épp a spórolás, a fölösleges kiadások megakadélyozása volt, az új keret ennél több, mint írtuk, 25 millió.

Az USAID és a külügyminisztérium közösen futtatott globális segélyezési programja a 2025. évi költségvetésre 42,8 milliárd dollárt irányzott elő. A mostani teljes keret közel 180 millió dollár.  

Olaszország újabb tizenöt napig vizsgálja a Spanyolországból érkező légi és tengeri utasokat, a spanyol kormány pedig fenntartja válaszintézkedését. A júliusi észak-afrikai beáramlás következményei így már két nagy uniós tagállam között teszik próbára a schengeni szabad mozgást.