A tiszás Melléthei-Barna Márton által benyújtott módosító javaslattal, de lezárta az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az „elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról” szóló törvényjavaslatot.
Eszerint továbbra is érvényes az ígéret, hogy bizonyos kivételekkel ugyan, de az októberi forradalom emléknapjától az év végéig közzéteszik az egykori állambiztonsági iratokat.
Ugyanakkor az eddig ismert kivételek mellett egyes iratok esetében kitolódik a nyilvánosságra hozatal határideje. A Melléthei-féle módosítás azt célozta, hogy a titkosítás feloldását tolják ki február 27-ig, mivel a „B” dossziék esetében (ezek a beszervezés előzményeit, a beszervezési nyilatkozatot és a kapcsolattartás adatait rögzítik) érdemi anonimizálásra van szükség, azaz ott több időre lesz szükség. Ráadásul „mivel nem ismert a 2026 után beérkező iratok mennyisége, így az iratok feldolgozását és közzétételét nem lehet határidőhöz kötni”. Ezt a módosítást fogadta el végül a bizottság.
Augusztus elején csont nélkül ment át a nemzetbiztonsági bizottságon az ügynöktörvény, amely a tervek szerint az ’56-os forradalom évfordulóján lép majd hatályba. Az ügynökakták akár névvel is nyilvánosságra hozhatók lesznek, bár akadnak majd kivételek. Az ügynökakták nyilvánossá tétele a Tisza egyik fontos kampányígérete volt, és a korábbi kormányokkal ellentétben ezúttal reális esély van annak megismerésére, hogy kik működtek együtt az egykori állambiztonsági szolgálatokkal.
