börtön;emberi jogok;Magyar Helsinki Bizottság;fogvatartottak;büntetésvégrehajtás;

Képünk illusztráció.

Hálásak lehetnek az esetlegesen börtönbe kerülő fideszes politikusok, amiért a Magyar Helsinki Bizottság visszatérhet a büntetésvégrehajtási intézetekbe

Egy ügyvéd szerint ugyanis nekik már nem kell megtapasztalniuk a háromemeletes vaságyakat vagy a függönnyel elválasztott vécéket – vagyis éppen azok korábbi munkájából profitálhatnak, akiket politikusként gúnyoltak, listáztak és megbélyegeztek.

Azok a korábbi kormánypárti képviselők, akik most tarthatnak a letartóztatástól, korábban maguk is támogatták a Magyar Helsinki Bizottság szakértőinek kitiltását a börtönökből – fejtette ki a hvg.hu-n megjelent írásában Fahidi Gergely ügyvéd azzal kapcsolatban, hogy a szervezet munkatársai 9 év után a helyszínen vizsgálhatják a fogvatartottak jogait.

Értékelése szerint a helyzet iróniája, hogy közülük azok, akik később fogvatartásba kerülnek, éppen a korábban támadott jogvédők munkájának eredményeiből részesülhetnek. Emlékeztetett, ezek a politikusok megszavazták, hogy a „börtönbizniszre” hivatkozva megszakadjon a jogvédők által szorgalmazott korszerűsítés, és ne folytatódjanak érdemi lépések a fogvatartási körülmények javítására. A szerző szerint a jogvédők tevékenységének ugyanakkor szerepe volt abban, hogy eltűntek a zárkákból a textilfüggönnyel elválasztott vécék és a háromemeletes vaságyak, valamint egy időre mérséklődött a zsúfoltság. Az ügyvéd külön kitért a korábbi igazságügyi államtitkárra, Völner Pálra, akinek ügyében akár hosszú szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság, miközben végig szabadlábon védekezett, és bírósági döntés alapján ügyvédi jogosítványát is visszakapta.

Emlékeztetett, Völner Pál államtitkárként büszke volt arra, hogy felettese utasítását követve gyakorlatilag el tudta lehetetleníteni a börtönökben végzett jogvédői munkát. Fahidi Gergely a börtönviszonyok korábbi változását a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéséhez is köti. A tömegesen benyújtott magyar kérelmek után az EJEB 2015-ben állapította meg, hogy rendszerszintű problémák vannak a magyar büntetés-végrehajtásban. Úgy véli, 2017-től már érzékelhető javulás következett: a zsúfoltság csökkent, a függönyös vécék és a háromszintes vaságyak fokozatosan eltűntek. Alapvető fordulat ugyanakkor szerinte nem történt, mert a szabadságvesztés-központú büntetőpolitika változatlan maradt, új férőhelyeket hoztak létre, később pedig a börtönök jelentős része ismét túlzsúfolttá vált. Úgy látja, a volt kormánypárti politikusok közül egyre többen kerülhetnek letartóztatásba, és ezzel egyre kisebb lesz az esélyük arra is, hogy a viszonylag jobb elhelyezést biztosító intézetek valamelyikébe kerüljenek. A szegedi Csillagot a fogvatartottak közötti információk alapján a jobb helyek közé sorolja, és a kecskeméti, úgynevezett parkettás börtönt említi olyan intézetként, ahol szerinte még mindig emberségesebbek a körülmények.

Fahidi Gergely szerint, ha elítélik őket, az esetleg börtönbe kerülő politikusok azoknak az általuk korábban is támadott jogvédőknek lehetnek hálásak, akiknek a munkája nyomán már nem kell megtapasztalniuk a háromemeletes vaságyakat vagy a függönnyel elválasztott vécéket – vagyis éppen azok korábbi munkájából profitálhatnak, akiket politikusként gúnyoltak, listáztak és megbélyegeztek.

Az előző kormány kisebbíteni próbálta szerepét, azonban a most nyilvánosságra került dokumentumok éppen ennek ellenkezőjét mutatják.