Orbán Gáspár szerepe a csádi misszió előkészítésében jóval szélesebb volt annál, mint amit korábban összekötő tiszti feladatként írtak le – írja a 444 a birtokába került kormányhatározatok, előterjesztések, hatástanulmányok és más hivatalos dokumentumok alapján.
Az egyik irat szerint bizonyos beszerzések és módosítások csak akkor indulhattak tovább, ha azokat a „Projektvezető úr” is jóváhagyta.
A magyar afrikai szerepvállalás eredetileg Nigerre irányult, ahová Orbán Gáspár Azbej Tristannal is elutazott. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) már 2023 tavaszán felkérték egy agrárprojekt lebonyolítására. Egy dokumentum a központi irányítást végző Koordinációs Iroda vezetőjeként „O. Gáspárt” nevezte meg, és azt rögzítette, hogy a Hungary Helps Ügynökség (HHÜ), valamint a MATE ennek az irodának a feladatszabása alapján járt el.
A nigeri politikai változások után Csád lett az új célország. A 2392/2023. számú kormányhatározat már az ottani összkormányzati misszióról rendelkezett, és létrehozta az Afrika Munkacsoportot, amely átvette a Koordinációs Iroda feladatait. A 444 információi szerint a testület tagja volt Orbán Gáspár mellett Porkoláb Imre tábornok, a Hungary Helps több képviselője, valamint a minisztériumok által delegált további résztvevők.
A lap által ismertetett iratok szerint a munkacsoport a csádi agrárprogramba is beleszólt: nem engedte kiszállítani a projekthez beszerzett nagy értékű eszközöket arra hivatkozva, hogy az összkormányzati célokat összehangoltan kell végrehajtani. Egy másik dokumentum úgy fogalmazott: „minden beszerzést vagy módosítást (...) egy bizottságnak kell jóváhagynia, és csak akkor indulhat el bármilyen folyamat, ha a Projektvezető úr is jóváhagyta.”
Királyfinak hívták Orbán Gáspárt a háta mögött a csádi misszióban, aki állítólag olyan volt, mint egy hadgyakorlatra betévedt filozófusOrbán Gáspár a 2023. szeptember 21. és október 5. között Csádban működő orvosmisszióban is vezető szerepet kapott. Az egyik hivatalos dokumentumban egyenesen az szerepelt: „misszióvezető: dr. Orbán Gáspár”. A misszió nem kizárólag egészségügyi feladatokat fogott össze, hanem orvoshumanitárius, oktatási, biztosítási, mezőgazdasági és katonai tevékenységek tervezését is. A misszióvezetéshez tartozott az orvosmisszió és a „katonai szemrevételezés” összehangolása, továbbá a diplomáciai és politikai csatornák fenntartása Csáddal.
A dokumentumok azt is előírták, hogy a résztvevők egymással egyeztethetnek, döntést igénylő ügyben azonban a misszióvezetéssel kell konzultálni, a szolgálati út betartásával. Az orvosmisszió finanszírozásához Orbán Viktor egy kétezres kormányhatározatban azonnali hatállyal százmillió forint többletforrásról döntött „a Száhel-övezeti humanitárius tevékenység, különösen az orvosi ellátás támogatása érdekében”. A 444 egyik forrása azt állította, hogy a határozat kifejezetten az Orbán Gáspár által vezetett misszió finanszírozását szolgálta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2024-ben még arról beszélt, hogy Orbán Gáspárt összekötő tisztként rendelte ki, aki katonaként „feladatot teljesít”. A most ismertetett dokumentumok azonban a miniszterelnök fiát több ponton irányító vagy vezető szerepben nevezik meg: a korai afrikai tervek Koordinációs Irodájának vezetőjeként, az Afrika Munkacsoport tagjaként, valamint a csádi orvosmisszió misszióvezetőjeként.
Pálinkás Szilveszter: Olyan sok katona akar leszerelni, hogy Magyarország védelmi képessége közelítene a nullához, Orbán Gáspár úgy számolt, hogy a magyar katonák fele meghalna a csádi misszióban