Magyar Péter: Megszünteti a Tisza a megyei közgyűléseket

A kormány elindítja a Szent István vidékfejlesztési programot – mondta Magyar Péter az Országgyűlés keddi ülésén, napirend előtt. A miniszterelnök közölte, már dolgoznak azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.

A kormányfő elmondta, bő egy évvel ezelőtt, még ellenzéki pártként augusztus 20-án, Szent István napján tettek egy ígéretet a magyar vidéknek és falvaknak, azoknak az embereknek, akik generációk óta a szülőföldjükön élnek, dolgoznak, családot alapítanak, gazdálkodnak, vállalkoznak, közösséget építenek. Azt vállalták akkor, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanak számukra – idézte fel. Hozzátette, azt is vállalták, hogy nem Budapestről fogják megmondani, mire kell elkölteni ezt a pénzt. Magyar Péter hangsúlyozta, azt mondják tíz településnek, hogy üljenek le egymással, és mondják meg ők, mire van szükségük, a kormány pedig forrást ad hozzá. Ez lesz a Szent István-program alapja – mondta a kormányfő.

Magyar Péter kifejtette, a magyar politikának régi tartozása van a magyar vidékkel szemben, az utóbbi évtizedekben ugyanis túl sokszor nézték le a falvakban élő embereket, túl sokszor használták ki, csapták be őket. „Volt, amikor a szavazatuk kellett, volt, amikor a lojalitásuk, volt, amikor annyit vártak el tőlük, hogy csendben maradjanak” – fogalmazott. Mint mondta, ha egy ország évtizedeken keresztül nem tud jövőképet adni egy vidéki fiatalnak, annak következménye van. Elköltöznek a fiatalok, bezárnak az iskolák, bezár a bolt, kevesebb lesz a munka, egyre nehezebb lesz vállalkozni, egyre távolabb kerül az orvos, aztán egyszer csak egy településen már nem az a kérdés, hogyan fejlődjön, hanem az, hogy hogyan tud megmaradni – fejtette ki.

Magyar Péter közölte, a vidék a politikától az utóbbi évtizedekben nem valódi segítséget, partnerséget, tiszteletet kapott, hanem megosztást, „egy álságos, a magyart a magyar ellen fordító politikát”. A falvakban élőket tudatosan az egyik oldalra állították, egy mesterségesen kiásott árok egyik oldalára, és azt mondták nekik, hogy ami a városban történik, az gyanús, ami Budapestről jön, az rossz, ami pedig külföldön történik, az veszélyes – mondta a miniszterelnök. Úgy folytatta, azt mondták a vidékieknek, hogy aki mást gondol, az ellenség, aki máshogyan él, az veszélyt jelent, aki más pártra szavaz, az kevésbé magyar. Közben a másik oldalon „a Fidesz egykori baloldali szatellit pártjai” azt sugallták a városi embereknek, hogy a falvakban élők elmaradottak, nem értik a világot, nem lehet velük beszélni.

A kormányfő közölte, elég volt abból, hogy politikusok évtizedeken keresztül abból próbáltak megélni, hogy magyar embereket fordítottak egymás ellen. Elég volt az árokásásból, a félelemkeltésből, elég volt abból, hogy az ország egyik felének azt mondják, félj a másiktól - fogalmazott. Magyar Péter leszögezte, Budapest nem ellensége a vidéknek, a falu nem ellensége a városnak, a gazda nem ellensége a városi embernek, a vidéki ember nem kevésbé modern, a városi ember nem kevésbé magyar. Kijelentette, erős Magyarország nem létezhet erős helyi közösségek nélkül, a vidék és Budapest pedig nem ellenség, egy ország vagyunk.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, azt vállalták, hogy tíz településenként évente egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keretet biztosítanak a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program mellett. Elindítják ennek a vállalásnak a végrehajtását: a Szent István vidékfejlesztési programot – közölte.

Ismertetése szerint elsőként tíz vidéki mikrotérségben – Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc környékén – próbálják ki az új rendszert, összesen száz településen, csaknem százezer ember bevonásával. Mint mondta, jelenleg a tíz térségben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Magyar Péter kifejtette, a következő hónapokban helyben élő emberek és szakemberek együtt mérik fel a térség lehetőségeit és problémáit, közösen készítik el a fejlesztési stratégiát, közösen állítják össze azokat a beruházási terveket, amelyek szakmailag és pénzügyileg valóban megvalósíthatók, majd a helyiek mondják el, nekik mi a fontos.

A miniszterelnök ezt követően rátért arra, hogy az előző kormányok szándékosan kiüresítették, ócska kifizetőhellyé tették a megyei közgyűléseket, amelyek ma kizárólag „a szétesett ellenzék bukott pártjainak kifizetőhelyeként működnek”. Azzal vádolta az ellenzéki pártokat, hogy „közpénz ATM-nek” használják a megyei közgyűléseket. Hozzátette, a közgyűléseket olyan hellyé alakították, ahol „az eredeti Fidesz, a zöld Fidesz és a kék Fidesz megmaradt csápjai együtt tudnak mutyizni az uniós pályázatokkal”. Havi egy-két nap, és repül a sokmilliós fizetés, közben a megye semmit sem profitál a közgyűlések munkájából – értékelt a kormányfő. Megjegyezte, nem a megyei közgyűlésekben dolgozó kevés, még megmaradt szakemberről beszél, hanem azokról „a fideszes és egyéb ellenzéki hűbérurakról”, akik a megyei közgyűlésből félemlítik meg a falusi polgármestereket, akik megyei földesúrként uralkodnak megmaradt birtokukon.

Magyar Péter azt mondta, ezért is állították meg a féktelen közpénzköltést a megyei közgyűlési elnökök és alelnökök költségtérítésének eltörlésével, a közgyűlési vezetők milliós fizetésének csökkentésével. A kormányfő hangsúlyozta, ideje továbblépni, ennek a rendszernek véget kell vetni; már dolgoznak azon a javaslaton, amely a kiüresített megyei közgyűlések megszüntetését és a rendszer teljes átalakítását célozza.

A miniszterelnök közölte, évente sok tízmilliárd forintot tudna és fog az ország a vidéken élők adóforintjaiból megspórolni, amit fejlesztési programokra lehet fordítani. A magyar emberek pénze végre jó helyre fog kerülni, csak éppen leszerelik az ellenzéki pártok által használt „közpénzautomatákat” a megyei közgyűlésekről – hangoztatta, megjegyezve, érdemes megfontolni, minek van és minek nincs helye a megyei önkormányzati rendszerben.

A kormányfő a vidékpolitika legizgalmasabb kérdésének azt nevezte, mit kell tenni ahhoz, hogy a fiatalok maradjanak. Nem mondhatjuk egy húszéves embernek, hogy maradj itthon, alapíts családot, vállalkozz helyben, miközben nincs munkája, nincs helyben bölcsőde, ha rossz az út, nincs megfelelő internet vagy más infrastruktúra – mutatott rá. Hangsúlyozta, a hazaszeretet és a kötődés fontos, de meg is kell tudni élni, ezért a kormány olyan vidéket épít, ahol nem a kényszer, hanem szabad döntés kérdése, hogy valaki megy vagy marad.

Magyar Péter az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy a helyi közösségeket fokozatosan leszoktatták arról, hogy a saját jövőjükről döntsenek. Mindig jött valaki felülről, legtöbbször a falunapon a helyi földesúr, aki megmondta, hogy mi lesz a jó. A Tisza-kormány komolyan veszi a helyben élők tudását és igényeit – ígérte mindezzel szemben.

Közölte, a Szent István-program kezdeti, 10 térséget érintő szakaszát értékelni fogják, és ennek alapján építenek fel egy országos vidékfejlesztési, területfejlesztési hálózatot. 2027. augusztus 20-a után pedig megkezdődhet a program országos bevezetése. A jelenlegi tervek szerint 2174 vidéki települést, körülbelül 1 millió 850 ezer magyar embert segíthet közvetlenül a Szent István vidékfejlesztési program – mondta a miniszterelnök. A kormány feladatának azt nevezte, hogy újra közel vigyék az államot az emberekhez a legkisebb településen is.

Ezer évvel ezelőtt tíz település egy templomot épített, ma tíz település együtt építhet utat, rendelőt, bölcsődét, közösségi teret, vízmegtartó rendszert, munkahelyet és legfőképpen jövőt – emelte ki Magyar Péter. A vidéken élőktől azt kérte, nézzék meg, mit csinál a kormány, mondják el, hogy mire van szükségük, vegyenek részt a döntésekben, ellenőrizzék a program végrehajtását és kérdezzenek, mert az ország csak akkor lesz erős, ha a helyi közösségei is erősek.