Sablonos, megfoghatatlan diagnózisok, szakmai munka helyett filmklub és közös ebéd, gyanús átdiagnosztizálások, szakképzetlen munkaerő, adománycsomagokkal ösztönzött havi megjelenések, valamint olyan ellátottak, akik maguk sem tudják, milyen diagnózis alapján és milyen célból veszik igénybe a szolgáltatást – ez a kép körvonalazódik abból a 2025-ös jelentésből, melyet a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet, a szaktárca és az általuk bevont szakértők végeztek el a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió (BTESZ) fenntartásában működő pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek nappali intézményeiben. Lapunk közérdekű adatigényléssel kérte ki a Szociális és Családügyi Minisztériumtól az említett jelentést, amely egyébként ennél is keményebben fogalmaz: „A szakmai tevékenység nem irányul se a pszichiátriai betegségre, se a szenvedélybetegségre, illetve az abból való felépülésre, speciális, az igénybe vevők és családjaik felépülését segítő beavatkozások, csoportfoglalkozások nem, vagy alig történnek a vizsgált intézményekben” – írták.
A BTESZ a Magyarországi Baptista Egyház jogi személyként nyilvántartott szervezeti egysége, amelynek egyik jelentős szolgáltatási területe az Új Esély Központok hálózata. Honlapja szerint ez szenvedélybetegséggel és pszichiátriai problémákkal élő emberek számára biztosít nappali és közösségi ellátásokat, országosan 35 intézményt tartanak fent. Fontos leszögezni, hogy az ilyen típusú, egyházi fenntartásban működő intézmények esetében az állami normatíván felül az egyházi státuszhoz kapcsolódó kiegészítő támogatás is jár, így a BTESZ által fenntartott Új Esély Központok működéséhez is kapcsolódik ilyen támogatás. Az utóbbi egy évben egyébként Horváth László, az Orbán-kormány volt kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosa szakmai együttműködés keretén belül dolgozott velük.
Érdekes, hogy a volt drogügyi államtitkár 2025 augusztusában posztolt arról, hogy Mile Ferenccel, a BTESZ vezetőjével kívánnak együttműködést kialakítani, miközben a szakmai célvizsgálat ezt jóval megelőzte.
A jelentést ugyanis február elején szignózta a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet Módszertani Intézetének igazgatója. Korábban az is előfordult, hogy volt kormánytagok, úgy, mint Soltész Miklós, vagy V. Németh Zsolt megjelentek egy új intézmény átadásánál.
Még az Orbán-kormány rendelte meg
Az intézmények szakmai működésének áttekintésére irányuló szakmai célellenőrzését a fideszes Csizi Péter, a Belügyminisztérium volt szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára rendelte meg, felkérésére az ellenőrzés a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet és a szaktárca által kijelölt szakmatámogatási és szakmafejlesztési intézmények szakértőinek bevonásával készült. A vizsgálat során áttekintették a személyi feltételeket, a szakmai munka és a szakmai program megfelelőségét, az intézmények kapcsolatrendszerét, valamint az ellátottak tényleges szolgáltatáshasználatát és az ellátás eredményességét. A vizsgálat dokumentumelemzés, interjúk, helyszíni bejárás, valamint telefonos és helyszíni próbavásárlás alapján történt. Az előzetes értesítés nélküli helyszíni ellenőrzésekre 2024. szeptember 9–13. között Kaposváron (100 fős létesítmény), Tuzséron (50 fős), Sajószentpéteren (50 fős), Egyeken (50 fős) és Monoron (50 fős) került sor.
Toborzás
A pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását azok vehetik igénybe, akik problémájuk miatt támogatásra és segítségre szorulnak, de nem igényelnek bentlakásos ellátást. Célja az önállóság megőrzése, a társadalmi beilleszkedés és a mindennapi élet támogatása szakmai segítséggel, közösségi programokkal és rehabilitációs lehetőségekkel. Az ellátást az érintettek többnyire önkéntesen, saját elhatározásból veszik igénybe, de szakemberek is javasolhatják számukra a szolgáltatás igénybevételét. Ezzel szemben a BTESZ öt intézményében a vizsgálatból az derült ki, hogy az ellátottak meghívásra érkeztek, úgy, hogy toborzó napokat szerveztek, vagy meglévő kliensek ajánlása alapján kerestek fel újakat. Gyakori volt, hogy egy család minden tagja igénybe vette a nappali ellátást, még akkor is, ha valaki több 100 kilométerre dolgozott. Sőt kiemelték, hogy több intézményben a kliens egyben az intézmény munkatársa is volt. „Ez a gyakorlat aggályos és összeférhetetlen, még abban az esetben is, ha nem szakmai munkatársként, hanem a technikai személyzet részeként kerülnek alkalmazásra az érintettek” – szögezték le.
Felületes diagnózisok, gyanús körülmények közt átdiagnosztizált ellátottak
A nappali ellátás igénybevételéhez jogszabály alapján a kezelőorvos által megállapított diagnózisra van szükség. A BTESZ vizsgált intézményeiben többnyire az volt a gyakorlat, hogy „jellemzően egyszeri, első, online találkozás során állítja ki az orvos a szakvéleményt, a találkozásnak kizárólag a szakvélemény kiállítása a célja. A szakvélemény tehát nem az egészségügyi ellátás során készül, nincs rajta egészségügyi ellátáshoz tartozó intézményi kód sem.” Sőt, olyan is akad, amin orvosi pecsét sincs, csak aláírás. Az orvosi vizsgálatok nem támasztották alá megfelelően a nappali ellátást megalapozó diagnózisokat, a szakvélemények, „sablonosak, általánosak, megfoghatatlanok” voltak. Például egy kevert szorongásos és depressziós zavar diagnózisa azon alapult, hogy a szakorvos azt írta: „enyhe szorongást tükröző nonverbális jelek”. A szenvedélybeteg ellátásban általában kaparós sorsjegy és/vagy alkohol abúzus szakvéleménnyel rendelkeztek a kliensek. Az ellátottakat többnyire enyhébb, nem összetett problémákkal diagnosztizálták, súlyosabb, komplexebb szükségletű betegek nem jellemzőek. Az a kevés, akinek mégis összetettebb betegsége van, azok közül volt, akinek a „viselkedésére hivatkozással megszüntették a megállapodást”.
A vizsgálat egyik legproblémásabb állítása is ezzel kapcsolatos, miszerint látszólag minden előzmény nélkül, tömegesen átdiagnosztizálták a klienseket.
„A 2023. év folyamán dohányzás vagy kávéfüggőség diagnózissal rendelkező igénybe vevők 2023 év második felére már játékszenvedély-függőség (kaparós sorsjegyezés, telefonozás) diagnózissal szerepelnek a nyilvántartásban.” Maga a jelentés is feltételezi az összefüggést azzal, hogy a „dohányzás kikerült a szenvedélybeteg nappali ellátás után járó teljes összegű állami támogatás igénybevételét megalapozó diagnózisok köréből.” Az átdiagnosztizálás időpontja egybeesett ugyanis a 2024-es költségvetési törvényben a finanszírozott diagnózisokra vonatkozó változásokkal. Az ellátottakkal készült interjúk során, amikor megkérdezték őket, miért járnak ide, a legtöbben azt válaszolták: „mert jó itt lenni, kedvesek velünk, beszélgetnek is velünk, lehet kávézni”. Amikor rákérdeztek a konkrét, diagnosztizált problémájukra, volt, aki azt válaszolta, nincs ilyen baja.
Mi zajlik akkor az intézményben?
„A szakmai tevékenység nem irányul se a pszichiátriai betegségre, se a szenvedélybetegségre, illetve az abból való felépülésre” – olvasható a jelentésben, amiben azt is leírták, hogy mind az ellátottakkal, mind a munkatársakkal készített interjúk tanulsága szerint „felépülését segítő beavatkozások, csoportfoglalkozások nem történnek a vizsgált intézményekben.” Az interjúkból az is kiderült, hogy a kliensek sem tudták pontosan a szolgáltatás célját, „betegség alatt többnyire a krónikus betegségeiket – pl. magas vérnyomás – értik.” Noha foglalkozásokat tartanak (általában külsősök), „de ezek önmagukban nem az ellátottak felépülését célzó, tudatosan felépített folyamat részei, mert ilyen nincs az intézményekben”.
A filmklubokat például úgy említette a jelentés, mint ahol ingyenebéddel csábítják be a klienseket az intézményekbe. Az ott dolgozók elmesélése alapján például háztartási és háztartást pótló szolgáltatás nyújtanak, ami alatt a kávézást, reggelit, uzsonnát értik. Mivel ezek „hiányoznak az ellátottnak otthon”. Ráadásul a jelentés szerint ilyenkor akár kávét is kínáltak, miközben a kliensek egy része elvileg koffeinfüggő, vagy magasvérnyomás és egyéb szív- és érrendszeri problémákkal küzd.
A vizsgálat mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a szolgáltatás szempontjából meghatározó elem az adományosztás. Egész pontosan így fogalmaztak: „Finanszírozási szempontból egyrészt a szolgáltató az adományosztással biztosítja a havi egyszeri megjelenést az intézményben, ezzel teljesül az állami támogatás havi összegének lehívásához szükséges feltétel. Másrészt az adományosztásra irányuló fókusz elfedi az igénybe vevők valós problémájára irányuló segítségnyújtás hiányát, a rendelkezésre álló humánerőforrást pedig nem a cél szerinti tevékenység inspirálja.”
Nem is értenek hozzá, de minden le van papírozva
A jelentés megállapította, hogy az ott dolgozók zömének nincs szakirányú végzettsége, „több munkatárs a képesítési előírások alóli határozott időre szóló felmentéssel” dolgozik. Az a pár kivétel, akiknek van felsőfokú végzettsége, ők elsősorban a vezetők, akik adminisztratív munkát végeznek, velük a kliensek nem találkoznak. A munkatársak nem ismerik kellően a szenvedélybetegek számára elérhető rehabilitációs, önsegítő csoportokat és támogatott lakhatási lehetőségeket. Emiatt az ellátottak sok esetben akkor sem kapnak megfelelő tájékoztatást ezekről, amikor szükségük lenne rá.
A nappali ellátásban úgynevezett eseménynaplót vezetnek, ami azért fontos, mert ebben rögzítik az ellátottak megjelenését és a számukra nyújtott szolgáltatásokat. A dokumentáció az ellátás tényleges igénybevételének igazolására is szolgál, így a finanszírozás szempontjából is jelentősége van. A vizsgálat viszont a tényleges ott tartózkodás és az eseménynapló közt jelentős eltéréseket mutatott.
„Ellátotti interjú során feltárásra került, hogy a látogatási és eseménynaplóban igénybevevőként megjelölt és az intézményben megjelent személy egész nyáron idénymunkát végzett, ezért a napló adataival ellentétben, nem járt az intézményben” – írták. Az ellátotti dokumentációk is furcsák, „nem derül ki, hogy milyen anamnézis alapján, milyen problémákra reagálva, milyen tevékenységet, és azt milyen eszközökkel végeznek az ellátottal.”
A jelentés azt is kiemelte, hogy a BTESZ szakmai programjában azt írták, hogy mind esetmegbeszélésekre, mind szupervízióra (olyan támogató folyamat, amely segíti a szakmai fejlődést, a hatékonyabb munkavégzést és a kiégés megelőzését) is hangsúlyt fektetnek, de az alkalmazottakkal végzett interjú során kiderült, hogy ezek ténylegesen nem valósulnak meg.
Mástól veszik el a helyet
Lapunk felkereste Szemelyácz János addiktológust, a Magyar Addiktológiai Társaság elnökét, aki elmondta: a szakma észlelte, hogy a BTESZ-szel problémák vannak.
A legjobb esetben is azt mondhatjuk, hogy szegényellátó rendszerként működnek, érdemi rehabilitációt, érdemi segítséget nem nyújtanak.
Persze vannak kivételek köztük, ahol például meglévő intézményt vettek át, és régebbről ott maradt szakemberek is dolgoznak ott – fogalmazott, majd hozzátette, hogy az igazán nagy problémát az jelentette, hogy a minisztérium a legtöbb településre nem írt új kapacitást a szenvedélybeteg vagy pszichiátriai nappali ellátóra, sőt, alacsony küszöbű szolgáltatásra sem, mert sorra nyíltak a BTESZ intézményei, és látszólag nem volt szükség újra. Vagyis azok, akik tényleges, magas minőségű szakmai munkát végeztek volna, egyszerűen kiszorultak.
Szemelyácz János arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatnak azért valami eredménye mégis volt. – Bevezették, hogy nem lehet úgymond kamu diagnózisokkal gondozásba venni embereket, de úgy tudom, hogy ezt is megoldotta a BTESZ. Továbbá 2025-től megszűnt az egyházi fenntartóknak korábban biztosított speciális könnyítés, amely lehetővé tette, hogy önkormányzati megállapodás és megfelelő helyszín esetén a rendelkezésre álló állami kapacitástól függetlenül, befogadási eljárás nélkül bekerüljenek a finanszírozási rendszerbe. Vagyis most már ahhoz, hogy az állam az ellátottak után támogatást is fizessen, a kapacitást be kell fogadni a finanszírozási rendszerbe – magyarázta a szakértő, aki leszögezte, évek munkája lesz ezt helyrehozni, az országos ellátási hálózat jelentősen sérült.
Tanács Zoltán: 22,59 milliárd forint közpénzt szórtak ki a parlamenti választás előtti napokban a volt Energiaügyi MinisztériumnálA szervezet szerint sok minden változott
A jelentés a legvégén javaslatokat fogalmaz meg a BTESZ számára, gyakorlatilag minden problémára vonatkozóan. Ez ügyben kerestük a BTESZ-t, hogy a javaslatok közül mi valósult meg, illetve hogyan működnek jelenleg az intézményeik. Szitai Tamás ügyvezető válasza szerint a vizsgálat jogszerűtlen, szabálytalan vagy jogszabályt sértő működést nem tárt fel, és véleménye szerint a „feltárt hibák súlyánál fogva semmiféle kötelezést nem tartalmaznak”. Mint írta, később a kormányhivatalok utóellenőrzést végeztek, és a „megtett intézkedéseket és azok eredményeit elfogadták, a vizsgálatot lezárták.”
Ami a változásokat illeti, Szitai Tamás részletes választ küldött lapunknak. E szerint 2024 óta a szakmai programjukat többször is átdolgozták, követve az azóta keletkezett jogszabályváltozásokat. A szenvedélybeteg nappali ellátásban részesülő kliens kör több mint fele jelenleg alkoholbeteg, egy-egy tized a nyugtató és altatószer okozta viselkedészavarokkal és a kóros játékszenvedéllyel küzdők aránya. A pszichiátriai betegek fele neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform (testi tüntetek, amelyek pszichés eredetűek) rendellenességgel érintett,
csaknem 40 százalékban pedig a hangulati élet zavaraival küzdők veszik igénybe szolgáltatásaikat.
A klienseink körülbelül hatoda schizophreniában, schizotypiás és paranoid rendellenességben szenved.
Szitai Tamás állítása szerint az ellátásba jelenleg szakorvosi kezelésben részesülők vagy szakorvosi vizsgálatot vállaló személyeknek van lehetőségük bekerülni. „Az igénylőink kórházból, gondozóból, szakrendelésről érkeznek vagy ide kerülnek irányításra, amennyiben egészségügyi gondozásban még nem részesülnek.” Ami az ellátást illeti, a szakmai szolgáltatások során a célcsoportspecifikus tartalmakat a javaslatoknak megfelelően bővítették. „Mind a csoportfoglalkozásaink alkalmával, mind az egyéni esetkezelés során törekszünk a felépüléscentrikus és egyéni szükségleteket is figyelembe vevő szolgáltatástartalmak megvalósítására.” Az esetkezelés Szitai válasza szerint „állapotfelméréssel, megfelelő standardizált tesztek kitöltésével és az egyéni gondozási terv klienssel közös elkészítésével kezdődik és ezek tartalmára épül a további szolgáltatásnyújtás is.” Az alkalmazottak képzettsége kapcsán a vizsgálat óta növekedett a „felsőfokú szakirányú végzettséggel, valamint a célcsoportspecifikus képesítéssel rendelkező munkatársaink aránya. Ezek közül kiemelendő az addiktológiai konzultáns végzettségű, valamint a közösségi pszichiátriai és közösségi szenvedélybeteg tanúsítvánnyal rendelkező munkatársak számának növekedése.”
Leszögezte, hogy tanulmányi szerződéssel maguk is támogatják a szakirányú önfejlesztést. A látogatási eseménynaplók kapcsán a vizsgálat világosan leszögezte, hogy az jelentős eltéréseket mutatott a tényleges ott tartózkodást illetően, Szita mégis így fogalmaz: „A látogatási és eseménynaplók tartalma mindenkor megfelelt és megfelel a valóságnak. Ennek érdekében több kontrollpontot is alkalmaz az adminisztráció során a szervezet. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a szenvedélybeteg és pszichiátriai klienseink nem mindig emlékeznek pontosan fejből a korábbi hónapok során tett látogatásaikra.” Végül pedig leszögezte, hogy a vizsgálati jelentéssel összhangban komoly munkát fektetnek a szakmai és szolgáltatástartalom fejlesztésébe. „A fejlesztési folyamatunkat segítette és segíti számos országosan is elismert szociális, addiktológiai és pszichiátriai szaktekintély, a folyamatainkat és az eredményeinket hatóságok és szakmai szervezetek kísérik figyelemmel, elmarasztalást erre vonatkozóan nem kaptunk.”
A Baptista Egyház is válaszolt kérdéseinkre, eszerint tisztában voltak a jelentéssel, és annak tartalmával. Mint írták, 2025. március 12-én a Belügyminisztériumban volt egy szakmai egyeztetés, ahol áttekintették a szükséges intézkedéseket és a továbblépés szakmai irányait. A minisztériumi szakmai visszajelzés szerint a szolgáltatások feljesztésére irányuló erőfeszítéseket elfogadták. „Ennek következtében 2025. március 31-től önálló országos szakmai vezetői funkció jött létre, majd ezt követően több lépésben átalakult és megerősödött az országos, regionális és intézményi szintű szakmai koordináció. A cél az volt, hogy egyértelműbb felelősségi rendszer, folyamatos szakmai irányítás, ellenőrzés és visszacsatolás jöjjön létre.” A Baptista Egyház válaszában sok olyan elemet is említ, amelyet már a BTESZ is közölt, úgy mint az esetkezelések változása, az alkalmazottak szakmai képzettsége, és a kormányhivatali utóvizsgálatok. Hozzátették, a Magyar Államkincstár is vizsgálódott: „annak során sem merült fel olyan megállapítás, amely a szolgáltatások működésével kapcsolatban további intézkedést tett volna szükségessé.” Ezen felül 2025 őszén pozitív szakmai visszajelzéseket kaptak a Belügyminisztériumtól is. Leszögezték, fenntartói felelősségből fakadóan
a Magyarországi Baptista Egyház belső ellenőrzési szervezeti egysége 2026 májusában átfogó és részletes vizsgálatot indított a BTESZ működésével kapcsolatban.
A cikk kapcsán még kerestük Csizi Pétert, és Horváth Lászlót is. Továbbá az Egészségügyi Minisztériumot, hogy tervez-e további vizsgálatot. Az egészségügyi tárcától későbbre ígértek választ.
