Az átlag amerikai hiúságát bizonyára kellemesen borzolja, hogy az országát Kanadától elválasztó tavat mostantól nem Ontario-tónak, hanem Amerika-tónak hívják. Legalábbis Amerikában.
Alapos ok van ugyanis annak feltételezésére, hogy a földkerekség összes többi országa továbbra is az eddig használatos elnevezést használja majd, és hogy itt is, ott is sokan arrogáns csirkefogóként marasztalják el ez ügyben az Egyesült Államok elnökét.
De szerintem ezúttal nincs igazuk. Trumpnak sikerült ugyan a világ egyik legkezelhetetlenebb bajkeverőjeként elhíresülnie, de ennél nagyobb bajt soha ne keverjen!
Amerika-gyarapító ötletei közül ez az, ami egy kardinális ponton különbözik az ugyancsak általa kifundált MAGA-politika veszedelmes akcióitól: nem falja a pénzt, és nem ölnek miatta embereket.
Az efféle csínytevéseket érdemes megkülönböztetni az iráni típusú kalandoktól, amikkel ez az amerikai adminisztráció a világpolitikában és a világkereskedelemben emlékezetessé teszi magát. És noha sikerük ugyanolyan kérdőjeles, mint maga a kurzus, melynek részét képezik, alaposabb megfontolás után akár még hasznosaknak is minősíthetők.
A Trump és az általa vezetett republikánus kemény mag részéről vitatott területek és létesítmények átnevezésére vonatkozó kísérletek már a választási kampányban elkezdődtek. Biztosan sok amerikai szívet megdobogtatott az a trumpista ígéret, hogy második elnöki ciklusa alatt átnevezik a Panama csatornát (hogy milyen névre, az sosem derült ki) és a Mexikói-öblöt. Utóbbi ígéretét az elnök be is váltotta. Az öböl az Amerika-öböl nevet kapta az Egyesült Államokban használatos térképeken: igaz, azoknak is csak egy részén, mert nem ismeretes, hogy azokat a térképeket, amelyeken a Mexikói-öböl eredeti nevén szerepel, kivonták volna a forgalomból.
Akkor ez most a Trumptól amúgy távolról sem idegen sok hűhó semmiért? Ahogy vesszük. Az Amerika-öböl, ha területileg bárhová tartozna, délen 1,55 millió négyzetkilométerrel növelné meg az USA területét. Az Ontario-tó esetében csupán 19 ezer négyzetkilométerről van szó, de ebben a két esetben Trump beváltotta a fenyegetést. A névváltoztatás megtörtént, amennyiben a Google-térképeken órákkal Trump bejelentése után megjelent a Lake America elnevezés.
A Google egy kaliforniai székhelyű, amerikai tulajdonú részvénytársaság, melynek internetes szolgáltatásait New Yorktól Budapestig, Los Angelestől Pekingig a világon mindenütt használják. A nagy kérdés most tehát az, hogy mi történik a többi világtérképen.
Nos, az Amerika-öböl esetében az történt, hogy az amerikaiak csámcsoghatnak ugyan ezen az egyetlen elnöki rendelettel elintézhető területszerzésen, de az kizárólag Amerika számára érvényes. Az új titulust még a Google térképek is csak az Egyesült Államok területén használják. Ugyanez történik most az Ontario-tó esetében is. Miután Ontario tartomány miniszterelnöke kitette a táblát, miszerint ez a tó „most és mindörökké Ontario-tó”, Mark Carney kanadai miniszterelnök pedig emlékeztetett, hogy a név „ragyogó vizet” jelent, és sokkal régebbi, mint az Egyesült Államok, elmondható, hogy ezen az ügyön végül senki nem veszített. Vagy lehetséges, hogy az érdekeltek még nyertek is vele?
Gondoljuk csak meg... Mi történne, ha a nemzetközi konfliktusok megvívásának ezt a jelentéktelen költségekkel járó, áldozatokat sem követelő módszerét kiterjesztenék olyan valóságos és súlyos nemzetközi konfliktusokra, mint az orosz–ukrán háború? Kinek származna a legcsekélyebb kára-baja abból, ha megszűnnének a harcok, de Ukrajnát holnaptól orosz területként tüntetnék fel az orosz térképeken? Senkinek.
Az oroszok elégedettek lennének, az ukránok morognának, de mindenki fellélegezhetne, ha ezzel véget érne a négy éve folyó öldöklés. Donald Trump pedig végre-valahára megkaphatná azt, amiért évek óta hol könyörög, hol az asztalt veri: a Nobel-békedíjat.
A szerző újságíró.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.