A hajléktalan nők fotóiból rendezett tárlatot eredetileg augusztus 24. óta lehetett megtekinteni a pesti alsó rakparton, a Magyar Tudományos Akadémia és a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű közötti részen. Az eredeti zárás időpontja szeptember 6. lett volna, a képek egy részét azonban augusztus 26-án reggel letörték, a paravánok közül pedig többet megrongáltak, volt, amit szintén eltörtek, volt, amit el is hajlítottak. A szervezők ezután újra felállították a tárlatot és meghosszabbították a nyitvatartását szeptember közepéig. Ám szeptember 5-én újra megrongálták a kiállítást, ráadásul teljesen szétverték, így már nem fogják újra megnyitni azt – olvasható az Én Budapestem oldalon.
A kiállításon olyan fotókat mutattak be, amelyeket hajléktalan nők készítettek, és amelyek elmesélnek valamit az ő sokkal bonyolultabb történetükről, mint amit általában a hajléktalansággal össze szoktunk kötni. A tárlat egy nemzetközi Erasmus+ projekt keretében jött létre, a különlegessége pedig, hogy nem kívülállók beszélnek a női hajléktalanságról, hanem maguk az érintett alkotók tárják a közönség elé élettörténeteiket, felhívva a figyelmet a láthatatlan veszteségekre, a családon belüli erőszak kríziseire, de egyben a kitartásra és a közösség megtartó erejére is.
Minden második állami gondozott fiatal utcára kerül Magyarországon, pedig csak néhány évvel kellene tovább fogni a kezüket