Ausztriában az őszi tanévkezdéssel életbe lépett az a szabályozás, amely megtiltja a 14 év alatti diáklányoknak az iszlám kendő viselését az oktatási intézményekben. A három kormánypárt, a néppárt, a szociáldemokraták és a liberális NEOS által beterjesztett jogszabályt tavaly decemberben az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is támogatta, míg a Zöldek ellene szavaztak. Az első gyakorlati próba Bécsben, Alsó-Ausztriában és Burgenlandban kezdődött, a többi tartományban egy héttel később indul a tanítás.
A bécsi kormány azzal érvel, hogy a rendelkezés a lányok szabadságát és személyiségfejlődését védi. Ausztriában 14 éves kortól illeti meg a fiatalt a vallási önrendelkezés joga, vagyis a kabinet szerint addig az iskolának és az államnak meg kell akadályoznia, hogy családi vagy közösségi nyomás kényszerítse rá a gyermekre a fejfedő viselését. A törvény megszegése esetén először az iskola beszél a diákkal és a szülőkkel, ismétlődéskor pedig 150 és 800 euró közötti bírság is kiszabható.
Az intézkedés támogatói szerint a korai kendőviselés nem csak vallási szokás, hanem sok esetben a női testhez és a nemi szerepekhez kapcsolódó elvárás. Ahmad Mansour pszichológus és több integrációs szakértő úgy véli, az iskola éppen azért lehet fontos semleges tér, mert ott a gyermek átmenetileg mentesülhet a családi vagy vallási közeg nyomása alól.
A 2020-as döntés árnyékában
A jogalkotók számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy az osztrák Alkotmánybíróság 2020 decemberében már megsemmisített egy hasonló tilalmat. Az akkori szabály a tíz év alattiak vallási jellegű fejfedőire vonatkozott, de a testület arra jutott, hogy a gyakorlatban kizárólag muszlim lányokat érintett, ezért sértette a vallási semlegességet és az egyenlő bánásmód követelményét.
Az új törvény ezért más jogi érvelésre épül. A kormány nem általános vallási semlegességre, hanem a gyermekek védelmére és zavartalan fejlődésére hivatkozik. Christoph Wiederkehr oktatási miniszter az ORF-nek azt mondta, a kabinet és a tárca intenzív alkotmányjogi egyeztetéseket folytatott, de teljes bizonyossággal senki sem állíthatja, hogy a szabályozás kiállja majd az újabb alkotmánybírósági próbát.
Az iszlám vallási közösségi érdekképviselete, az IGGO már jelezte, hogy megtámadja a jogszabályt.
A szervezet szerint a norma célzottan egyetlen vallási közösséget érint, ezért alapjogi szempontból diszkriminatív. A bíróság nyáron formai okból elutasította az első beadványokat, mert a rendelkezések akkor még nem léptek hatályba; a tanévkezdet után azonban megnyílt az út egy érdemi eljárás előtt.
A jogi vita egyik központi kérdése az lesz, hogy a gyermekvédelmi cél elég erős és kellően bizonyítható indok-e ahhoz, hogy az állam eltérjen a vallási semlegesség elvétől. A korábbi alkotmánybírósági döntés nem zárta ki teljesen az egyes vallási szimbólumok korlátozását, de ehhez tárgyilagos, arányos és meggyőző indokolást követelt.
A tanárokra marad a mindennapi végrehajtás
A pedagógus-szervezetek leginkább attól tartanak, hogy az elvi vita terhei az iskolákban csapódnak le. A magas migrációs hátterű intézményekben a tanároknak kell eldönteniük, mi minősül tiltott fejfedőnek, hogyan kezeljék a családok ellenállását, és mikor vonják be a hatóságokat. A fokozatos szankciórendszer éppen ezért először párbeszédet és pedagógiai eszközöket ír elő.
Kenan Güngör bécsi szociológus szerint a szabályozás jogilag nem a legelegánsabb megoldás, de a probléma valós. Tapasztalatai alapján egyes lányok számára felszabadító lehet, ha az iskola leveszi róluk a családi elvárás terhét, mások viszont a saját identitásuk elleni támadásként élhetik meg a tiltást. Arra is figyelmeztet, hogy a muszlim közösségek kizárólag negatív kontextusban való emlegetése erősítheti a kirekesztettség érzését.
A tilalom politikai jelentősége azért is nagy, mert Ausztriában a bevándorlás és az integráció az elmúlt évek egyik legfontosabb választási témájává vált.
A kormánykoalíció ezzel az intézkedéssel egyszerre próbálja hangsúlyozni a nők egyenjogúságát és azt, hogy az állam kész határt szabni a párhuzamos közösségi normáknak. Az ellenzők szerint viszont a célzott szabály könnyen az iskolákban élő muszlim gyerekeket teheti politikai konfliktusok szereplőivé.
Az osztrák vitában ezért ismét felmerült a francia modell. Franciaország 2004 óta az állami iskolákban minden feltűnő vallási szimbólumot tilt, így a szabály nem egyetlen felekezetet céloz. Egyes osztrák szakértők szerint egy ilyen általánosabb megközelítés alkotmányjogilag stabilabb lehetne, mások viszont úgy látják, hogy az ország vallásjogi hagyományai eltérnek a francia laicitástól.
A következő hónapokban nemcsak az derül ki, mennyire tudják konfliktusok nélkül végrehajtani az előírást az iskolák, hanem az is, hogy az Alkotmánybíróság elfogadja-e a gyermekvédelemre épített új indoklást. Ha igen, Ausztria más európai országok számára is hivatkozási ponttá válhat; ha nem, a kormánynak harmadszor is újra kell gondolnia, miként szabályozható a vallási öltözet az oktatásban.
A vita kimenetele az integrációs politika egészére is hatással lehet.
Ha a bírák elfogadják az új érvelést, a gyermekvédelem önálló jogalappá válhat olyan ügyekben, amelyekben korábban elsősorban a vallásszabadság és az állami semlegesség ütközött.
