„Ligeti Miklós azért mégsem Hende Csaba. A Tisza nem korábbi pártemberekből csinál alkotmánybírót, ami nagy előrelépés a Fidesz káderpolitikájához képest” – mondta lapunknak Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője. A szakértő ugyanakkor óvatosságra intett: szerinte az Alkotmánybíróság jövőbeli súlyát nem lehet megítélni, hiszen az alkotmányozási folyamat még el sem kezdődött.
Hétfő délelőtt maratoni ülésen hallgatta meg a Tisza Párt és a Mi Hazánk alkotmánybíró-jelöltjeit az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága. Az öt szabad helyre a Tisza Ligeti Miklóst, Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot, míg a Mi Hazánk Bánovics Tamást, Cservák Csabát, Laky-Takács Pétert, Pápai Ákost és Szmodis Jenőt jelölte. A kilenctagú bizottság végül egyedül a kormánypárt jelöltjeit támogatta, őket várhatóan kedden választja meg a parlament. A Fidesz „önkényre” és „színjátékra” hivatkozva távol maradt a folyamattól, nem állított saját aspiránsokat.
Tűzoltás Ligeti Miklóssal
A tiszás jelöltek között Ligeti Miklós neve elsőre talán kevésbé tűnik kézenfekvőnek. A leendő alkotmánybíró korábban elsősorban korrupciós ügyekkel foglalkozott; a Transparency International jogi igazgatója volt, nem pedig szűk értelemben vett alkotmányjogász. Pék Szabolcs szerint azonban ez önmagában nem probléma. A mostani névsor ugyanis kifejezetten sokszínű: büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi tapasztalattal rendelkező szakemberek is szerepelnek benne, országgyűlési képviselő viszont egy sem.
„Ligeti Miklós kiválasztásának persze politikai üzenete is lehet” – tette hozzá az elemző. Bár Ligeti már hosszú ideje komoly szakmai pályát tudhat maga mögött, a döntés szerinte inkább a Tisza korábbi konfliktusainak kezelését szolgálhatja. „Míg Unger Anna jelölése az NVVH élére nagy felháborodást váltott ki a párt táborának egy részében, Ligeti Miklós mostani alkotmánybíró-jelöltsége enyhítheti ezt az elégedetlenséget” – vélekedett.
A Tisza-szavazók nem örültek volna az ellenzék felé tett gesztusoknak
Igaz, többen azt kritizálták, hogy a Tisza-kormány nem tett gesztust az ellenzék felé, és csak saját jelölteket delegál a taláros testületbe. Ám Pék Szabolcs szerint ez még mindig nem ugyanaz, mint amikor Orbán Viktor megmondta, hogy ki lesz alkotmánybíró vagy egyéb állami vezető, másnap pedig megszavazta a parlament. „Ehhez képest a Tisza esetében már most érzékelhető valamiféle társadalmi visszacsatolás. Hasonló folyamat zajlott a köztársasági elnök kiválasztásakor is, amikor több név is felmerült. Ez a különbség politikailag nem elhanyagolható. A Fidesz ráadásul nem is állított saját jelölteket, a liberálisabb tiszás szavazók pedig nehezen érthetnék meg, hogy miért kap támogatást egy Mi Hazánk által jelölt alkotmánybíró” – emelte ki a szakértő.
A Mi Hazánk jól tette, hogy megmutatta magát, pláne, hogy a dacos Fidesz nem volt ott
Az Iránytű szakértője úgy véli, a Fidesz kimaradása egyébként dacreakció, ami illeszkedik abba a narratívába, hogy a Tisza önkényesen szabja át az államot. A Mi Hazánknak viszont kifejezetten jól jöhet a részvétel – hangsúlyozta. „A párt öt saját aspiránst nevezett meg, Apáti István pedig a meghallgatásokon több keményebb kérdést is feltett. Ezzel a szervezet önálló politikai arcélt mutathat, ráadásul akkor is látható marad, amikor a Fidesz és a KDNP nem. A jelöltek megnevezése és a bizottsági meghallgatások önmagukban is több alkalmat adnak a pártnak arra, hogy bekerüljön a hírekbe” – értékelt az elemző.
Ez valójában nem érdekli az embereket
A nagyobb kérdés azonban az lesz, hogy vissza tud-e térni az Alkotmánybíróság ahhoz az aktívabb szerephez, amelyet a Sólyom László nevével fémjelzett korszakban töltött be. Sólyom példája a jelöltek meghallgatásán is elhangzott, Chronowski Nóra pedig arról beszélt, hogy a testületnek ismét legitimációt kell szereznie, és vissza kell térnie a törvények megsemmisítésére is képes valódi kontrollfunkcióhoz. Pék Szabolcs szerint a Sólyom-féle örökségre történő hivatkozás aligha véletlen: a volt államfő és alkotmánybíró továbbra is fontos viszonyítási pont a magyar közjogban és a közéletben is.
Az elemző szerint viszont az alkotmánybíró-választás társadalmi jelentősége mérsékelt. Az emberek többsége ugyanis nem tudja, kik alkotják a testületet, sőt sokan még a leköszönt elnököt sem tudnák megnevezni. „Ez alapvetően egy nagyvárosi értelmiségi ügy, ami a politikusoknak, elemzőknek, újságíróknak fontos, de az átlagválasztók ingerküszöbét nem igazán éri el” – hangsúlyozta Pék Szabolcs. Szerinte a mostani jelölések néhány napig uralhatják a belpolitikai híreket, de gyorsan kikopnak majd a köztudatból. „Igazi politikai botrány ebben az ügyben csak akkor alakulhatott volna ki, ha a Tisza erősen vitatható személyeket választ. Mivel ez nem történt meg, a jelölések ügye aligha vált ki újabb közfelháborodást” – vélekedett Pék.
A volt igazságügy-miniszter a szakmai egyeztetést hiányolja
Bárándy Péter ezzel szemben arról beszélt a Népszavának: az AB az állami működés egyik legfontosabb garanciája lehet, amely az alkotmányosság védelmét biztosítja. Az új tiszás változtatások, köztük a költségvetési kérdések vizsgálatának lehetősége és az, hogy a bírák maguk közül választhatják meg elnöküket, szerinte mind abba az irányba mutatnak, hogy a Fidesz után ismét létrejöhet a valóságos alkotmánybíráskodás.
A volt igazságyügy-miniszter a jelölteket szakmailag kifogástalannak tartja, ám hangsúlyozta: indokolt lenne megváltoztatni a bírák választásának egypárti gyakorlatát. Főleg, ha van olyan politikai ellenzék, amely érdemben részt tud venni a folyamatban. „De ami nekem inkább hiányzik, az az, hogy szakmai szervezetekkel való egyeztetés után történjen a jelölés” – hangsúlyozta.
Ki lesz az új AB-elnök Bárándy szerint?
Az új elnök személyéről már nem akart találgatni. Azt sem zárta ki, hogy akár Ligeti Miklósra essen a választás. A júliusban beválasztott Sonnevend Pált tapasztalt szakembernek tartja, de hangsúlyozta, hogy a bírák most már maguk választanak egymás közül, és szerinte éppen ennek van különös jelentősége. „Nem az számít tehát, hogy ki a legismertebb vagy a legnagyobb név a jelöltek között, hanem, hogy ők olyat válasszanak, akit elfogadnak, akinek a vezérletét elfogadják” – mondta Bárándy Péter. Arra a kérdésre, hogy milyen egyéb szempontokat mérlegelhetnek a döntés során, ennél is egyértelműbben fogalmazott: „Én azt gondolom, hogy kizárólag ez számít. Más nem.”
Alkotmánybíróság: az új tagok ellenére is maradhat a fideszes befolyásLigeti Miklós jelölése azt jelenti: független Alkotmánybíróságot szeretne a Tisza