A magyarok buliznak, a külföldiek inkább nyaralnak a tiszai luxushajókon

– Nem nevezném félresikerült vállalkozásnak. Szerintem egy rossz gazdasági környezetbe érkező jó projekt volt, hiszen amikor behozták a hajókat, épp akkor jött a koronavírus, a válság, majd a háború, így ettől rosszabb időszakban el se tudtak volna vele indulni. De az alapötlet, hogy a Tisza-tó és a Tisza folyó turisztikai presztízsét ilyen módon is emeljék, máig jó és érvényes – mondta Kücsön Gyula, a sarudi Élményfalu ötletgazdája, aki maga is számos szolgáltatás bevezetésével igyekszik fellendíteni a térség idegenforgalmát. Kikötőjük a nyaralóhajók egyik állomáshelye, így testközelből tapasztalhatják a forgalom alakulását. Szavai szerint ma már van olyan hazai fizetőképes réteg, amely számára a Tisza-tó környékéről hiányzó 4-5 csillagos hoteleket jól helyettesíthetik a magánszféra nyugalmát is biztosító nyaralóhajók.

– Amikor ezek a nyaralóhajók megjelentek, arról volt szó, hogy a régóta működő holland vagy francia csatornahajózás kedvelőit, vagyis egyfajta prémiumvendégkört tudnak majd a hazai vizekre is átcsábítani, de a máig húzódó orosz–ukrán háború miatt kialakult válsághelyzetben még mindig viszonylag kevés külföldi merészkedik ide.

Ha így nézzük, egy csapatépítő program szálláshelyéhez képest már nem is olyan drága ez az alternatíva, arról nem beszélve, hogy az erre szánt időt a vízen haladva, különleges környezetben töltik el a vendégek – fogalmazott. Azok a félelmek, miszerint a nagy méretű motoros hajók zavarni fogják a tó élővilágát vagy a horgászokat, alaptalannak bizonyultak: a lassú, elektromos, alacsony zajkibocsátású motorokkal hajtott járművek nem okoztak gondot, mintegy belesimultak az itteni vízi világ tájképébe.

Amikor 2019-ben a Fidesz-kormány és a MAHART bejelentette, hogy a nyugat-európai csatornahajózás mintájára egy jogosítvány nélkül vezethető, prémium kategóriás lakóhajó-flottát honosít meg a Tiszán és a Bodrogon, a szkeptikus hangok szinte azonnal felerősödtek. A 4,6 milliárd forintos összköltségvetésű projekttől a döntéshozók azt várták, hogy a francia Nicol’s Yacht gyárából érkező Nicols Estivale típusú hajókkal sikerül becsatornázni a tehetős külföldi turistákat.

A kiskörei báziskikötő és vízállomás a meghosszabbított határidőre sem lett kész, így a több százezer eurós luxushajók jó darabig üresen vesztegeltek a kikötőkben.

A magyar utazóközönség számára a díjszabás is áthidalhatatlan akadálynak tűnt.

A Gazdaságkutató Intézet általunk korábban megkérdezett szakértői is kritikus hangokat ütöttek meg, mondván: ha magánbefektetők nem láttak fantáziát a tiszai csatornahajózásban, az állam miért tudna csodát tenni, s a piaci verseny torzításáról, állami szereptévesztésről és közpénzből finanszírozott, életképtelen luxusturizmusról beszéltek.

A MAHART azonban, úgy tűnik, az elmúlt években alkalmazkodott a valósághoz, felismerve, hogy a nemzetközi piacon bevált egyhetes családi túramodell nem feltétlenül emelhető át egy az egyben a hazai környezetre, így nyitottak a rövidebb, rugalmasabb időtartamú foglalások felé. 

– válaszolta a Népszava kérdéseire Környei Balázs, a MAHART projektmenedzsere. A flotta három különböző méretű és kapacitású hajókból áll, hogy a kisebb és nagyobb társaságok igényeit is kiszolgálják. Noha az idei szezon még tart, már most látható, hogy a hajók kihasználtsága eddig – a korlátozott hajózási lehetőségekhez képest is – a korábbi évekkel összehasonlítva közel 17 százalékkal bővült, s nőtt az átlagos foglalások hossza is.

– A szezon első két hónapjában 1390 vendégéjszakát töltöttek el hajóinkon a vendégek. A rendkívül kritikus vízügyi helyzet miatt a szezon második felére nem vártunk már csodát, azonban a vízhiány és a korlátozott hajózhatóság ellenére a forgalmunk nem csökkent jelentős mértékben. Idén a korábbi évekhez képest a belföldiek átlagos tartózkodási ideje 3 napról 4 napra nőtt, a külföldiek esetében pedig egyre inkább jellemzőek a 7 vagy ennél több napos foglalások, s nem látunk lényeges eltérést az elő-, az utó- és a főszezon foglalási hosszai között – fogalmazott a szakember.

Leginkább azok a családok, baráti társaságok és párok választják a tiszai nyaralóhajókat, akik a természetközeli, de komfortos pihenést keresik.

Arra a kérdésre, vajon nyereségessé, de legalábbis önköltségessé vált-e az állami forrásokból finanszírozott üzletág, Környi Balázs azt felelte: erre a klasszikus, elszigetelt vállalati eredményszemlélet helyett egy sokkal tágabb, makrogazdasági kontextusban lehet pontos választ adni. – A program elindításakor az elsődleges cél nem önmagában a nyaralóhajózás közvetlen nyereségessége volt, hanem egy olyan stratégiai turizmusfejlesztési eszköz megteremtése, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi piacon felhelyezi a térséget a turisztikai térképre. A nyaralóhajózási infrastruktúra olyan járulékos háttérszolgáltatásokat is biztosít, amelyek a teljes helyi aktív turizmust – kerékpáros, vízi és természetjáró – támogatják. Ebből adódóan a projekt megtérülése nem szűkíthető le a hajóbérlések bevételeire. Ha a komplex program hatásait vizsgáljuk, a régió turisztikai forgalma és vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben jelentősen növekedett. Ennek a pozitív gazdasági és pénzügyi eredménye közvetlenül a térségi szolgáltatóknál, szálláshelyeknél, vendéglátóegységeknél, helyi programgazdáknál csapódik le, ezáltal élénkítve a teljes helyi gazdaságot – felelte. Megtudtuk azt is: az elmúlt öt évben nem történt baleset a nyaralóhajókkal, a hajók kialakítása, kis sebessége és a vendégek elméleti, illetve gyakorlati felkészítése miatt ez a műfaj kifejezetten biztonságosnak tekinthető.

– Jelenleg nem a hajók számának puszta növelése a célunk, a hangsúlyt a minőségi fejlesztésekre, valamint a nemzetközi piacokra lépésre helyeztük. Kulcsfontosságú mérföldkőhöz érkeztünk: 2026-tól már a Riverly nemzetközi értékesítési hálózatán keresztül ajánljuk ki a hajóinkat, elvégeztük az ehhez szükséges szervezeti és operatív fejlesztéseket, így közvetlenül el tudjuk érni a külföldi küldőpiacokat. Ezzel párhuzamosan az elmúlt öt év működési tapasztalataira építve a teljes logisztikai hátterünket újratervezzük, ez a kikötőhelyek és a nyújtott szolgáltatások színvonalát, feladatkörét is érinti. Az a cél, hogy a nemzetközi hálózati jelenléttel és a megújult szolgáltatási portfólióval célzottan növeljük a foglalások számát és – különösen a külföldi vendégek körében – kitoljuk a bérlések átlagos időtartamát, ezzel is növelve a régió turisztikai hozzáadott értékét – összegezte a MAHART szakértője.