Továbbra is érezhető ütemben emelkednek a magyarországi bérek, ám a friss adatokból már az is jól látszik, hogy a nominális keresetek korábbi lendülete mérséklődik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint 2026 júliusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 745 500 forintot tett ki, ami 7,5 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A nettó átlagkereset 523 300 forint volt, 9,1 százalékkal több, mint tavaly júliusban.
Az utóbbi hónapok adatai alapján jól kirajzolódik a bruttó bérek emelkedési ütemének tavasz óta bekövetkezett mérséklődése, még akkor is, ha júniushoz képest júliusban már enyhe emelkedés volt. Márciusban még 9,2, áprilisban 9,0, májusban 8,7 százalékkal emelkedett éves összevetésben a bruttó átlagkereset. Júniusban a növekedés 7,1 százalékra mérséklődött, júliusban viszont 7,5 százalékra gyorsult. Vagyis egyelőre nem a bérek csökkenéséről van szó – azok továbbra is számottevően emelkednek –, hanem arról, hogy a bruttó bérek éves növekedési üteme a tavaszi 9 százalék körüli szintről nyárra 7 százalék környékére mérséklődött.
A rendszeres, vagyis a prémiumot, jutalmat és egyhavi különjuttatást nem tartalmazó bruttó átlagkereset júliusban 706 900 forint volt. Ez 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Júniusban még 7,9, májusban 9,1, áprilisban pedig 8,4 százalékos növekedést mért a KSH ennél a mutatónál. Ez arra utal, hogy
a bérdinamika mérséklődése nem pusztán az egyszeri kifizetések havi ingadozásából következik, hanem az alapfolyamatban is érzékelhető.
A munkavállalók szempontjából ugyanakkor a mostani helyzetnek van egy rendkívül fontos másik oldala. Júliusban a fogyasztói árak mindössze 1,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, miközben a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal emelkedett, így a reálkereset 7,8 százalékkal nőtt. Júniusban a nettó átlagkereset 9,4 százalékos növekedése és az 1,7 százalékos infláció mellett 7,6 százalékkal, májusban pedig a nettó átlagkereset 11 százalékos emelkedése és az 1,8 százalékos infláció mellett 9 százalékkal nőtt a reálkereset. A nominális bérek emelkedési ütemének tavasz óta tapasztalható mérséklődése tehát egyelőre nem járt együtt a keresetek vásárlóerejének megtorpanásával.
A nettó keresetek ráadásul gyorsabban emelkednek a bruttóknál. A júliusi bruttó 7,5 százalékos növekedésével szemben a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal nőtt. Ennek azonban nem az az oka, hogy a munkáltatók a nettó béreket nagyobb ütemben emelnék, hanem elsősorban az adórendszer változása. A KSH szerint a nettó keresetek növekedését jelentősen befolyásolja a magasabb összegű családi adókedvezmény, továbbá a háromgyermekes anyák, valamint 2026 januárjától a kétgyermekes, 40 év alatti anyák szja-mentessége és a 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése.
A kereseti viszonyokról az átlagnál valamivel árnyaltabb képet ad a mediánbér.
A bruttó mediánkereset júliusban 618 200 forint volt, 8,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a teljes munkaidőben dolgozók egyik fele ennél kevesebbet, a másik fele ennél többet keresett.
A medián így több mint 127 ezer forinttal maradt el a 745 500 forintos bruttó átlagtól.
Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben maga a bruttó átlagkereset júniusról júliusra 754 700 forintról 745 500 forintra csökkent, a medián lényegében változatlan maradt: júniusban 617 900, júliusban 618 200 forint volt. A medián éves növekedése júliusban ráadásul 8,5 százalékot ért el, vagyis meghaladta az átlagkereset 7,5 százalékos emelkedését. Ez arra utal, hogy a kereseti skála közepén elhelyezkedő munkavállalók bérei jelenleg valamivel gyorsabban emelkednek, mint amit az átlagkereset változása mutat.
A nettó mediánkereset júliusban 437 900 forintot tett ki, ami 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez ismét jóval alacsonyabb a KSH által közölt 523 300 forintos nettó átlagkeresetnél: a két mutató között több mint 85 ezer forintos különbség van.
Az egyes munkáltatói szektorok között júliusban meglepően kicsi volt az eltérés a bruttó átlagkeresetben. A vállalkozásoknál 744 200, a költségvetési szférában 743 ezer, a nonprofit szervezeteknél 764 200 forintot mértek. A nettó átlagkereset rendre 520 500, 525 700 és 543 400 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül számított nemzetgazdasági bruttó átlagkereset ugyanakkor már 757 700 forintra rúgott.
A január–júliusi összesített adatokkal érdemes óvatosabban bánni. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 768 800 forint volt, ami 11 százalékos növekedést jelentett. Ezt azonban jelentősen torzítja a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állománynak januárban kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő egyszeri szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatása különösen a költségvetési szektor adataiban látványos: ott január–júliusban 817 900 forintos bruttó átlagkeresetet és 22,2 százalékos éves növekedést mutat a statisztika.
A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért az lehet, hogy az infláció alacsony szinten marad-e akkor is, ha a bruttó bérek emelkedési üteme tovább mérséklődik.
A jelenlegi számok alapján ugyanis a reálkeresetek látványos növekedését már nem kétszámjegyű bruttó béremelkedés, hanem az alacsony infláció, illetve a nettó kereseteket a bruttónál gyorsabban emelő adókedvezmények együttesen tartják fenn.
Nincs mit szépíteni, szegények a magyarok