Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott, Iránnal foglalkozó független tényfeltáró misszió jelentése szerint észszerű alap van annak megállapítására, hogy az amerikai fegyveres erők háborús bűncselekményt követhettek el két február 28-i támadás során. A szakértők a dél-iráni Minabban fekvő Shajareh Tayyebeh általános iskola, valamint a Lamerd városában található sportlétesítmény és környéke elleni csapásokat vizsgálták. A két akcióban legalább 178 civil halt meg vagy sebesült meg, köztük nagy számban gyermekek. A testület következtetései nem jelentenek bírósági ítéletet, de a dokumentált tényanyag későbbi nemzeti vagy nemzetközi eljárások alapjául szolgálhat.
A legsúlyosabb eset a minabi iskola elleni rakétatámadás.
A misszió szerint egy amerikai Tomahawk cirkálórakéta találta el a kívülről is egyértelműen azonosítható oktatási intézményt.
A csapásban több mint 150 ember vesztette életét, köztük mintegy 120 gyermek. A vizsgálat szerint a célpont kiválasztásánál olyan hírszerzési adatot használtak, amely egy magas rangú iráni katonai vezető jelenlétére utalt, ezt azonban a támadás előtt nem ellenőrizték kellő alapossággal. A szakértők arra jutottak, hogy az Egyesült Államok nem tett eleget a polgári lakosság védelmét szolgáló óvintézkedési kötelezettségének, ezért a támadás válogatás nélkülinek minősülhet.
A Fehér Ház elutasította a megállapításokat. Anna Kelly helyettes szóvivő azt hangsúlyozta, hogy az amerikai kormány szerint Irán felelős a térség legsúlyosabb emberi jogi jogsértéseiért, és a testület következtetéseit elfogultnak tartják. Donald Trump korábban azt mondta, az amerikai haderő nem támadott szándékosan leányiskolát, és a csapás után először Teheránt tette felelőssé a robbanásért. A Pentagon belső vizsgálatot indított, ennek végső eredményét azonban szeptember 18-ig nem hozták nyilvánosságra. A jelentés készítői azt is közölték, hogy az amerikai hatóságok nem működtek együtt érdemben a vizsgálattal.
A másik vizsgált eset Lamerdben történt.
A misszió szerint egy sportközpontot és a környező lakóövezetet olyan lövedék ért, amely volfrámrepeszeket szórt szét nagy területen.
A támadásban 22 civil halt vagy sérült meg, és közeli lakóépületek, valamint egy iskola is megrongálódott. Az amerikai Középső Parancsnokság korábban azt állította, hogy aznap nem hajtott végre csapást Lamerd térségében. A tényfeltárók ezzel szemben arra jutottak, hogy elegendő adat áll rendelkezésre az amerikai felelősség valószínűsítéséhez, és ezt az akciót is válogatás nélküli támadásnak minősítették.
Megosztott felelősség
A jelentés nem csak a külső katonai műveleteket vizsgálja. A dokumentum szerint az iráni hatóságok emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el a 2025 decemberének végén kezdődött országos tiltakozások leverése során. A misszió törvénytelen kivégzéseket, kínzást, önkényes fogva tartást, kényszerű eltüntetéseket és a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozását dokumentálta. A szakértők szerint a biztonsági erők több helyen éleslőszerrel lőttek tüntetőkre, miközben az internet lekapcsolása és a halálbüntetés kiterjesztett alkalmazása a megfélemlítés eszközévé vált.
A teheráni vezetés hivatalosan 3038 halottról és mintegy 25 ezer sérültről számolt be, a misszió azonban úgy véli, a tényleges veszteségek ennél magasabbak lehetnek. A jogvédők szerint a mostani megtorlás az 1979-es iszlám forradalom óta az egyik legsúlyosabb belső erőszakhullám. Az iráni kormány visszautasítja a rendszerszintű jogsértések vádját, és azt állítja, hogy a zavargásokat külföldről támogatott fegyveres csoportok szították. A tényfeltárók ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a civil lakosság egyszerre vált a belső elnyomás és a külső katonai műveletek áldozatává.
Jogi következmények, egyelőre ítélet nélkül
A genfi missziónak nincs vádemelési vagy ítélkezési jogköre, ezért a jelentés önmagában nem indít büntetőeljárást. A dokumentáció azonban bizonyítékként felhasználható lehet olyan fórumokon, ahol van joghatóság az érintett cselekmények vizsgálatára. A Nemzetközi Büntetőbíróság helyzete különösen összetett, mivel sem az Egyesült Államok, sem Irán, sem Izrael nem részes állama a római statútumnak, így az esetleges eljárás jogi útja több akadályba ütközhet.
A jelentés politikai súlya ettől még jelentős. A februárban kezdődött amerikai–izraeli hadműveletek óta a polgári infrastruktúrát ért csapások és a magas civil veszteségek egyre nagyobb nemzetközi figyelmet kapnak. A mostani megállapítások azért különösen érzékenyek Washington számára, mert egy független, ENSZ-megbízású testület először jutott ilyen egyértelmű következtetésre két konkrét amerikai akcióval kapcsolatban. A szakértők egyúttal felszólították az érintett feleket a jogsértések beszüntetésére, az áldozatok jóvátételére és a felelősségre vonás biztosítására.
A dokumentum így egyszerre helyez nyomást Washingtonra és Teheránra.
Az amerikai fél számára a legfontosabb nyitott kérdés továbbra is a Pentagon saját vizsgálatának eredménye, különösen a minabi iskola elleni támadás célkijelölési és hírszerzési hibái miatt. Irán esetében pedig az kerül előtérbe, hogy a belső megtorlásról összegyűjtött bizonyítékok milyen nemzetközi lépésekhez vezethetnek.
