Afrika;MFB;Eximbank;Duna Aszfalt;

Visszafizette az afrikai projekthez kapott pénzt az állami bankoknak a Duna Aszfalt

A vállalat közölte: így lezárult a projekt közvetett állami finanszírozása, és megszűnt az ahhoz kapcsolódó állami kezesség is.

Teljes egészében visszafizette az Eximbanknak és az MFB Banknak az afrikai Kasomeno–Mwenda projekthez kapcsolódó kötvények összegét a Duna Aszfalt, az összes kamattal együtt – tájékoztatta az MTI-t pénteken a vállalat.

A Duna Aszfalt közleménye szerint 2025 novembere óta a vállalat több mint 10 milliárd forint kamatot fizetett az állami tulajdonú bankoknak.

A kölcsön visszafizetésével lezárult a projekt közvetett állami finanszírozása, és megszűnt az ahhoz kapcsolódó állami kezesség is.

Ez – hangsúlyozták – azt jelenti, hogy a Kasomeno–Mwenda projekthez kapcsolódóan a magyar államot a jövőben nem terheli semmilyen pénzügyi kockázat.

A közlemény szerint a Duna Group a magyar állam korábbi finanszírozási konstrukcióval kapcsolatos álláspontját figyelembe véve kezdeményezte a kötvények önkéntes visszaváltását. A kötvények visszaváltása nem érinti a beruházás megvalósítását: a közlemény szerint a GED Africa projekt jelenleg 40 százalékos készültségen áll, és stabil pénzügyi háttérrel, a tervek szerint halad tovább.

A Duna Group értékelése szerint a kötvények visszaváltása egyértelmű és kiszámítható helyzetet teremt a projekt nemzetközi partnerei számára. A Duna Group számára különösen fontos, hogy egy ilyen jelentőségű nemzetközi beruházás stabil környezetben valósuljon meg, és a projekt körüli pénzügyi kérdések ne befolyásolják sem a vállalatcsoport, sem Magyarország nemzetközi üzleti hitelességét és jó hírnevét – áll a közleményben.

A tájékoztatás arra is kitér, hogy a Duna Group minden vitatott pontban nyert a GED Africa Limited egyik tulajdonosa által 2024 júliusában indított nemzetközi jogvitában. Az eljárás a GED Africa Limitedre vonatkozó szindikátusi szerződés egyes kérdéseit érintette. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) választottbírósága 2026 szeptemberében meghozott döntésében az eljárás valamennyi érdemi kérdésében a Duna Group álláspontjának megfelelően határozott, ezzel a jogvita teljes egészében lezárult.

A Kasomeno–Mwenda infrastruktúra-fejlesztési projekt a Kongói Demokratikus Köztársaság és Zambia között teremt új közlekedési és kereskedelmi kapcsolatot. A 25 éves együttműködés keretében közel 184 kilométernyi közúti infrastruktúra, egy 362 méteres új ferdekábeles híd, két korszerű határállomás, valamint elektronikus útdíjszedési és üzemeltetési rendszer valósul meg. A közlemény kiemeli, hogy az új út egy világkereskedelmi jelentőségű kereskedelmi folyosó része, amely a stratégiai nyersanyagokban gazdag közép-afrikai rézövezetet kapcsolja össze a tanzániai Dar es Salaam kikötőjével és ezen keresztül a világpiaccal. Az új kapcsolat mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a fuvarozási útvonalat, és drasztikusan csökkenti a várakozási időt a határon. A Duna Group az itt megszerzett tapasztalatokra építve a jövőben további afrikai infrastruktúra-fejlesztési projektek megvalósítását is mérlegeli – zárul a közlemény.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium július végén tett feljelentést a Duna Aszfalt kongói-zambiai beruházásának állami finanszírozása miatt.

Magyar Péter miniszterelnök egy a Facebook-oldalán augusztus 25-én közzétett videóban nehezményezte, hogy két állami bank az Orbán-kormány alatt 126 milliárd forintnyi kötvényt jegyzett le a rendkívül kockázatos afrikai ügylet során, ráadásul úgy, hogy a finanszírozás mintegy 80 százalékára a magyar állam kezességet vállalt. Hozzátette, mindez egy olyan beruházás esetében történt, amely a legmagasabb országkockázati kategóriába sorolt államokhoz kapcsolódott. A kormányfő ekkor beszámolt arról, hogy a Duna Aszfalt alig néhány héttel a feljelentés után bejelentette, névértéken, kamatokkal együtt visszaváltja ezeket a kötvényeket.

Vitézy Dávid szerint az MKIF úgy kapott évtizedekre garantált, brutális összegű, mai áron nettó 23 196 milliárd forint értékű állami bevételt jelentő autópálya-koncessziót, hogy közben lényegében semmilyen valódi üzleti kockázatot nem vállalt. A miniszter szerint ez Magyarország történetének messze legnagyobb közbeszerzése. Magyar Péter feljelentéseket jelentett be, Mészáros Lőrincnek pedig azt üzente: enyhítő körülmény lehet, ha megtéríti az okozott károkat.