Kanada európai nyitása vasárnap új politikai jelképet kapott. Emmanuel Macron francia elnök a Kanada partjaihoz közeli francia Saint-Pierre-et-Miquelonon találkozott Mark Carney miniszterelnökkel, és támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy Ottawa a jelenlegi kereskedelmi partnerségnél szorosabb, társult kapcsolatot építsen ki az Európai Unióval. A két vezető az úgynevezett jövő szövetségéről beszélt, amely közös biztonsági, ipari, energetikai és technológiai képességekre épülne.
A társult tagság jelenleg nem létező uniós jogi kategória, vagyis előbb magát a konstrukciót kellene megalkotni.
A helyszín tudatos választás volt. Saint-Pierre-et-Miquelon Franciaország észak-amerikai tengerentúli területe, mindössze néhány kilométerre Új-Fundlandtól. Macron és Carney ezzel azt hangsúlyozta, hogy Európa és Kanada nemcsak politikailag, hanem Franciaország révén földrajzilag is közvetlen szomszéd. A találkozó után a két kormány arra utasította űrügynökségeit, védelmi minisztériumait és ipari szereplőit, hogy dolgozzanak közös infrastruktúrákon, köztük indítórendszereken, műholdas és földi állomásokon.
Az együttműködés kiterjedne az energiára, a kritikus nyersanyagokra, a kvantumtechnológiára és a nagy teljesítményű számítástechnikára is. Kanada jelentős nikkel-, kobalt-, lítium- és ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, Európa pedig éppen ezeknél próbálja csökkenteni kínai függőségét. Ottawa számára az európai piac jelenthet ellensúlyt az amerikai gazdasági koncentrációval szemben.
A gazdasági irányváltás nem egyik napról a másikra történik.
Kanada exportjának túlnyomó része továbbra is az Egyesült Államokba irányul, és a két gazdaság ellátási láncai szorosan összefonódnak. Ottawa ezért nem leválást, hanem kockázatcsökkentést keres: több európai vevőt, közös ipari beruházásokat és olyan stratégiai projekteket, amelyek csökkentik egy esetleges újabb amerikai kereskedelmi konfliktus következményeit.
Carney Strasbourgban: Kanada új, különleges szövetséget keres az Európai UnióvalTrump felgyorsította a fordulatot
A közeledés közvetlen politikai háttere a Kanada és az Egyesült Államok közötti viszony romlása. Donald Trump második elnöksége alatt a vámviták és a Kanada szuverenitását sértő kijelentések felgyorsították Ottawa külgazdasági diverzifikációját. Carney ugyanakkor következetesen azt hangsúlyozza, hogy az európai nyitás nem Amerika-ellenes politika: érvelése szerint Kanada Washingtonnak is stabilabb partnere, ha kevésbé függ egyetlen piactól és biztonsági kapcsolattól.
Az EU-val már most is mély gazdasági kapcsolatot biztosít a CETA szabadkereskedelmi megállapodás. Az új konstrukció ennél tovább menne, de nem jelentene teljes tagságot és nem adna automatikus szavazati jogot az uniós intézményekben. A társult státusz pontos tartalmáról a tagállamoknak kellene megállapodniuk, ezért Macron támogatása politikai jelzés, nem kész uniós döntés.
Kanada nem teljes jogú EU-tagságot keres, hanem a kereskedelmi partnerségnél jóval szorosabb stratégiai kapcsolatot.
A kezdeményezés precedenst is teremthet. Az EU eddig óvatosan kezelte a tagság és a külső partnerség közötti köztes modelleket, mert nem akarta felértékelni a teljes jogú csatlakozás alternatíváit. Kanada azonban földrajzilag kívül esik Európán, nem tagjelölt, ugyanakkor gazdasági és biztonsági rendszere szorosan kapcsolódik a nyugati intézményekhez. Emiatt Brüsszel számára kísérleti terep lehet egy új partneri kategória.
Donald Trump európai pofonjaVédelem, energia és az Arktisz
Franciaország számára Kanada közeledése szintén kézzelfogható előnyöket kínál. Az európai védelmi ipar új beszállítói kapcsolatokat építhet, a francia energiapolitika pedig észak-amerikai forrásokkal diverzifikálhat. Az együttműködés az űriparban különösen látványos lehet, mert Kanada fejlett műholdas és földmegfigyelési kapacitásokkal rendelkezik, Franciaország pedig az európai űripar egyik központja.
A társult modellről szóló vita közben az EU-n belül is kényes egyensúlyt kell tartani. A tagjelölt országok számára fontos, hogy egy új, kedvező partneri státusz ne tűnjön a teljes tagságot megkerülő gyorsítósávnak. Brüsszelnek ezért olyan konstrukciót kellene kialakítania, amely Kanada speciális helyzetére szabott, és nem gyengíti a bővítési folyamat politikai hitelességét.
A védelmi együttműködésnek az északi-sarkvidéki térség ad különös súlyt. Kanada és az európai NATO-tagok egyszerre figyelik Oroszország katonai jelenlétét, Kína növekvő gazdasági érdeklődését és az Egyesült Államok grönlandi politikáját. A párizsi és ottawai vezetés ezért az Arktiszt nem különálló regionális kérdésnek, hanem a transzatlanti biztonság részének tekinti.
Carney a francia találkozó után Norvégiával is egyeztet, majd New Yorkba utazik az ENSZ-közgyűlésre.
A menetrend jól mutatja Kanada új külpolitikai sorrendjét: az Egyesült Államok továbbra is megkerülhetetlen partner, de Ottawa mellette tudatosan építi az európai és északi kapcsolatokat. Az uniós társult státusz végleges formája még bizonytalan, a stratégiai irány azonban egyre világosabb.
Ursula von der Leyen: Legyen Kanada az EU társult tagja Donald Trump nevetségesnek nevezte, hogy Ursula von der Leyen szerint Kanada az EU első társult tagja lehetne