„A magyar Külügyminisztérium a törvénytervezet elfogadása előtt tájékozódott az amerikai külügyi tárcánál az esetleges Magyarországra vonatkozó következmények kapcsán” – írta megkeresésünkre a Külügyminisztérium, miután levelünkben arról érdeklődtünk, hogyan fogják érinteni hazánkat a Trump elnök által szeptember 18-án aláírt, az ún. Lindsey Graham jogszabályból (Lindsey O Graham Sanctioning Russia and Iran Act of 2026) adódó szankciók (H.R. 5334).
Az amerikai kongresszus a nemrég váratlanul elhunyt republikánus szenátor javaslatára fogadta el azt a törvényt, amely jelentős bírságot szab ki azokra az országokra, amelyek energiakereskedelmi ügyleteket bonyolítanak le Oroszországgal, az agresszorral, amely több mint négy éve nem hajlandó tárgyalni Ukrajnával a békekötésről, sőt az utóbbi hetekben egyre intenzívebb dróntámadásokat indított az ukrán főváros és más városok ellen is, mindennap ártatlanok halálát okozva.
Donald Trump aláírta a törvényt, akár százszázalékos büntetővámot vethet ki az Oroszország elleni szankciók megszegőireA törvény akár 100 százalékos büntetővámot is kiszabhat az Oroszországgal együttműködő országokra, s ez jelentős kockázatokat hordoz önmagában is hazánkra nézve.
Hajdu Márton, az országgyűlés külügyi bizottságának tiszás elnöke a múlt héten villámvizitre érkezett Washingtonba,
hogy tájékozódjon arról, milyen következményekkel számolhat hazánk a törvény elfogadását követően, és kaphatunk-e mentességet a szigorított jogszabály hatálya alól, azaz fognak-e ránk vonatkozni a szankciók, és ha igen, akkor milyen mértékben.
A magyar külügyminisztériumtól ezt a tájékoztatást kaptuk:
„az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy Magyarországgal szemben az orosz szankciós törvény rendelkezései kizárólag a november 21-i mentességünk lejártát követően léphetnének életbe és csakis abban az esetben, amennyiben azok nem kerülnek megújításra.”
Az Orbán-kormány idején a miniszterelnök Trumpnál kijárta, hogy ne vonatkozzon hazánkra az ehhez hasonló, korábban már elfogadott szankció, amit a két vezető állítólagos jó barátsága tett lehetővé, illetve az amerikai elnök elfogadta a magyar kormány érveit, miszerint hazánknak „nincs tengere”, ezért tengeri vezetéke sem.
A külügy számol az esetleges negatív következményekkel is, mert az írta a Népszavának:
„Amennyiben a mentesség nem kerül megújításra, ebben az esetben is a szankciók alkalmazása opcionális, külön kormányzati döntést igényel az amerikai fél részéről, tehát nem alkalmaznák automatikusan Magyarországgal szemben.”
A Hajdu utazását értékelő elemzések szerint a külügyi bizottság elnöke egyrészt tájékoztatta az illetékeseket arról, hogy a „tengeri szállításnak nehézségei vannak” – elődei álláspontját kritikátlanul átvéve, másrészt jelezte, hogy hazánk törekszik az energiadiverzifikációra, és készülőben az erre vonatkozó stratégia. Elemzők megjegyezték, hogy ha már odautazott, akkor jobb lett volna, ha a bizottsági elnök letesz a tárgyalófelek asztalára legalább egy vázlatos diverizifikációs tervet. Erre is rákérdeztünk, válasz pedig így hangzott: „A magyar kormány és a piaci szereplők dolgoznak a technológiai átálláson, illetve logisztikai projekteken, ami lehetővé teszi, hogy Magyarországot két irányból – tehát az Adria-vezetéken keresztül is – teljes értékűen el lehessen látni az ország és a régió biztos ellátásához szükséges kőolajmennyiséggel.”
A törvény egyik kitétele egyébként azt is tartalmazza, hogy 180 napos türelmi időt ad az érintett, szankciókkal sújtott országoknak, illetve félévente felülvizsgálják, csökkentette-e a büntetővámot fizető ország orosz energiafüggőségét. Szintén nem mellékes adalék ehhez, hogy az EU 2027 év végéig adott határidőt hazánknak és Szlovákiának az orosz „leválásra”.
Kedden kezdődik az ENSZ szokásos, őszi éves közgyűlése, amelyre pár hete kész külpolitikai tervet, külpolitikai stratégiát vázolt fel Magyar kormánya. A közgyűlésen – előzetes információk szerint – hazánkat Baka András államfő és Orbán Anita külügyminiszter képviselik.
A kétoldalú nemzetközi tárgyalások ilyenkor elmaradhatatlanok a közgyűlés szüneteiben és az adott témák „margóján”, azonban kétoldalú magyar-amerikai tárgyalásokról egyelőre nem tudni. Az ilyenkor szokásos protokollhoz illően azonban feltehetően Marco Rubio külügyminiszter tárgyalni fog Orbán Anitával. Az viszont már nyilvános, hogy a magyar külügyminiszter a Council of Foreign Relations, a Külügyi Tanácsba meghívást kapott, ahol előadást tart.
Pénzügyi és politikai válságban kezdődik az ENSZ-közgyűlés nagy diplomáciai hete