Karcag déli külvárosnak nevezett része, ahol Mihácsi Patrik is született, valójában egy cigánytelep. Ma is áldatlanok az állapotok – derült ki a 25 éves férfi elmondásából. Gyerekek télen-nyáron mezítláb szaladgálnak az utcákon, a „középkorosztályhoz” tartozók szinyóval a kezükben sétálnak. A szinyó a zacskóban tárolt ragasztót jelenti, amit kábítószerként használnak. A drogkereskedők mindenféle más anyagot is terítenek, erős a bűnözés, gyakoriak a verekedések.
„Katasztrófa, ami van” – idézi Patrik a nagymamáját, aki máig Karcagon él.
Sejthető, hogy Patrikék nem dúskáltak a javakban, a helyzet azonban még rosszabb lett, amikor szülei elváltak. Attól kezdve a 11 éves legnagyobb fiúra is sok teher hárult a háztartásban. Mosott, főzött, takarított, vigyázott a két öccsére. „Volt, hogy oda kellett adnom a cipőmet az egyik testvéremnek” – érzékeltette, milyen anyagi körülmények között nevelkedett.
Ennek ellenére sikerült befejeznie az általános iskolát.
Szülei nem oda íratták be, ahova a cigány gyerekek jártak, hanem egy másikba, ahol jórészt nem romák tanultak. Ezért a telepi gyerekek egy része gúnyolta. Sokszor belekötöttek, kénytelen volt verekedni, ha meg akarta védeni magát. Mások – „ha bement a városba az ember” – lecigányozták. „Ez már így van, nemcsak Karcagon, hanem szerte az országban” – konstatálta Patrik.
Az általános iskola után szakközépbe jelentkezett. Csak éppen az asztalosság, aminek tanult, igazából sosem vonzotta. Viszont egyszer lenyírta az apja haját: megtetszett neki, ami csinált. Kedvet kapott hozzá, elkezdte otthon nyírni a környékbeli gyerekeket egy olcsó, pár ezer forintba kerülő géppel. Először ingyen, majd jelképes összegért, hogy komolyabb felszerelést tudjon venni magának. Fejlesztette magát, videókat nézett. „Mindent saját magamtól tanultam meg” – mondta.
Másodikos volt a szakközépben, amikor anyja két testvérével együtt kiköltözött a németországi Köthenbe. Anyja élettársa ugyanis ott dolgozott, volt helyismerete. (Köthen egy 25 ezres kisváros Magdeburg és Lipcse között, abban a Szász-Anhalt tartományban, ahol most nagy győzelmet aratott a szélsőjobboldali AfD.) Patrik inkább itthon maradt. Ragaszkodott a sulihoz, és ekkor érte el az első nagy szerelem is. Apjához, aztán nagymamájához költözött. Tanulmányi ösztöndíjából tartotta el magát: ennek összege 2017-18-ban havi 40 ezer forint volt.
Egy év múlva, 17 évesen már úgy érezte, neki is Németországban a helye. Anyjától megtudta, hogy a városban barbershop (borbélyüzlet) nyílt egy arab mesterfodrász vezetésével, aki keres maga mellé valakit. Patrik kiment hozzá tanoncnak. Fizetést egy éven keresztül nem kapott. Takarított az üzletben, igyekezett ellesni a szakma fogásait. A barber (borbély) abban különbözik a fodrásztól, hogy kifejezetten csak férfiakkal foglalkozik, a szakállvágás mellett, ha valaki úgy szeretné, mintákat is nyír a hajba – magyarázta Patrik.
Kórházba is elment takarítani, hogy valami pénzt keressen. Pár hónap múlva elhívták egy másik kötheni borbélyüzletbe, ezúttal már rendes fizetésért. Élt a lehetőséggel.
„A németektől is megkaptam, hogy külföldi, bevándorló vagyok” – mesélte. Igaz, Németországban nem magyar cigánynak, hanem töröknek vagy arabnak nézték.
Aktívan jelen volt a közösségi médiában, népszerű lett. Sokan kérték tőle, hogy jöjjön haza, és ő is szerette volna kipróbálni magát itthon. Mihácsi Patrik – aki időközben az év fodrásza díjat is elnyerte – két évvel ezelőtt költözött vissza Magyarországra. Egy évig másnak dolgozott, tavaly decemberben a megtakarított pénzéből saját barbershopot nyitott Győrben, ahol anyai ágról rokonai élnek. A cégnek tulajdonosa, az üzlethelyiséget bérli.
Nemrég ennek az üzletnek a bejáratára festette fel egy ismeretlen elkövető (vagy elkövetők) fehér festékkel azt a megbélyegzésnek szánt szót, hogy „cigány”. Az eset nagy felháborodást keltett, a rendőrség eljárást indított. Patrik hangsúlyozta, hogy nem különösebben viselték meg a történtek: „büszke vagyok rá, hogy roma származású vagyok”. Legfeljebb azért szomorú, hogy „2026-ban még mindig vannak ilyen emberek”.
Rengeteg szimpátiamegnyilvánulást kapott. Pintér Bence, Győr független polgármestere ugyanúgy kiállt mellette, ahogyan az ellenzékbe szorult Fidesz-KDNP is. Két tiszás parlamenti képviselő, Bóka Zsolt és Néher Zsolt, valamint az országos roma önkormányzat elnöke, Dancs Mihály személyesen látogatott el hozzá. A budapesti Billog Burger vagy A hely nevű parádóhutai vendégház szolidaritásból szintén kiírta, hogy „cigány”.
A rasszista akció más szempontból is fordítva sült el. Patrik elmondta, hogy eleve jól ment az üzlet, az incidens pedig csak tovább növelte a vendégforgalmat. A jótékonykodástól se ment el a kedve. Munkatársaival idén tavasszal ingyen vágták le ötven gyerek haját a Bicskei Gyermekotthonban.
„Akkora érzelmi töltetet kaptunk a srácoktól, hogy mondtam is a többieknek: bárhonnan hívnak az országból, megyünk” – idézte fel az élményt. A napokban például nemcsak Győrben, hanem Kunmadarason is jótékony hajvágást tart kollégáival.
Patrik jelenleg négy embert foglalkoztat, mindannyian romák. Elsősorban olyanokat keresett meg, akiket már ismert más munkahelyekről. Ez nem azt jelenti, hogy csak romák munkájára számít: tanítványai között vannak nem cigányok is, reméli, hogy a későbbiekben nála fognak dolgozni.
Egyelőre még nem gondolkodik családalapításon, ennek majd akkor jön el az ideje, ha saját háza lesz és biztosnak látja a jövőt. Mihácsi Patriknak nagy tervei vannak. Néhány éven belül szeretne más településeken is barbershopot nyitni, ha pedig minden jól megy, országos hálózatot kiépíteni.
