A római kormány szeptember 24-én jóváhagyta azt az iskolai rendeletet, amelynek legvitatottabb eleme harmincszázalékos felső határt állapít meg azoknak a tanulóknak az arányára, akik nem rendelkeznek megfelelő olasz nyelvtudással. A csomag megtiltja a teljes arcot elfedő burka és nikáb viselését az oktatási intézményekben, és 200–1000 eurós bírságot írhat elő a szabályok megsértése esetén.
A kabinet emellett ingyenes olasznyelv-tanfolyamra kötelezheti azokat a szülőket, akiknek nyelvi hiányosságai a gyermek iskolai beilleszkedését akadályozzák; a képzés megtagadása ugyancsak pénzbírsággal járhat. Giorgia Meloni miniszterelnök szerint az intézkedések célja nem a megosztás, hanem a „gettóosztályok” kialakulásának megelőzése és az integráció erősítése.
A jogszabályt a nyelvtanulás és az iskolai beilleszkedés elősegítésével indokolják.
A javaslatot Meloni néhány nappal korábban pártja, az Olasz Testvérek (FdI) ifjúsági szervezetének rendezvényén jelentette be. Beszédében azt mondta, elfogadhatatlan, ha olasz gyerekek saját osztályukban nyelvi elszigeteltségbe kerülnek, és azt ígérte, hogy a kormány a nyelvtudást, a kulturális beilleszkedést és a szabályok tiszteletét teszi az oktatáspolitika középpontjába. A szeptember 24-i kabinetülés után már elfogadott rendeletről beszélt, amely szerinte minden diáknak azonos kiindulási lehetőséget kíván biztosítani.
A részletszabályok iskolatípusonként eltérhetnek, de az alapelv szerint a megfelelő olasz nyelvtudással nem rendelkező külföldi tanulók aránya nem haladhatja meg a harminc százalékot egy osztályban.
A római kormány a nyelvi felzárkóztatás eszközeit is bővítené. Az intézkedés politikailag látványos, miközben országos hatása korlátozottabb lehet: Olaszországban a nem olasz állampolgárságú tanulók aránya körülbelül 11,6 százalék, és jelentős részük már az országban született vagy jól beszél olaszul.
A tilalom szűkebb kört érint
A burka és a nikáb iskolai tilalma a rendelet másik kiemelt eleme. A teljes arcot elfedő öltözékek viseléséért legfeljebb ezereurós bírság szabható ki, kiskorú esetén a szülőt terheli a felelősség. Az arcot szabadon hagyó vallási fejkendők, így a hidzsáb viselését a szabályozás nem tiltja. Olasz sajtóbecslések szerint
a teljes arcot fedő viseletet hordó diákok száma országosan alacsony, ezért a rendelkezés gyakorlati jelentőségénél nagyobb lehet a politikai és szimbolikus súlya.
A szabályozás a szülők nyelvtudásába is beavatkozik. Ha az iskola szerint a család nyelvi helyzete akadályozza a gyermek előrehaladását, a szülő számára ingyenes olasztanfolyam írható elő, és a részvétel elmulasztása pénzbüntetést vonhat maga után. A korábbi tervezetekben ennél súlyosabb szankciók lehetősége is felmerült, a végleges változat azonban a bírságokra és a nyelvi képzésre helyezi a hangsúlyt. A cél a kormány szerint az, hogy a pedagógusoknak ne a gyermekeken keresztül kelljen kommunikálniuk a családokkal.
Az intézkedések főleg azon észak-olaszországi városokban okozhatnak átszervezést, ahol egyes iskolákban koncentráltan élnek bevándorló családok.
A tervek már bejelentésük után ellenállást váltottak ki. Az iskolaigazgatók országos szervezetének vezetője azt mondta: az oktatási probléma valós, de a merev felső határ gyakorlati alkalmazása nehéz lehet, különösen ott, ahol a lakóhelyi összetétel miatt kevés a lehetőség a tanulók más intézményekbe irányítására. Az ellenzék propagandának nevezte a csomagot, és arra emlékeztetett, hogy Olaszországban korábban is léteztek irányelvek a külföldi diákok arányának kiegyensúlyozására, ám ezek végrehajtása sok helyen nem volt egyszerű.
A katolikus egyház, így az Olasz Püspöki Konferencia részéről is érkezett bírálat. Matteo Zuppi bíboros a befogadó iskola szerepét hangsúlyozta, és a társadalmi béke szempontjából a nyelvi és pedagógiai támogatást tartotta fontosnak. Sergio Mattarella köztársasági elnök közben a gettósodás elkerüléséről és arról beszélt, hogy az oktatás mindenki számára nyitott. Az ellenzék ezt Meloni terveinek kritikájaként értelmezte, a miniszterelnök viszont azt mondta, az államfő szavai szerinte ugyanazt a célt szolgálják.
Politikai verseny a jobboldalon
A rendelet mögött a bevándorlásról és identitásról szóló régi olasz vita mellett belpolitikai verseny is húzódik. Meloni jobboldalán Roberto Vannacci volt tábornok próbál keményebb migrációs és kulturális állásponttal saját politikai teret építeni. A kormányfő ezért úgy kívánja szigorítani a szabályokat, hogy közben az intézkedéseket integrációs, nem pedig kirekesztő programként mutassa be. A harmincszázalékos plafon kommunikációjában is ezért kapott nagyobb hangsúlyt a nyelvtudás, mint az állampolgárság önmagában.
A szabályozás valódi próbája a végrehajtás lesz.
Olaszország öregedő társadalmában a bevándorló hátterű gyerekek egyre nagyobb szerepet töltenek be az iskolarendszerben, miközben területi eloszlásuk rendkívül egyenetlen.
Egy országos felső határ ezért egészen mást jelent Milánó vagy Brescia egyes körzeteiben, mint a kevés külföldi tanulót fogadó déli térségekben. A kormány most elfogadta a politikai keretet, de az iskolaigazgatókra és önkormányzatokra vár annak eldöntése, hogyan lehet úgy átszervezni az osztályokat, hogy közben se a nyelvi felzárkóztatás, se a gyerekek oktatáshoz való hozzáférése ne sérüljön.
