oktatás;Románia;egyenruha;társadalmi egyenlőtlenség;

Nyugati neves iskolákban is sok helyen kötelező az egyenruha, de térségünkben a kommunizmus szellemét idézi. Szakértők szerint pedig nem az egyenruha fogja orvosolni az oktatás problémáit

Kötelező iskolai egyenruháról szóló rendelet borzolja Romániában az amúgy is forrongó kedélyeket

Az egyenlőtlenségek, a tanulók közötti diszkrimináció felszámolását és a bullying visszaszorítását akarja elérni a román parlament az iskolai egyenruha kötelezővé tételével, a diákok fekete ruhás tüntetéssel akarnak  tiltakozni. A tanári, szakértői, szülői vélemények ugyan megoszlanak, de abban egyetértés uralkodik, hogy a fennálló problémákat nem az egyenruha fogja megoldani.

Arra buzdítja a romániai diákokat az Országos Diáktanács (CNE), hogy szeptember 28-án feketébe öltözve tiltakozzanak az iskolai egyenruha kötelezővé tétele ellen, és arra kéri a képviselőház tagjait, hogy döntő házként utasítsák el az iskolai egyenruha bevezetéséről szóló javaslatot.

A vonatkozó törvénytervezetet a Szociáldemokrata Párt (PSD) terjesztette elő, a szenátus szeptember 21-én 84 igen és 18 nem szavazattal elfogadta, a döntéshozó kamara azonban a képviselőház lesz.

A tervezet nem ír elő országosan egységes egyenruhát. Arról, hogy az hogy nézzen ki, minden oktatási intézményben az iskola igazgatótanácsa döntene a szülői képviselet beleegyezésével.

A rászoruló családok pedig jövedelmüktől és helyzetüktől függően akár a teljes költséget fedező támogatást is igényelhetnének és kaphatnának.

„Egy olyan oktatási rendszerben, amelyben az oktatáshoz való hozzáférés még mindig a családok anyagi lehetőségeitől és a diák születési helyétől függ, a kötelező egyenruha nem helyettesítheti azokat az intézkedéseket, amelyek csökkentenék ezeket a különbségeket” – áll a diáktanács közleményében. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az iskolai bullying (zaklatás) nem fog eltűnni attól, hogy egyenruhába öltöztetik a diákokat. A társadalmi különbségek sem tűnnek el attól, hogy a diákok ugyanazt az inget viselik – áll a közleményben.

Az országos vitává dagadt ügyben megszólaló oktatási szakértők és pedagógusok legtöbbje a diáktanács állításait erősíti meg, a törvénytervezetet a szenátusban is elutasító zöld-progresszív USR párt pedig „olcsó populizmussal” vádolja a kezdeményező (a jelenlegi, május 5 óta tartó kormányválságot is előidéző) szociáldemokratákat.

A Népszava erdélyi magyar iskolákban tanító pedagógusokat kérdezett meg. Egy nagyváradi matematikatanár szerint

nem a kötlező egyenruhával, hanem az oktatás siralmas állapotával kellene foglalkoznia a törvényhozásnak.

Az, hogy a Bolojan-kabinet megszorításai gyakorlatilag lenullázták mindazt, amit a 2023-as országos pedagógussztrájkkal elértek a tanárok, csak az egyik fájdalmas arculcsapás. A román oktatás legsúlyosabb problémái az állandó politikai válság okozta káoszban gyökereznek. A rendszerváltás óta eltelt 36 évben 31-32 alkalommal alakult át a minisztérium vezetése, és az esetek többségében az új miniszter hatályon kívül helyezte, vagy legalábbis módosította az előző vezetés által bevezetett szabályozásokat.

A tanévek rendre bizonytalanság közepette kezdődnek, a szabályozások sokszor évközben változnak, teljesen ellehetetlenítve az oktatást. 

Tény, hogy a mélyülő társadalmi különbségek az iskolában is egyre jobban érződnek, tény, hogy sok gyereknek okoz fájdalmat, szorongást a ruházatban, felszerelésben is megnyilvánuló különbség, mint ahogy az is tény, hogy az iskolai bullying (zaklatás) egyre komolyabb probléma, de az biztos, hogy a kötelező egyenruha viselésétől ez nem fog eltűnni.

A bullying fokozódása elsősorban a közösségi médiahasználat és az influenszerek majmolásának az eredménye, mint ahogy a már az általános iskolában mindennapossá vált karomszerű műköröm, műszempilla, felnőtteknek is kirívó dekoltázs és egyebek. Ha már szabályozni és tiltani akarnak valamit is, akkor kezdhetnék ezekkel. A közösségi médiahatás kivédése egyetemes gond, inkább koncentrálnának arra és a mélyülő társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására, a mélyszegénység enyhítésére. Az egyenruha lehet egységes, de akkor is látszani fog a márkás cipő, a márkás táska, óra – állítja a felsőtagozaton tanító tanár. 

Egy marosvásárhelyi gimnáziumban tanító tanár szerint 

nem ördögtől való a kötelező iskolai egyenruha gondolata, hiszen a nagynevű nyugati iskolák is hagyományosan egyenruha viselésére kötelezik a diákjaikat.

 De ő sem gondolja, hogy ez megoldaná a problémákat, sőt, úgy véli, hogy még többet szül, arról nem is beszélve, milyen ellenérzéseket kelt a Ceaușescu-rendszer kötelező egyenruháiban felnőtt szülők és oktatók körében. „Újabb gumicsont ez is, amit a szocialisták dobtak be a figyelem elterelésére. Nyilván sok szülő örül annak, hogy az egyenruhával majd megszabadul gyereke, főleg a tini lányok mindennapi „mit vegyek fel?” dilemmájától. Azt remélik, hogy ezek az emberek már nem fogják tovább feszegetni az egész országot, benne az oktatást is padlóra küldő politikai- és kormányválságot előidéző PSD felelősségét, és egy esetleges előrehozott választáson ezt honorálni is fogják” – vélekedett a marosvásárhelyi oktató.

Európában, bár mindenhol okoz gondot mind a bullying, mind a társadalmi egyenlőtlenség és diszkrimináció, csupán Máltán és Cipruson vezették be a kötelező iskolai egyenruha használatot, de ennek nem volt bizonyítható hatása a tanulók teljesítményére vagy a bullying visszaszorítására.

A románok többsége, egy az iskolakezdéskor bemutatott országos felmérés szerint nem ellenzi a kötelező egyenruha újbóli bevezetését az iskolákban. A megkérdezettek 77 százaléka vélekedett úgy, hogy az egyenruha csökkentené a tanulók közötti diszkriminációt, csupán 20,6 százalék ellenezte a felvetést. 

A román és a romániai magyar média által megszólaltatott oktatási szakemberek, pszichológusok szinte egybehangzóan utasítják el a román tervezetet, szerintük a kötelező egyenruha nem megoldás, csak újabb problémák melegágya lesz. 

Emmanuel Macron katonákat, radarokat és védelmi rendszereket küld Janbu térségébe. A döntés azt jelzi, hogy a húszi rakéta- és dróntámadások, valamint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság miatt Európa egyre közvetlenebbül védi a Közel-Kelet létfontosságú energia-infrastruktúráját.