Robert Fico;Szlovákia;kormányválság;Szlovák Nemzeti Párt;

A nagy kérdés az, ha Fico nem vonja vissza Taraba menesztését, hány mandátumra támaszkodhat majd az amúgy is törékeny koalíció

Esik szét a szlovák kormány, Robert Fico már előrehozott választásról beszél

Új fordulatot vett a szlovák kormánykoalíció válsága: a miniszterelnök vissza akarja vonni Tomáš Taraba leváltási indítványát. Ez a lépés azonban a koalíció széteséséhez vezethet, mivel a miniszter menesztését a koalíciós partner Szlovák Nemzeti Párt vezetője, Andrej Danko követeli. Fico így már januári előrehozott választásokról beszél.

Alig két héttel azután, hogy Robert Fico Andrej Danko indítványára hivatalosan kezdeményezte Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter leváltását, a szlovák kormányfő vasárnap már azt közölte: hétfőn találkozik Peter Pellegrini államfővel, és kéri a felterjesztés visszavonását. Fico egyúttal jóval nagyobb tétet tett az asztalra. A TA3 műsorában kijelentette, kész arra, hogy januárban előrehozott parlamenti választást tartsanak, ha az SNS elnöke, Andrej Danko és Taraba nem képes olyan megállapodást kötni, amely a koalíció működését a rendes, 2027 szeptemberére esedékes választásig biztosítja.

A leváltási indítvány visszavonása időt adhat a koalíciónak, de a személyes és politikai ellentéteket nem szünteti meg.

Taraba üdvözölte a kormányfő fordulatát, és úgy értékelte, az igazolja: szakmai mulasztás nem indokolta az eltávolítását. A miniszter közölte, továbbra is együtt kíván működni a kormánnyal, ugyanakkor Dankót arra szólította fel, hogy hagyjon fel a konfrontációval. Az SNS vezetője ezzel szemben pénteken még azt mondta, pártja kitart Taraba leváltása mellett. A vita így már nem pusztán egy tárcavezető személyéről szól, hanem arról, ki ellenőrzi a nemzeti-konzervatív politikai tábort és az SNS-hez kötődő parlamenti képviselőket.

Törékeny parlamenti háttér

A konfliktus veszélyességét a pozsonyi erőviszonyok adják. A Smer, a Hlas és az SNS köré szerveződő kormánytöbbség a ciklus során többször meggyengült, egyes képviselők önállósodtak, és a kabinet több fontos szavazásnál csak szűk tartalékkal számolhatott. Taraba maga sem klasszikus SNS-káder: 2023-ban a párt listáján jutott mandátumhoz, de saját politikai hátországgal rendelkezik. Danko éppen azt rója fel neki, hogy miniszterként elszakadt a pártvezetéstől, sikereit sajátjaként kommunikálta, miközben az SNS viselte a politikai költségeket.

A feszültség hónapok óta éleződött. Danko szerint Taraba nem egyeztet megfelelően a párt parlamenti csoportjával, a miniszter viszont azt állítja, hogy a tárca irányításában szakmai és kormányzati szempontokat követ. Fico szeptember közepén végül elküldte Pellegrininek a felmentésre vonatkozó javaslatot, noha nyilvánosan többször méltatta tárcavezetője munkáját. Az államfő amerikai útja után készült dönteni, és még néhány napja is úgy tűnt, hogy a miniszter leváltása rövid időn belül megtörténik.

Fico most már azt is jelezte, hogy a koalíciós fegyelem helyreállítása nélkül nem ragaszkodik mindenáron a ciklus kitöltéséhez.

A vasárnapi fordulat ezért elsősorban politikai tűzoltás. A miniszterelnök azzal, hogy a felmentési indítvány visszavonását kezdeményezi, elkerülheti Taraba azonnali visszatérését a parlamentbe és a körülötte szerveződő képviselők nyílt szakítását az SNS-szel. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a jelenlegi állapotot nem tekinti fenntarthatónak. Az előrehozott választás emlegetése egyszerre nyomásgyakorlás Dankóra és Tarabára, valamint figyelmeztetés a koalíció többi szereplőjének: a kormányfő nem akar hónapokon át minden szavazás előtt új alkukat kötni.

A válságban külön szerepe van Peter Pellegrininek is. Az államfő a Hlas korábbi elnökeként jól ismeri a koalíciós erőviszonyokat, de hivatalából adódóan nem válhat egyik kormánypárti tábor döntőbírájává. Az alkotmányos eljárásban a miniszterelnök javaslata alapján jár el, ezért a Fico által kért visszavonás lehetőséget teremt arra, hogy elkerülje a nyílt intézményi konfliktust. Pellegrini az elmúlt napokban még arra készült, hogy a miniszter ügyét hazatérése után lezárja, a vasárnapi bejelentés viszont új politikai helyzetet teremtett.

A koalíció számára a költségvetés és a gazdasági konszolidáció miatt sem mindegy, meddig tart a bizonytalanság. Szlovákiának egyszerre kell mérsékelnie a hiányt és megőriznie a társadalmi támogatást, miközben az ellenzék a kormány belső vitáit a kabinet gyengeségének bizonyítékaként mutatja be. Egy elhúzódó SNS–Taraba konfliktus minden fontos törvény elfogadását kiszámíthatatlanabbá tenne. Fico ezért most nem egyszerűen személyi vitát próbál rendezni, hanem azt akarja eldönteni, képes-e még fegyelmezett parlamenti hátteret teremteni a ciklus hátralévő részére.

Danko politikai dilemmája

Az SNS problémája részben a 2023-as választási konstrukcióból ered. A párt 5,62 százalékkal jutott be a parlamentbe, listáján azonban számos olyan politikus szerzett mandátumot, aki nem volt a párt tagja. Danko ezzel ugyan megmentette az SNS parlamenti jelenlétét, de egy nehezen fegyelmezhető képviselőcsoportot hozott létre. Taraba és a hozzá közel álló politikusok különösen erős önálló pozíciót építettek ki, ami idővel a pártelnök tekintélyét is kikezdte.

A szlovák kormány bukása az európai illiberalizmus számára is rossz hír lenne. Fico pártja, a Smer ugyan nem tagja az Orbán Viktor által fémjelzett Patrióták Európáért képviselőcsportnak, de a kormány oroszbarát politikát folytat és nem egyszer fenyegetett az uniós döntések vétójával. Igaz, Fico e tekintetben pragmatikusabban viselkedett a bukott magyar miniszterelnöknél. 

A három szeptemberi tartományi választás után nőtt a nyomás a német kancelláron és a CDU–SPD-koalíción. Friedrich Merz kitart a nyugdíj-, adó- és egészségügyi reformok mellett, de a szociáldemokraták és saját pártjának több csoportja is óvatosabb, társadalmilag elfogadhatóbb megoldásokat követel.