Az uniós átlagnál lényegesen gyorsabban romlott a magyar munkanélküliségi mutató az elmúlt egy évben – derül ki az Eurostat friss, augusztusi adataiból. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint Magyarországon a szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 4,3 százalékkal, miközben az EU egészében 6-ról mindössze 6,1 százalékra emelkedett a mutató. E szerint a magyar munkanélküliség szintje továbbra is számottevően kedvezőbb az uniós átlagnál, az egy év alatt bekövetkezett 0,4 százalékpontos romlás ugyanakkor jóval meghaladja az EU-s átlagot.
A rövidebb távra visszanyúló adatok alapján még látványosabb az eltérés. Július és augusztus között az uniós munkanélküliségi ráta változatlanul 6,1 százalékon állt, Magyarországon viszont egyetlen hónap alatt 4,5-ről 4,7 százalékra emelkedett. Az Eurostat becslése szerint eközben 221 ezerről 231 ezerre nőtt a magyar munkanélküliek szezonálisan kiigazított száma, míg tavaly augusztusban még 211 ezren voltak, vagyis közel 9,5 százalékkal bővült az állástalanok tábora. Az EU egészében ugyanezen idő alatt 2,6 százalékos növekményt mért a Eurostat.
Magyarország pozíciója ettől még korántsem rossz az uniós mezőnyben. A 27 tagállamból kilencben mértek a magyar 4,7 százalékosnál alacsonyabb munkanélküliséget.
Azért azt tegyük hozzá, hogy a régiós versenytársak lényegében kivétel nélkül jobb mutatókat produkáltak, Csehországban mindössze 3,2 százalékos volt a ráta, Lengyelországban, Szlovéniában és Máltán egyaránt 3,4, Bulgáriában 3,5 százalékot mértek, miközben Németország és Hollandia 4 százalékon állt. A másik végletet Finnország jelentette 10,3 százalékkal, Spanyolországban 10, Svédországban 8,7 százalékos volt a munkanélküliség.
Ami aggasztónak mondható az a magyar folyamat dinamikája. Miközben nálunk egyetlen év alatt 0,4 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta, számos tagállamban éppen az ellenkező irányba mozdult a mutató. Görögországban 8,8-ról 7,4 százalékra, Dániában 6,5-ről 5,9, Belgiumban 6,1-ről 5,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, Szlovéniában pedig 4-ről 3,4 százalékra esett vissza. A régión belül Lengyelországban 3,2-ről 3,4 százalékra, Szlovákiában 5,4-ről 5,7 százalékra nőtt a ráta.
Ez határozottan nem jó trend, egyre több Magyarországon a munkanélküli és a több mint egy éve hiába állást keresőAz EU munkaerőpiaca összességében ennél jóval kisebb elmozdulást mutat. Augusztusban 13,6 millió munkanélkülit becsült az Eurostat az unióban, 348 ezerrel többet, mint egy évvel korábban, júliushoz képest azonban mindössze 12 ezer fővel emelkedett a számuk. A 6,1 százalékos uniós munkanélküliségi ráta egy hónap alatt nem változott, az euróövezetben pedig 6,4 százalékon maradt a mutató.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert alig egy héttel az Eurostat jelentése előtt a Központi Statisztikai Hivatal is a magyar munkaerőpiac gyengülésére utaló adatokat közölt. A KSH szeptember 25-i gyorsjelentése szerint augusztusban 4,654 millió foglalkoztatott mellett 229 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a havi munkanélküliségi ráta pedig 4,7 százalékot ért el. Júliushoz képest 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak, miközben 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma.
Nincs ok örömre akkor sem, ha azt nézzük: a munkakeresés átlagos időtartama 11,7 hónapra nyúlt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig egyetlen év alatt 4,2 százalékponttal, 33,7 százalékra emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy már minden harmadik munkanélküli legalább egy éve próbál elhelyezkedni,
miközben a három hónapnál rövidebb ideje állást keresők aránya 3 százalékponttal, 42,6 százalékra csökkent.
Más képet mutat ugyanakkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása. Augusztus végén 219 ezer regisztrált álláskereső szerepelt a rendszerben, 1,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két szám azonban nem mond ellent egymásnak, mivel a KSH munkaerő-felmérése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet definíciója alapján határozza meg a munkanélküliek körét, míg az NFSZ kizárólag az állami rendszerben regisztrált álláskeresőket tartja nyilván.
A fiataloknál már a munkanélküliség szintjében sincs magyar előny az uniós átlaghoz képest. Az Eurostat szerint a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája Magyarországon augusztusban 15,4 százalék volt, pontosan annyi, mint az EU egészében, miközben egy évvel korábban még 15 százalékos magyar értéket mértek. A régión belül is jelentős a különbség, Lengyelországban 11,3, Csehországban 12 százalék volt a fiatalok munkanélkülisége, Szlovákiában ugyanakkor 17,4 százalék.
Összességében a magyar munkaerőpiac azért még roppant messze van attól, hogy az unió sereghajtói közé kerüljön, a korábbi kedvező helyzet azonban egyre kevésbé fedi el a mögötte zajló folyamatokat.
A munkanélküliség emelkedik, a hazai elsődleges munkaerőpiacon kevesebben dolgoznak, és közben nő azok aránya is, akik már legalább egy éve hiába keresnek állást.
Kevesebben dolgoznak, de továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac