Júliusban 4,675 millió ember dolgozott Magyarországon, miközben 222 ezren voltak munka nélkül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adataiból. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint májusban. A háromhavi mozgóátlag ennél is kedvezőtlenebb képet mutat: a május–júliusi időszakban 225 ezer munkanélkülit mért a KSH, ami 4,6 százalékos rátát jelent.
Ez határozottan nem jó trend.
Tarthatunk attól, hogy ez a folyamat akár folytatódik is, de abban azért bízunk, hogy nem robban be a munkanélküliek számának növekedése – fogalmazott a Népszavának Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.
A számok szerint a májusban látott javulás nem bizonyult tartósnak. A háromhavi átlag alapján májusban még 209 ezren voltak munka nélkül, júniusban már 218 ezren, a május–júliusi időszakban pedig 225 ezren. Két hónap alatt így 16 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Közel 42 ezerrel csökkent viszont a gazdaságilag inaktívak száma. A népességfogyás mintegy 5 ezret magyaráz ebből, 37 ezren viszont aktívvá váltak. Közülük 29 ezren munkát találtak, 8 ezren pedig a munkanélküliek számát gyarapították.
Lemerült az Orbán-kormány csodafegyvere, az állam öt év alatt 584 milliárdot költött közfoglalkoztatásraA júliusi havi adat így azért nem annyira kedvezőtlen, egyértelmű romlásról nem lehet beszélni, hiszen a foglalkoztatottak száma olyan magasra emelkedett, amire tavaly augusztus óta nem volt példa. A háromhavi mozgóátlagot nézve persze nem örömre nincs ok: a május–júliusi időszakban átlagosan 4,651 millióan dolgoztak, 29 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A hazai elsődleges munkaerőpiacon ennél is nagyobb, 47 ezres visszaesést mért a KSH.
Az ING Bank vezető elemzője Virovácz Péter szerint a munkaerőpiac továbbra is feszes, de már látszanak a lazulás jelei. Csökken a foglalkoztatás és a betöltetlen állások száma, miközben nő a munkanélkülieké. A magas bérköltségek, a bizonytalan gazdasági környezet és a gyenge üzleti bizalom egyre inkább visszafoghatja a vállalatok létszámbővítési terveit.
A munkanélküliség egy másik szempontból is aggasztó: egyre többeknek húzódik el az álláskeresése. Az álláskeresés átlagos időtartama 12 hónap volt, a legalább egy éve munkát keresők aránya pedig 34,7 százalékra emelkedett. Ez egy év alatt 5,5 százalékpontos növekedés.
Közben a munkaerőpiac egyik legfontosabb korlátja továbbra is a demográfia. 2026 júliusára már 175 ezerrel csökkent a munkaképes korú népesség 2022 közepéhez képest. Ez továbbra is szűken tartja a munkaerőkínálatot, miközben a gazdasági bizonytalanság a vállalatokat inkább óvatosságra készteti.
Az ING 2026-ra továbbra is 4,5 százalék körüli átlagos munkanélküliségi rátával számol. A munkaerőpiac tehát egyelőre nem omlott össze, de a korábbi évek folyamatos foglalkoztatásbővülése után egyre több figyelmeztető jel látszik. A munkanélküliek számának május óta tartó emelkedése ezek közül az egyik legfontosabb.
Kevesebben dolgoznak, de továbbra is feszes a magyar munkaerőpiac