Nem hozott tartós fordulatot a júliusi élénkülés a magyar kiskereskedelemben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett adatai szerint augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene mindössze 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző hónaphoz képest ráadásul 0,7 százalékkal csökkent. A nyár végi jelentős lassulást jól jellemzi, hogy a most közölt havi adat az év eddigi leggyengébb növekedési üteme.
A lassulás mértékét jól mutatja, hogy márciusban még 8,1 százalékos éves növekedést mért a KSH, májusban 4,8, júliusban pedig 4,9 százalékkal nőtt a forgalom. Ehhez képest az augusztusi 2,4 százalék már kifejezetten jelentős visszaesést jelent. A kiskereskedelmi forgalom júliusi fellendülése rövid életűnek bizonyult, az augusztusi 2,4 százalékos adat visszatérést jelent a korábbi kiábrándító szintekhez, miközben a növekedés hosszú idő után és nagyon mélyről indul újra – fejtette ki Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
Magyar Péter: Meg kell fontolni az árrésstop kivezetésétA szakmai szervezet értékelése szerint a mostani számok mögött egy ennél hosszabb ideje tartó probléma húzódik meg. A 2022–2023-as nagy inflációs hullám óta ugyanis jelentősen visszaesett a magyar háztartások fogyasztási hajlandósága, és azóta sem állt helyre.
A kiskereskedelmi forgalom volumene még mindig csak közelíti a 2022 eleji szintet, vagyis lényegében azt próbálja visszaszerezni, amit az inflációs sokk idején elveszített.
Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert közben a lakosság jövedelmi helyzete lényegesen többet javult. A reálkeresetek 2023 óta dinamikusan emelkedtek, ám ez a pluszjövedelem a kiskereskedelmi adatok alapján csak részben jelent meg többletfogyasztásként. A kiskereskedelmi forgalom növekedése így továbbra is messze elmarad a háztartások rendelkezésére álló jövedelem bővülésétől.
Erősödik a fogyasztás Magyarországon, de az túlzás, hogy hirtelen meggazdagodtunkKülönösen visszafogott maradt az élelmiszer-vásárlás. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma augusztusban mindössze 0,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a forgalom döntő részét adó vegyes üzletekben 1,9 százalékos növekedést mértek, az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletekben viszont 4,8 százalékkal csökkent az értékesítés volumene. Ennél lényegesen jobban teljesített a nem élelmiszer-kiskereskedelem, ahol 5 százalékkal nőtt a forgalom.
Továbbra is az internetes kereskedelem bővül a leggyorsabban.
A teljes kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékát adó csomagküldő és internetes értékesítés volumene egyetlen év alatt 12 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalma 3,1 százalékkal nőtt.
Örömre talán az adhat okot, hogy az év első nyolc hónapjának összesített adata még viszonylag kedvező képet mutat. Január és augusztus között 4,3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene. Az élelmiszer-kiskereskedelemben 2,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,6, az üzemanyag-forgalomban pedig 7,5 százalékos volt a növekedés.
Az OKSZ szerint az augusztusi adatok egy másik szempontból is fontosak. A szervezet úgy látja, hogy a kereslet érdemi erősödésének az inflációs adatokban sincs nyoma. Az élelmiszerek ára egy év alatt csaknem 5 százalékkal csökkent, ezért álláspontjuk szerint - ahogy lapunknak is a minap kifejtették - keresleti oldalról nincs olyan inflációs nyomás, amely indokolná az árrésstop fenntartását. A szervezet ezért úgy véli, hogy keresleti oldalról semmilyen akadálya nincs az árrésstop kivezetésének.
Elfogytak az érvek az árrésstop mellett, a kereskedők már nélküle várnák a karácsonyt