Láthatóan egyre jobban csípi a kereskedelmi és élelmiszer-gazdasági ágazat szemét a továbbra is fenntartott árrésstop, amelynek mielőbbi kivezetését immár a Joint Venture Szövetség (JVSZ) is sürgeti. A több mint 120 tagvállalatot, cégcsoportjaikon keresztül mintegy ezer vállalkozást tömörítő érdekképviselet szerint a jelenlegi gazdasági környezet kifejezetten alkalmas arra, hogy a kormány megszüntesse a lassan másfél éve működő rendszert.
A JVSZ lapunkhoz eljuttatott elemzése szerint
egyszerre több olyan körülmény alakult ki, amely lényegében elveszi az árrésstop további fenntartásának gazdasági indokait.
Alacsony az infláció, csökkentek az élelmiszerárak, erős a forint, sőt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is mérsékelte hosszabb távú inflációs célját.
A számok valóban egészen más gazdasági környezetet mutatnak, mint amikor az intézkedést 2025 márciusában bevezették. A KSH legutóbbi, augusztusi adatai szerint az éves infláció csupán 1,3 százalék volt, miközben az élelmiszerek átlagosan 1,4 százalékkal kevesebbe kerültek, mint egy évvel korábban. Ha a vendéglátási szolgáltatásokat kivesszük a körből, az élelmiszerárak éves csökkenése már tetemes, 4,8 százalékos volt. Júliushoz képest is 0,5 százalékos mérséklődést regisztrált a hivatal.
Az Orbán-kormány készíttetett hatásbecslést az árrésstop bevezetése előtt, de hogy pontosan miről, az nem nyilvánosAz árcsökkenés ráadásul nem egy-egy kiragadott terméket érint. Egy év alatt 15,6 százalékkal lett olcsóbb a friss hazai és déligyümölcs, 15,5 százalékkal a vaj és vajkrém, 12,9 százalékkal a sertéshús, 11,1 százalékkal a sajt, 8,1 százalékkal a tej, 7,5 százalékkal pedig a friss zöldség. A mezőgazdasági termelői árak júliusban közben 12,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Mindez önmagában persze még nem bizonyítja, hogy az árrésstop nélkül ugyanez az árszint maradna fenn, hiszen a jelenlegi árakra éppen maga a szabályozás is hat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban mára egyszerűen elfogytak a fenntartása mellett szóló gazdasági érvek.
Egy év alatt 15,6 százalékkal lett olcsóbb a friss hazai és déligyümölcs,
15,5 százalékkal a vaj és vajkrém,
12,9 százalékkal a sertéshús,
11,1 százalékkal a sajt,
8,1 százalékkal a tej,
7,5 százalékkal pedig a friss zöldség.
A mezőgazdasági termelői árak júliusban közben 12,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól.
Nincs olyan gazdasági adat, amely azt támasztaná alá, hogy ezt az intézkedést fenn kellene tartani – fogalmazott még JVSZ-nél is egyértelműbben lapunknak Balázs Ildikó, az OKSZ főtitkára.
A szervezet becslése szerint a kivezetés árhatása is kezelhető lenne. Balázs Ildikó lapunk kérdésére azt mondta, 0,5 százalék alatti áremelkedéssel számolnak az árrésstop megszüntetése nyomán. Ez azért lényeges, mert az intézkedés fenntartásának egyik legerősebb érve mindeddig éppen az volt, hogy megszüntetése ismét jelentősebben megemelheti az élelmiszerárakat.
Az OKSZ főtitkára egy másik, kevésbé látványos következményre is felhívta a figyelmet. Bár a szervezet alapvetően nem a kisboltok érdekképviselete, Balázs Ildikó szerint az árrésstop folyamatosan árazza ki a kisebb üzleteket a piacról, amelyek kisebb beszerzési volumenük miatt eleve rosszabb kondíciókkal vásárolnak, közben viszont tartaniuk kellene azt az árversenyt, amelyet az árréskorlátozás a nagy láncok között létrehozott, és bár ettől egyik napról a másikra természetesen nem tűnik el több száz bolt, lassan, kevésbé látványosan, de folyamatosan romlik a helyzetük. Számuk így lassan, de biztosan csökken – mondta.
Az ágazat most már a kivezetés időpontját várja. Balázs Ildikó szerint nagyon
remélik, hogy a kereskedelmi szektor a karácsonyi bevásárlási időszakot már az árrésstop rendszere nélkül kezdheti meg.
A JVSZ szerint az árrésstop fenntartásának közben egyre komolyabb ára van. A szervezet úgy számol, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalom csaknem harmadát érintő szabályozás a 2022-ben bevezetett élelmiszerár-stoppal, majd az azt követő kötelező akciózással együtt immár több mint négy éve tartja valamilyen közvetlen állami árbeavatkozás alatt az élelmiszer-kiskereskedelmet. A szövetség szerint a 10 százalékban maximált árrés messze nem fedezi a szupermarketek mintegy 30 százalékos működési költségszintjét, és a veszteségminimalizálás a kereskedőket olcsóbb importtermékek beszerzésére ösztönözheti, aminek végül éppen a magyar beszállítók és az agrárium lehetnek a vesztesei.
A JVSZ szerint a kereskedelmi láncok az elmúlt időszakban több száz milliárd forintos nagyságrendű veszteséget voltak kénytelenek elszenvedni, az árrésstop pedig már a beruházási hajlandóságot is visszafogja. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a korábban megszokott széles körű élelmiszer-akciók jelentős része eltűnt, miközben a szabályozásból elvileg kimaradó kisebb boltok helyzete is romlott, hiszen magasabb beszerzési áraik mellett nehezen tudnak versenyezni a korlátozott árréssel értékesítő nagy láncokkal. Kiárazódnak a piacról
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szeptember 17-én azt közölte, hogy az árrésstop kivezetése „haladéktalanul szükséges”, mert tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni fellépést, sem a magyar vállalkozások versenyképességét. Az MKIK szerint a rendkívüli inflációs helyzetben rövid távon indokolható volt a beavatkozás, tartós gazdasági modell azonban nem épülhet közvetlen árszabályozásra. A kamara egyébként már februárban jelezte, hogy a tartósan alkalmazott árrésstop torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.
Láthatóan a kormány is érzékeli a piacszabályozás körül éleződő, egyre komolyabb feszültséget. Magyar Péter miniszterelnök augusztus 7-én még azt mondta, hogy a kormány nem tárgyalta az árrésstop kivezetését, bár, már ekkor is arra hivatkozott, hogy tíz éve nem volt ilyen alacsony az infláció. „Amennyiben tárgyalja, és születik döntés, tájékoztatást fogunk adni” – fogalmazott a szektor szereplő számára nem túl reménykeltően.
Alig másfél hónappal később viszont már más egészen máshol tartott a kormány. Magyar Péter szeptember közepén már azt közölte, hogy vizsgálják az árrésstop kivezetését vagy átalakítását, indokként pedig már maga is az intézkedés káros mellékhatásaira hivatkozott. A miniszterelnök szerint az árrésstop komoly károkat okoz a magyar agrártermelőknek és tejtermelőknek, miközben az infláció csökkenése miatt annak kivezetése már nem járna jelentős bolti áremelkedéssel.
A Lidl 55 magyarországi településen nyitna új boltot, ha a plázastop enyhülneUniós oldalról is érzékelhető a növekvő nyomás. A rendszer fenntartása jogi kockázatot is jelent, miután az Európai Bizottság júliusban úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot az egyes élelmiszerekre és háztartási cikkekre vonatkozó árréskorlátozások miatt. A Bizottság szerint az intézkedések főként a nem magyar vállalkozásokat érintik, és sértik az uniós jogot. Brüsszel azt is jelezte, hogy amíg az általa uniós jogsértésnek tartott helyzet fennáll, folytatja az eljárást.
Az árrésstop gazdasági megalapozottságáról ráadásul máig csak korlátozottan lehet képet alkotni. A Népszava korábban megírta, hogy az intézkedés bevezetése előtt valóban készültek kormányzati számítások, amelyekhez a kereskedők önkéntes adatszolgáltatás keretében üzleti titoknak minősülő információkat is átadtak. Hogy pontosan mit számoltak ki ezekből, az viszont nem tudható. A nyilvánosság számára nem vált megismerhetővé olyan részletes számítás, amelyből ellenőrizhető lenne, hogy az árhatáson túl milyen következményekkel számoltak például a beszállítók, a beruházások, a választék vagy éppen a kisebb üzletek esetében.
A JVSZ most azt állítja, hogy a vásárlók az árrésstop kedvező hatását már alig érzékelik, a rendszer mellékhatásai viszont egyre jobban láthatók. Csorbai Hajnalka, a szervezet elnöke szerint
a kivezetéssel ismét megjelenhetnének a valódi piaci versenyhez igazodó akciók, ami növelhetné a vásárlói keresletet és ezen keresztül a kiskereskedelmi forgalmat is.
Az MNB alacsonyabb hosszú távú inflációs célja pedig a JVSZ szerint még inkább indokolja, hogy a gazdaságban lévő mesterséges inflációs feszültségeket felszámolják.
