Pakisztán;Szaúd-Arábia;Törökország;

A három ország vezérkari főnökei is megerősítették a fokozott együttműködést

Török és pakisztáni katonák érkezhetnek Szaúd-Arábiába, új szakaszba lép a háború

Rijádban három ország képviselői a közös védelmi egyezmény gyakorlati alkalmazásáról döntöttek a húszi támadások miatt. A gyors csapattelepítésről szóló megállapodás megerősítheti a közel-keleti szövetséget, miközben a jemeni fronton is kiéleződtek a harcok, és veszélybe kerültek a hajózási útvonalak.

Törökország és Pakisztán katonákat és katonai képességeket bocsát Szaúd-Arábia rendelkezésére, miután a három ország hétfőn Rijádban sürgősségi tanácskozást tartott a jemeni húszik támadásai miatt. A pakisztáni külügyminisztérium által ismertetett közös közlemény szerint a felek megállapodtak a már egyeztetett erők gyors telepítésének előkészítéséről. A döntés az augusztusban aláírt mekkai közös védelmi egyezmény első jelentős gyakorlati alkalmazása.

A közvetlen előzmény a szaúdi területeket érő rakéta- és dróntámadások sorozata. A királyság különösen súlyos fenyegetésként értékelte a Mekka és Medina körüli támadásokat, mivel az iszlám két legfontosabb szent helye biztonságának biztosítása az uralkodó egyik legfontosabb vallási és politikai feladata. A szaúdi vezetés az Irán által támogatott jemeni húszikat teszi felelőssé az eszkalációért; a mozgalom egyes konkrét támadásokban tagadta érintettségét.

A hétfői találkozót az új védelmi szövetség stratégiai politikai és védelmi bizottsága tartotta. A közlemény szerint az országok megerősítették, hogy elutasítanak minden Szaúd-Arábia biztonsága és területi épsége elleni támadást, s intézkednek a katonai együttműködés azonnali végrehajtásáról. A Euronews és az al-Dzsazíra beszámolója szerint a gyors telepítésben megállapodtak, de arról nincs nyilvános részletes tájékoztatás, mikor melyik alakulat kezdi meg szolgálatát.

A mekkai megállapodást augusztus 7-én kötötte Szaúd-Arábia, Pakisztán és Törökország. 

Alapelve szerint az egyik fél elleni fegyveres támadást a többiek elleni támadásnak is tekintik. A dokumentum létrejöttekor még számos kérdés nyitott volt a katonai kötelezettségek gyakorlati végrehajtásáról. A mostani válság ezért a politikai ígéretnél jóval konkrétabb döntésekre kényszerítette a résztvevőket, és felgyorsította a katonai, diplomáciai egyeztetéseket.

Pakisztán nukleáris fegyverekkel rendelkező állam, hadserege jelentős tapasztalattal rendelkezik, és évtizedek óta szoros biztonsági kapcsolatot tart fenn Rijáddal. Pakisztáni katonák korábban is szolgáltak Szaúd-Arábiában kiképzési és védelmi feladatokkal. Iszlámábád ugyanakkor hagyományosan óvatos Iránnal szemben: viszonylag hosszú közös határuk van, és a pakisztáni társadalomban jelentős síita közösség él. A katonai segítség ezért érzékeny diplomáciai egyensúlyt is érint.

Törökország részvétele további súlyt ad a szövetségnek. Ankara nagy létszámú hadsereggel, fejlett hadiiparral és jelentős drónképességekkel rendelkezik. Recep Tayyip Erdoğan kormánya az elmúlt években rendezte kapcsolatait Rijáddal, miután a két ország korábban több regionális kérdésben is eltérő álláspontot képviselt. Hakan Fidan török külügyminiszter szeptemberben arról beszélt, hogy országa kész segítséget adni, ha Szaúd-Arábiának katonai vagy technikai támogatásra van szüksége.

A döntés hátterében a jemeni háború újabb fellángolása áll. A húszik 2014 óta ellenőrzik Szanaát és az ország északi részének jelentős területeit. Szaúd-Arábia 2015-ben avatkozott be ellenük, de a hosszú légiháború nem hozott döntő eredményt. A 2022-es tűzszünet után Rijád fokozatosan csökkentette közvetlen katonai szerepvállalását, és diplomáciai megoldást keresett. Az utóbbi hetek harcai ezt a viszonylagos nyugalmat törték meg.

A húszik szeptemberben újabb területeket foglaltak el, míg a nemzetközileg elismert jemeni kormány erői szaúdi támogatással ellentámadásba lendültek. A harcok kiemelten érintik a Vörös-tenger partvidékét és a Báb el-Mandeb szoros környékét. A tengerszoros stratégiai jelentőségét az adja, hogy ezen keresztül halad az Ázsia és Európa közötti, a Szuezi-csatornához kapcsolódó hajóforgalom jelentős része. A hadműveletekről érkező állításokat a harctéri helyzet gyors változása miatt óvatosan kell kezelni.

A hajózási útvonalak védelme a térségen túl is fontos. A korábbi húszi támadások miatt több nagy nemzetközi társaság hajói Afrika megkerülésével közlekedtek, ami meghosszabbította a szállítási időt és növelte a költségeket. Egy elhúzódó jemeni eszkaláció ismét fokozhatja a kereskedelmi bizonytalanságot, még akkor is, ha a kormányerők bizonyos partszakaszokon előretörnek. A húszik rakétái és drónjai távolabbi célpontokat is fenyegethetnek.

Irán régóta támogatja a húszikat, de vitatja, hogy minden katonai döntésüket közvetlenül irányítaná. 

Teherán az utóbbi időszakban politikai párbeszédet is szorgalmazott, és Pakisztán közvetítői szerepe miatt a diplomáciai csatornák nem zárultak le. A három szövetségesnek most arról kell döntenie, hogy a szaúdi terület védelméhez milyen eszközöket rendel, és a katonai nyomás mellett mekkora teret hagy a tárgyalásoknak. A bejelentett telepítés önmagában nem jelent jemeni támadó műveletet.

Megkezdődtek a zsidó állam történelmének legvéresebb terrortámadása áldozatainak emlékére rendezett állami megemlékezések, miközben világszerte palesztinbarát és Izrael-ellenes demonstrációsorozat vette kezdetét. A Benjamin Netanjahu vezette Izrael súlyos diplomáciai elszigeteltségbe került, a három éve kezdődött háború a Közel-Kelet legsúlyosabb konfliktusává terebélyesedett.