Szauder Dávid multidiszciplináris médiaművész mesterséges intelligencia segítségével teremt meseszerű és szürreális világokat, az MI-vel tervezte meg Geszti Péter legutóbbi, nagyszabású koncertjéhez is a vizuált. Nemrég személyét is érték támadások a MOME modellváltása kapcsán, miután őt nevezték ki a hét, újonnan felállított tudásközpont közül a Digitális környezet és Média Tudásközpont vezetőjévé. Erről is kérdeztük a Berlinben élő művészt, aki kezdetben művészettörténésznek tanult, majd az intermédia szak után a Collegium Hungaricum Berlin számára készített installációi indították el nemzetközi karrierjét.
Napjaink legdivatosabb művésze, a Mesterséges Intelligencia – a továbbiakban nevezzük egyszerűen MI-nek – tehetsége határtalan; muzsikusként, festőként, fotósként, szépíróként is jeleskedik. Ám a virtuális kéz alól kikerülő alkotások művészi szempontból történő értékelése egyelőre bizonytalan, tanácstalanul turkálgatunk a ránk zúduló kódhalmazban, és már a szerzői jogok tisztázásánál elakadunk.
Manapság, a „kézműves” csalók helyett számítástechnikai zsenik, piramisjátékosok okoznak gondot a bűnüldözőknek a műtárgypiacon.
Nem helyettesíthető tokenekként (NFT) adja el az amerikai hírtelevízió az archívumában lévő történelmi események, korai exkluzív tudósítások, elnökválasztások, űrutazások beszámolóit. Így árverezik el az internet forráskódját is.
Reggel ébredés után végy egy digitális pénztárcát, egy kis böngészéssel a világhálón válogathatsz az ajánlatok között.
Beeple, Metakovan, token, kriptopénz, blockchain - új nevekkel, fogalmakkal ismerkedik a műtárgypiac. Van aki állítja, nélkülük nincs jövő, mások viszont kérdezősködnek, mi köze ennek az egésznek a művészethez?
