A rejtélyes Rejtő Jenő

Rejtő Jenőnek (1905–1943), a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alkotójának élete szokatlanul szabálytalan volt, miként halálának körülményei is. Hivatalosan eltűnt 1943. január elsején, Jevdakovo oroszországi településen, a Szovjetunió megszállt területén, a Don-kanyarban, ahová zsidó volta miatt munkaszolgálatosként került. Thuróczy Gergely irodalomtörténész az író elismert kutatója, szellemiségének szenvedélyes őrzője. Amikor előadást tart róla, felveszi csíkos matróztrikóját, fejébe csapja a kapitányi sapkát, átalakul Izzadt Greg kapitánnyá. A hallgatóság pedig rögvest az igazi, vérbő Rejtő-univerzumba csöppen.

Felkoncolni! - szólt a parancs

Koromsötét félmúltunk egyik legsötétebb órájában magyar katonatiszt adta ki védtelen magyar katonák ellen egy dermesztően hideg januárban; egész pontosan 1943 január 24-én, a Donnál…A bűntettet jóvátenni lehetetlen, mi utódok csak egyet tehetünk – emlékezünk.

"Ez itt az én hazám..." - Emlékezés a "vágóhídra"

Don kanyar – Megsemmisül a 2. magyar hadsereg

„A magyar csapatok sikerrel verték vissza ellenséges kötelékek támadókísérleteit” – szóltak a hírek a doni katasztrófa másnapján

Búcsú Bokor Pétertől

Bokor Péter Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész volt, s az Akadémiai Újságírói Díjjal is kitüntették, de a szívéhez tán legközelebb mégis a 2005-ben kapott életmű díj állt, hisz az a szakma tiszteletét és elismerését fejezte ki.