Kalaplengetés Garas Dezsőnek

Látszólag jelentéktelen cetli. Vagy inkább kincset érő? „Ez alatt voltam én Minarik.” Aláírás: Garas Dezső. A firkantáshoz kalap is tartozik, immár a Hungarikon-gyűjtemény becses darabja. Minarik Ede, a megszállott mosodás védjeggyé vált fejfedője – a selyembélés kalligrafikus logója szerint az 1850–ben Harman és Son által alapított üzletből származik Londonból, esetleg Sugár és Barnától a Teréz körút 6. szám alól - a múlt századelő kávéházainak Thonet-fogasain tucatszám sorakoztak hasonlók. De ebből csak ez az egyetlenegy létezik, ezt viselte Garas a Régi idők focijában. (Köszönet Sándor Pálnak. Filmért is, kalapért is.) Az eredetigazolásért pedig Garasnak. Nem a nevének alákanyarítása volt enyhén frusztráló, hanem maga a szituáció.

Körülírt terület, avagy Faludy botja Madarassy szobrában

Ráunván a mellékvágányokra, felcsaptam a telefonkönyvet: Radnóti Miklósné, 1055 Jászai Mari tér 4., 349-2282. Én döbbentem meg a legjobban, amikor Gyarmati Fanni, alias Fifi néni szólt bele a készülékbe. (2009-et írtunk ekkor.) Egyébként nem róla lesz szó az alábbiakban, hanem egy másik Fanniról, mondhatni – ha már irodalom – Fanni(k) hagyományairól. Továbbá két költőóriásról, akik mindketten a múlt század első évtizedében születtek, de az egyiküknek mindössze 35 év jutott, míg a másiknak csaknem háromszor annyi. Radnóti Miklós és Faludy György – akár fordítva is alakulhatott volna sorsuk.

Történelem a Hungarikon-gyűjteményben

Felavatták Kárpáti Tamás újságíró-műgyűjtő Hungarikon-gyűjteményének legújabb darabjait: Weiler Péter festőművész Kádár János állítólag Brezsnyev szovjet pártfőtitkártól kapott karórájához a két politikust, míg a Granma kubai politikai napilap lapszámához Fidel Castro kubai diktátort örökítette meg. A tárgyi elemek a pop-art stílusú festményekhez illesztve láthatóak.