A terrortámadás sokkja után a putyini rezsim Ukrajnát és a Nyugatot tette meg bűnbaknak.
Oroszország az Ukrajna ellen indított háborúja pont azzal a világgal fordult szembe, amelynek államai természetes szövetségesei, partnerei lennének korunk egyik legfélelmetesebb kihívásával szemben.
Kína azon dolgozik, hogy megszilárdítsa befolyását Közép-Ázsiában, benyomulva az ukrajnai háborúja miatt kényelmetlen partnerré vált Oroszország helyére. Ez a törekvés az Egyesült Államoknak és Európának is kapóra jöhet.
A belarusz elnök pekingi látogatását néhány nappal a kínai béketerv bejelentése utánra időzítették. Az eseményt Peking saját nagyhatalmi pozíciójának erősítésére használta.
Miközben nyár óta tart a katonailag korábban semleges Finnország és Svédország NATO-csatlakozási folyamata, elköteleződni látszik az 1979-es iszlám forradalom óta a külpolitikában “sem Kelet, sem Nyugat” vezérelvet hirdető Irán is, csak éppen a másik irányba.
A közép-ázsiai államok és az örmények sem állnak ki Oroszország mellett. Egyelőre inkább hallgatnak az ukrajnai agresszióról.
Egyelőre ezek nem mindegyikében dörögnek még a fegyverek, de az események alakulása egyre kellemetlenebb a Putyin-rezsim számára.
A múlt emlékeként még ma is megünneplik a nórúzt, az ókori Perzsia újévét, ami nem januárra, hanem a tavaszi napéjegyenlőség napjára – március 20-ára, 21-ére vagy 22-ére – esik.
Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy egyre többször a víz elosztása miatt alakulhatnak ki konfliktusok a világban. Különösen Közép-Ázsiában használják a vizet politikai fegyverként. A legutóbbi példa erre az orosz-kirgiz konfliktus.