Megtanulni jól kívánni - Kellerwessel Klaus, az általános őszinteségmunkás
„Nem tudok meglenni egy helyben, cikázó ember vagyok: mindig valamiben sűrűn” – mondja magáról az 1999-ben született, negyedéves pszichológus szakos hallgató, Kellerwessel Klaus, akivel a magyar költészet napjára megjelenő első, Hátam mögött a hulló porcelán című verseskötete apropóján találkoztunk, ám a mesterséges intelligencia folyton „közbeszólt”. Így szinte egy sci-fibe csöppenve éreztük magunkat. Míg a két évvel korábbi, A 77 fejű herceg éneke című drámakötete a kiúttalansággal végződött, ez az új a nyitással, a törékeny készenléttel.
