Hamis az interjú?

Nem volt és nincs is lehetősége internetezni a fegyintézetben a romagyilkosságok vádlottjának, Kiss Istvánnak - vagyis, a minap a szkinhed Skins4Skins Facebook-oldalra felkerült interjú eredete egyre kétségesebb, és meglehet, hamisított az amúgy hihetőnek tűnő beszélgetés. Felkerestük a beszélgetés közlőit is, természetesen hiába.

Nincs és nem is volt lehetősége internethez jutni a börtönben a romagyilkosságok másodrendű válottjának, Kiss Istvánnak - tudta meg lapunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP).

Így a napokban a Skins4Skins Hungary nevű szkinhed csoport Facebook-oldalára felkerült szabadszájú, a perben eljáró bíróval is személyeskedő interjú egész biztosan nem az interneten keresztül jött létre a vádlottal, noha minősége alapján a szöveg első ránézésre erre utalt, mivel több, a számítógépes "nyelvben" használt elem is van benne.

Személyes találkozás révén - mint azt már pedzegettük - szintén nem készülhetett, mivel a BVOP közlése szerint ilyen nevű médium nem is kért interjút Kisstől.

Az augusztusban a romák sérelmére végrehajtott, hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozat miatt testvérével, Kiss Árpáddal, valamint a harmadrendű vádlott Pető Zsolttal tényleges életfogytiglanra ítélt Kiss István - feltűnően barátságos hangnemben - több "börtöntitkot" is megosztott a lapunk által már idézett interjúban.

"Olyan mintha kint lennék, csak bent vagyok és itt nem sok nő van" - vallott mindennapjairól, hozzátéve, hogy heti hat napi edzés mellett olvasással, tévézéssel, alvással, "néha játszással" is tölti idejét.

Keményen nekiment Miszori László bírónak, akit nevén is nevezett: szerinte "rosszindulatú, cinikus, gúnyos" és "hisztis" volt a per során, de tovább ment: "Tomboltak benne a feminim hormonok és nem mellesleg úgy remegett a keze, mint egy idült alkoholistának". (A szöveg folytatása pedig annyira személyeskedő, hogy nem is idézzük.)

Kiss pedig nem csak azt árulta el, hogy éppen kivel van egy cellában, hogy hogyan szállították egyik fegyintézetből a másikba, de azt is, hogy szerinte "időnként kóstolgatja" a büntetés-végrehajtás (bv.) azzal, hogy olykor cigány személyekkel rakják egy cellába, "hátha rosszul reagál", és egy cigány fegyőr is kérdezte, volt-e már "megverve".

Mindezek viszont olyan, a fegyintézetek belső rendjére is utaló információnak számítanak, amelyek az interjú elkészültével a bv. ellenőrzése során nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé. Ugyanis a közlést biztonsági szempontok miatt megtagadhatják.

Ezek miatt is jutott lapunk arra a következtetésre, hogy ha nem is az interneten, de Kiss a kapcsolattartóján keresztül vehette fel a kapcsolatot a szkinhed csoporttal, aki esetleg tolmácsolta a vádlott válaszait.

Az alig 1100 "lájkolónál" tartó Facebook-csoport moderátorai vélhetően közeli ismerősei is, mivel csak "Pistinek" nevezik. És bár számos, hitelesnek tűnő információ bukkan fel a szövegben, összességében hamis lehet - még ha a kapcsolattartóján keresztül ő maga adott is válaszokat, klasszikus interjúhelyzet nem volt.

A vitatható eredetet erősíti információnk, miszerint Kiss eddig egy médiumnak sem nyilatkozott, pedig úgy tudjuk, legalább három megkeresést is kapott.

A szkinhed csoport mindenesetre már öt nappal a posztolás előtt beharangozta a várható beszálgetést a közösségi oldalon: "Pisti minket tisztelt meg először, hiszen eddig nem szólalt meg semmilyen fórumon. Köszönet érte!". Ha akkor még nem is volt készen, számíthattak arra, hogy lesz interjú.

Kérdéseinkkel a szkinhed csoporthoz kapcsolható egyik "testvérmédiumot", a Deres tv-t kerestük meg, oszlatnánk el kételyeinket az eredetiséget illetően, mennyi ideig készült, vagy próbálnak-e a többi vádlotthoz is eljutni. Választ persze hiába vártunk.

Szerző

Tarlós megint nekiment Vitézynek

Publikálás dátuma
2013.11.07. 06:15

Húsz pontban foglalta össze a fővárosi közlekedésre vonatkozó elvárásait a főpolgármester. Nem lenne ebben semmi különös, ha Tarlós nem nyílt levélben adott volna utasításokat az ügyben illetékes Budapesti Közlekedési Központot (BKK) vezető Vitézy Dávidnak. A forma azonban a két fél korántsem felhőtlen viszonya és a korábbi gyakorlat ismeretében nem is annyira meglepő.

Levelében Tarlós sürgős intézkedést kért például abban, hogy a közlekedési ágazatok mindegyikének érdekeit arányosan kell figyelembe venni, és "bár megtartható a közösségi közlekedés viszonylagos prioritása, de az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását meg kell szüntetni".

A főpolgármester elvárásai
* Meg kell szüntetni az autós közlekedés indokolatlan ütemű és mértékű visszaszorítását
* Jelentős hatást kell elérni a jelzőlámpa programok újratervezésével és programozásával
* Meg kell szüntetni néhány buszsávot
* Átgondoltabban kell fejleszteni a kerékpársávokat
* A Nagykörút közúti átbocsátó képességét növelni kell, főként az Árpád híd korlátozásának idejére
* Megszüntethető a Hegyalja úti autóbuszsáv a Sánc utca és a Krisztina körút között
* Felfüggeszthető a Budaörsi úti buszsáv használata.
* Sürgősen javítani kell a Bécsi út lámpa hangolásait
* A Máriaremetei út - Hidegkúti út kereszteződésben csúcsidőn kívül teljesen rossz a lámpák programozása.
* Az 5-ös busz a Pasaréti úti végállomáson nem fér el a megállóhelyen, így a körforgalom nem tud működni. Megfontolandó, indokolt-e a budai oldalon a csuklós járat.
* A Kútvölgyi úton a Széll Kálmán tér irányába teljesen felesleges a buszsáv
* Folyamatosan kell felügyelni az Erzsébet hidat érintő és az Árpád hídi felújítási munkákat.
* Az 1-es villamos felújítása eléri majd a Rákóczi híd térségét is. A munkát úgy kell ütemezni, hogy addigra az Árpád híd forgalma zavartalan legyen, nehogy újra megjelenjék a "két híd" effektus.

A főpolgármester szerint továbbá indokolt újratervezni és - programozni a jelzőlámpákat - melyeket több tízmillió forintért programozott át egyébként a BKK -, mert mint írta, nyilvánvaló, hogy egy jól működő rendszert vertek szét.

"Hosszabb ideje jelzem már, hogy a BKK vezetésének közlekedésszervezési szemléletével nem tudok maradéktalanul egyetérteni" - állapította meg Tarlós a levélben, ami Vitézy tevékenységének ismételt kritikájaként fogható fel.

Különösen annak ismeretében, hogy nem is olyan rég, október elején egy hasonló nyílt levélben már 18 pontos intézkedési terv megvalósítására kérte a BKK-vezért.

Tarlós elismerte, hogy "a főváros közlekedési infrastruktúrája kétségtelenül 20-30 éves lemaradásban van a fejlett európai városokhoz viszonyítva", de szerinte éppen ezért "a BKK nem teheti ugyanazokat a lépéseket, mint ma ezek a városok".

A főpolgármester levelében hivatkozott arra is, hogy "mostanában markáns kritikákat fogalmaznak meg a város közúti közlekedésével kapcsolatban, és nem minden alap nélkül (...) a közúti közlekedés romlása negatívan befolyásolja a közhangulatot".

Emlékezetes, Tarlós már a korábbi, 18 pontos javaslatcsomagjával is "dugómentesíteni" akarta a fővárost. Viszont csak enyhíteni tudott a mindennapos közlekedési káoszon, a helyzet alapvetően semmit nem változott: hétköznap még mindig dugókban rostokol a város a reggeli és délutáni csúcsidőben.

Szerző

Mégsem lesz ingyenes a budapesti közbringa

Bemutatták a fővárosi közbringát, a BuBit a Budapesti Music Centerben tegnap, amely csak regisztrációs díj ellenében lesz ingyenes az első fél órában - a kölcsönkerékpár-rendszer a tervek szerint jövő áprilisban indulhat be.

A biciklik zöld színűek, női vázúak, és állítólag olyan masszívak lesznek, hogy azokat súlyától függetlenül bárki használhatja; a Csepel által gyártott kerékpárok elejére egy kosár is fel lesz szerelve a bevásárlásokhoz.

A Budapesti Közlekedési Központ 1100 biciklit fog forgalomba állítani. Gyűjtőállomásokból 75 lesz, 57 Pesten és 17 Budán - ezek legfeljebb 500 méteres távolságra lesznek egymástól.

A kerékpárokat a nap 24 órájában bármikor el lehet vinni, hétvégén is. A lopásokat pedig a terminálokon elhelyezett kamerákkal és a biciklikbe épített GPS-jeladókkal próbálják megelőzni.

A közbringarendszer nyilvánvalóan alapvetően alakítja majd át a fővárosi közlekedés rendszerét, ezért forgalmi átszervezéseket is terveznek; erről Tarlós István azt mondta, a jelenlegi helyzetre tekintettel, lassú ütemben vezetik majd be a változásokat.

A főpolgármester szerint évi 250 millió forintból tartható fenn a rendszer, ebből 50 milliót a fővárosi büdzséből fizetnek, 70-et a díjakból remélnek; a főváros évi 12 ezer felhasználóval kalkulál.

Beszáll még a MOL is, mint az Interpol által körözött Hernádi Zsolt vezérigazgató elmondta, számításaik szerint 120 milliót vállalnának át a költségekből, csupán az első három évben. Arról, hogy hogyan pótolja később a főváros ezt a támogatást, a sajtótájékoztatón nem esett szó.

Frissítve: 2013.11.06. 21:17