Gyilkosan is vonzó Fantom

Publikálás dátuma
2013.11.11. 06:45
Lelkesen ünnepelte a publikum a hétszázadik előadás szereplőit és a rendezőjét, Szirtes Tamást is FOTÓ: K 2 PRESS
Az Operaház fantomja mágikus mű, mondta a musical hétszázadik előadásán szombat este a Madách Színházban Szirtes Tamás, rendező. És, igaz, ami igaz, ha a darab minőségét sokan vitatták is már a londoni bemutatója idején, 1986-ban, az tény, hogy mágneses erővel vonzza a közönséget. Az előadáson készült képeket itt tekintheti meg!

Az Operaház fantomja, bár szintén Webber mű, ősbemutatója után nem érkezett meg hozzánk olyan meglepő gyorsasággal, mint a Macskák.

Gondolni lehetett volna pedig, hogy a világszerte népszerű zeneszerző, aki abszolút hangot adott annak, hogy mennyire elégedett a magyarországi Macskák produkcióval, viszonylag gyorsan beadja a derekát, és engedélyezi nálunk is a Fantom előadását.

Nem így történt, hosszú huzavona kezdődött, három hazai színház, az Operaház, az Operett és a Madách egyaránt harcba szállt az előadás jogáért, és időnként, mint a rémhír, futótűzként elterjedt, hogy ekkor meg akkor végre nálunk is megtarthatják a premiert, de aztán jó ideig nem történt semmi.

Élelmes utazási irodák buszos kirándulásokat szerveztek a rendszerváltás környékén a bécsi verzió megtekintésére. Azóta sem emlékszem arra, hogy külföldi előadás ilyen élénk érdeklődést váltott volna ki itthon, és az emberek hajlandók voltak mélyen a zsebükbe is nyúlni érte.

Magam ugyancsak kizötykölődtem egy ilyen busszal, amin hihetetlen izgatottság uralkodott, hogy milyen lesz az, amit látunk, utaztak velünk olyanok, akik már repetáztak, ők élménybeszámolóval fokozták az amúgy is felcsigázott vátakozást.

A bécsi produkció, és nyilván a többi is, hiszen ezek Harold Prince rendezése alapján egy kaptafára készültek, amíg nálunk be nem mutatták a művet, az érzékek totális letámadása volt.

Az erőteljes hangok, a gyakran mozgásban lévő díszletek, a parádés jelmezek kavalkádszerű orgiája, elkápráztatás azzal, mit tud a színpadtechnika, mit lehet elérni, ha bőven van pénz, és, ha mindez még hibátlan profizmussal is párosul, a temérdek fogaskerék tökéletesen egymásba illeszkedik, és minden úgy működik, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

Ezen nekünk kelet-közép európaiaknak volt mit csodálnunk. Bámulhattuk a filmszerű, szemvillanás alatt, totálisan hang nélkül végbemenő képváltozásokat, nem csikorgott semmi, nem lógott be a látványba a díszletmunkás, minden úgy ment, mint a karikacsapás.

A színészi alakítások is ilyenek voltak, eszelősen profik, de kissé gépszerűen, hajszálpontosan annyit adtak, amennyi a nagy mechanizmushoz kell, bármelyik hang ki volt énekelve.

Valamennyi lépés pontosan el volt táncolva, de nem voltak emberi kilengések, szerethető ügyetlenségek, nem volt olyan színészi formátum, mintha mondjuk nálunk Haumann Péter lép fel egy musicalben, nincs megfelelő ének- és tánctudása, de olyan pompázatos alakítást nyújt, hogy mégiscsak jó, hogy ő van ott abban a szerepben. Szóval, kicsit falanszterszerű tökélye volt a bécsi produkciónak.

Az itthoni nem volt ilyen. Rögtön a 2003-as premier olyan megterhelést jelentett a Madách színpadtechnikájának, hogy le is fagyott előadás közben, és vagy húsz percre kényszerűen meg kellett szakítani a bemutatót.

Azzal a színpadtechnikával, amit Bécsben láttunk, ma sem rendelkezik egyetlen magyar teátrum sem. Ez is hozzájárulhatott, hogy úgynevezett non replica jogot engedélyeztek, tehát nem kellett másolni, mert több részletében ez lehetetlen lett volna, az ősbemutatót.

Kentaur a díszletekkel, és az azóta elhunyt, közszeretetnek örvendő Vágó Nelly a jelmezekkel, így is impozáns, meglepetésekkel szolgáló, lenyűgöző látványvilágot teremtett.

Igaz, hogy a deszkákra begurított öltöző kínosan zörgött, a Fantom ötös páholya pedig ingott, ahogy rendületlenül ingott a hétszázadik előadáson is, de azért érezhettük azt, hogy megérkezett hozzánk valami olyan, ami nem volt.

A Macskákkal egy kis nyugat tört be, a Fantommal megjött csaknem az egész nyugat. A Madách Színház emberfeletti módon teljesített ezzel a premierrel. A műszakot, a színészeket, a rendezőt, a teljes társulatot beleértve. Esténként százan dolgoznak azért, hogy ez a giga produkció létrejöjjön.

A kezdeti szereposztásból még többen állnak a vártán. Sasvári Sándor és Csengery Attila már a három szereposztással tartott hármas bemutatón is belebújtak a Fantom bőrébe, Posta Victor később került a produkcióba.

Mindegyikük fellépett ezen az estén, egymástól vették át a stafétabotot, de közösen is énekeltek, különösen szép volt, amikor hárman tettek szerelmi vallomást Christine-nek, így meseszerű látomássá váltak, férfias vonzerejük megsokszorozódott.

Az eredeti Christine-k közül már csak Mahó Andrea játssza azt a szerepet, amivel bekerült a köztudatba, hozzá Fonyó Barbara társult.

Az egykori Raulokból, akik megőrülnek Christine-ért, Homonnay Zsolt maradt meg, Bot Gáborral és Magyar Bálinttal osztja meg a dicsőséget, ők szintén sóvárogtak közösen a jubileumi estén Christine kegyeiért.

Szerelmi háromszögről van szó a Fantom, Christine és Raul között. A Fantom egyszerre természetfeletti erőkkel is rendelkező sértett, bosszúálló, gyilkos ördög, de ugyanakkor angyal is, és ez izgalmasabbá teszi más férfiaknál.

Taszító és vonzó, pokoli nehéz kikerülni a bűvköréből. Nem véletlen, hogy a musical három szinten játszódik, az opera alatti világ a Fantomé, a földi lét az embereké, és helyszín még az operaház teteje, ami már-már a mennyel érintkezik, ahová izgatott szerelmes állapotban kerül a három főszereplő.

Köztük és a különböző szintek között, a mindegyik világgal érintkező marcona, de alapvetően mégis segítőkész balettmesternő teremt kapcsolatot, Bajza Viktória alakításában.

Webber dallamos, elég egyszerű slágerei változatlanul nem képezik a zeneirodalom csúcsát, de hatásosan fülbemászóak, Kocsák Tibor pedig a tőle megszokott vehemenciával, feszes ritmusban vezényli a zenekart, csekély teret adva csak a sziruposságnak.

Szirtes Tamás nem fáradt el, van svungja, olykor még a varázsa is a régi. A pótszékes, zsúfolt ház, állva, hosszú vastapssal, és lelkes kiáltásokkal ünnepelte a hétszázadik előadást.

Szerző

Szász János: Nem hazudunk magunknak, de azért reménykedünk

Publikálás dátuma
2013.11.11. 06:44
Szász János rendező (középen) a szereplőkkel és a stáb tagjaival FORRÁS: A COMPANY HUNGARY
Los Angeles-i vetítésekkel indul be A nagy füzet Oscar-kampánya. Szász János több nemzetközi fesztivált megjárt filmje kilenc alkalommal kerül mozivászonra a Los Angeles-i Magyar Film Fesztivál november 13-21. közötti programjában, ahol a nyitóelőadáson a rendezőn kívül a főszerepet játszó Molnár Piroska is jelen lesz.

Los Angelesben, a Santa Monica bulváron található Laemmle's Royal moziban indul A nagy füzet Oscar-kampánya. Itt mutatják be november 13-án Szász János több nemzetközi fesztivált megjárt, Karlovy Varyban fődíjat nyert filmjét.

Ez lesz az idei Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál nyitóprogramja, a rendező és főszereplője, Molnár Piroska jelenlétében. A premiert követően nyolc napon át látható majd a film Hollywoodban, a Laemmle NoHo 7 moziban.

Ez alapozza meg azt a kampányt, amely reményeink szerint segít minél szélesebb körben népszerűsíteni a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért hivatalosan nevezett magyar filmet.

A kampány viszonylag hosszabb időt igénybe vevő, több rétegű folyamat, hiszen a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért versengő 76 nevezett filmből szavazással megválasztott öt jelöltet január 16-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-osztó gála pedig március 2-án lesz.

A kampány különböző fázisai nem kevés pénzt igényelnek. Ebbe tartozik egyebek mellett a vetítések tárgyi feltételeinek megteremtése, az alkotók utaztatása, a plakátok, információk, filmnépszerűsítő kiadványok időbeli eljuttatása az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia mintegy hatezer szavazó tagjához.

Az is sokat nyom a latba, hogy az Akadémia tagjai csak akkor szavazhatnak, ha az idegennyelvű filmeket moziban nézik meg, mert DVD alapján ez nem lehetséges.

Így tehát nincs mit csodálkozni, hogy Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója szerint egy film "észrevehető" Oscar-kampányának költsége általában 50 és 150 ezer dollár (11 és 32 millió forint) között mozog.

A Filmalap egyértelműen a magyar Oscar-bizottság által nevezett filmek mellé áll és támogatja a filmek kampányát - erősítette meg lapunknak a vezérigazgató, utalva a tavalyi Csak a szél kampány-támogatására.

A nagy füzet esetében - mint Havas Ágnes kiemelte -, az Oscar-kampányt közvetlenül támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap. Azt azonban sajnálatosnak tartja, hogy sem a film német koproducere (Intuit Pictures), sem a nemzetközi értékesítést végző ügynökség (Beta Cinema) nem szállt be a kampány költségeibe.

Ez utóbbiról, azaz a külföldi támogatás elmaradásáról megkérdeztük Sőth Sándort, a film német producerét, aki a Sao Paulo-i fesztiválról küldte el válaszát, ahová a rendezővel épp A nagy füzetet kísérte el.

"Minden nemzet a saját zászlója alatt induló filmet támogatja, erre van állami kerete, ez a kialakult szokás. A nagy füzet magyar színekben nevezték, ez olyan, mint az olimpiai játékok, vagy a foci világbajnokság" - írta válaszában a producer.

A németek a német filmet, a románok a román filmet támogatják, tette hozzá. Történetesen A nagy füzet világforgalmazója, a Beta Cinema forgalmazza a románok hivatalos Oscar-nevezését is (Peter Netzer: Anyai szív, nemrég mutatták be nálunk a mozik), így Sőth Sándor tájékozódott a román Oscar-kampányról.

Lapunkat úgy informálta, a román nevezett film a román állami szervektől mintegy 50 ezer eurós támogatásban részesül. Sőth azt is elárulta, ismeretei szerint a német nevezett film (Georg Maas: Zwei Leben) is körülbelül ilyen összegű támogatást kap a kampányára. (Átszámolva 14-15 millió forint)

(Közbevetve: az Intuit Pictures producerétől azt is megtudtuk, A nagy füzet november 7-én induló németországi moziforgalmazását a német filmalapítványok körülbelül 70 ezer euró támogatásban részesítették. "Fontos nekik a film, amelynek gyártását támogatták, tehát támogatják a forgalmazását is.")

Szerettünk volna közelebbi adatot kapni arról, mit jelent forintban a Filmalap közvetlen kampánytámogatása, Havas Ágnes vezérigazgató erről annyit közölt, hogy a kampány végleges költsége attól függ, hogy a filmet hogyan fogadják a vetítéseken, bejut-e a kilenc filmből álló előválogatásba, illetve bekerül-e a legjobb öt Oscar-jelölt film közé.

A legjobb idegennyelvű Oscarra nevezett filmeket ugyanis két lépcsőben válogatják újabban. A filmeket először az Akadémia által kijelölt bizottságok tekintik meg mozitermekben, majd a tagok pontozzák a filmeket, az összesített lista alapján alakul ki az első "shortlist", azaz 9 külföldi filmből álló előválogatás.

Ezeket a filmeket további bizottságok nézik meg, majd kiválasztják a legjobb idegennyelvű Oscar-díj öt jelöltjét. Ebből az ötből szavazzák meg azután az akadémia tagjai a díjra érdemes filmet.

Az biztató, hogy a Filmalap egy jó nevű szakembert bízott meg A nagy füzet Oscar-kampányával. Havas Ágnestől megtudtuk, Melody Korenbrot a film sajtóattaséja (angolul publicistnak hívják ezt az összetett feladatot ellátó szakembert), aki egy saját előzetes terv szerint dolgozik.

A szakmai körökben elismert, jó hírű sajtóattasé sok külföldi film sajtókampányát szervezte már eddig. Az ő munkájának is tevőleges része volt abban, hogy Michael Haneke filmje, a Szerelem tavaly eljutott az Oscar-díjig. Szász János egy interjújában elmondta, találkozott Melody Korenbrottal, aki nagyon szerette a filmjét.

A tapasztalt publicista munkája annál is nagyobb súlyt kap, mert idén történelmi csúcsot döntött az idegennyelvű Oscar-díj versenyére hivatalosan jelölt filmek száma.

A tavalyi 71 után idén 76 filmet neveztek az országok. Először indul a versenyben például Szaud Arábia és Moldova, Montenegro pedig először van jelen független országként.

A Variety érdekességként még Pakisztánt is felemlíti, mint 50 év után ismét visszatérőt a mezőnybe. A jelölés két szigorú feltételének egyike az, hogy a film nyelve döntő többségében ne angol legyen, s hogy szeptember 30-ig saját hazájában bemutassák, s egymást követő hét napon át rendes kereskedelmi forgalmazásban szerepeljen a mozi programban.

Eddig 1947 óta Európa vitte el a földrészek közül a legtöbb Oscart idegennyelvű filmért, innen Olaszország tíz díjjal viszi a pálmát, s még tovább bontva Federico Fellini áll a csúcson 4 elnyert Oscarral.

A helyzet furcsasága, hogy mégsem mondhatta magát Oscar-díjasnak személy szerint mindaddig, míg meg nem kapta a neki személyesen szánt életmű-Oscart. Az idegennyelvű Oscar ugyanis nem a művésznek, hanem a nevező országnak szól.

Agota Kristof regénye
A nagy füzet alapjául a magyar származású, francia nyelven publikáló svájci Agota Kristóf több mint negyven nyelvre lefordított regénye szolgált. Két kamasz fiú történetét beszéli el, akik a második világháború idején egy határ menti kis településre, a nagymamájukhoz kerülnek, s ott szoktatják egymást és önmagukat a legkeményebb testi-lelki megpróbáltatások elviselésére, hogy túléljék a körülöttük dúló borzalmakat. Az ikerpárt Gyémánt András és László alakítja, a nagymama szerepében Molnár Piroska látható. A filmet az Oscar-jelölt osztrák operatőr, Christian Berger, Michael Haneke munkatársa fényképezte.

Magyarország a nagyjátékfilmek versenyében Szabó István Mephistójával nyert Oscart a legjobb idegennyelvű film kategóriában. Szabó ezen kívül még háromszor jutott a külföldi Oscar legjobb öt jelöltje közé: 1980-ban a Bizalommal, 1985-ben a Redl ezredessel, 1988-ban a Hanussennel.

A háború után először Fábri Zoltán kapott jelölést 1968-ban A Pál utcai fiúkért, majd másodszor tíz évvel később a Magyarokért. Makk Károly 1974-ben jutott a legjobb öt közé a Macskajátékkal, Gyöngyössy Imre-Kabay Barna pedig a Jób lázadásával lépett az utolsó előtti grádicsra 1983-ban.

Együtt a ringben

Az idén a legjobb Oscar-díjra nevezett 76 film között van néhány, amelynek vagy alkotóját ismerjük jól, vagy a hazai mozikban találkoztunk a filmmel. Szemelgetünk Szász János A nagy füzet című filmjének versenytársai között.
A csehek nevezettje egyszer már kapott idegennyelvű Oscart a Szigorúan ellenőrzött vonatokért, Jirí Menzel ezúttal Don Juanokért címmel indul az Oscarért. Szlovákiából a magyar származású Mira Fornay száll ringbe a My Dog Killer című filmjével, amelyet - vele együtt - idén a Titanicon ismertük meg. Andrzej Wajda Walesáról készült filmjével vannak jelen az Oscar-versenyen a lengyelek. A románok reménye, Calin Peter Netzer Anyai szív című filmje már látható nálunk moziban, ahogy a szerb nevezett, Srdan Golubovic Templom a dombon című rendezése is. Forgalmazzák nálunk Hong Kong nevezettjét, Wong Kar-wai A nagymester című művét, s ugyancsak látható moziban Az Egyesült Királyság színeiben versenyző Metro Manila, Sean Ellis rendezése. A franciák a Magyarországon már szintén ismert Renoir című filmmel, Gilles Bourdos munkájával versenyeznek, s nemsokára látható lesz az olaszok versenyzője, Paolo Sorrentino rendezésében A nagy szépség. A miskolci fesztiválon láthattuk az egyszer már Oscar-díjas (Nadir és Simin - Egy válás története) iráni Asghar Farhadi rendezését, a The Pastot. A hazai nézőnek ismerős a dán versenyző is, Thomas Vinterberg A vadászat című filmje, s ugyancsak egy Oscarral a háta mögött (Senkiföldje) száll a ringbe Bosznia Hercegovina képviseletében Denis Tanovic az An Episode int he Life of an Iron Picker című filmjével.

A rendszerváltozás nem hozott Oscar-jelölést, szoríthatunk, hogy törjön meg ez a negatív sorozat. Szász János erre bölcsen azt mondta lapunknak: "Várok hűségesen a filmhez, nem hazudok magamnak, de reménykedem."

Addig pedig Molnár Piroskával Los Angelesből elrepülnek Washingtonba is, ahol az ottani filmintézet mutatja be A nagy füzetet. A film szerepel még Los Angelesben market, azaz piaci vetítésen is, és lesz bemutatója San Franciscóban.

A Kalrovy Vary fődíj után A nagy füzet több fesztiválon szerepelt sikerrel. Közvetlenül Los Angeles előtt Sao Paulóban szerepelt, szeptemberben meghívták a nagy presztízsű torontói fesztiválra, ahol verseny és díj nincs, a jelenlét a fontos.

Bemutatták az ausztráliai Adelaide-ban, kritikusok oklevéllel ismerték el Haifában, meghívták a Dél-Korea legjelentősebb filmversenyébe Buszanba. Bemutatkozása az USA-ban jól sikerült: a chicagói nemzetközi filmfesztiválon Molnár Piroska kivételes alakítását díjazták elismerő oklevéllel.

Szerző

Szász János: Nem hazudunk magunknak, de azért reménykedünk

Publikálás dátuma
2013.11.11. 06:44
Szász János rendező (középen) a szereplőkkel és a stáb tagjaival FORRÁS: A COMPANY HUNGARY
Los Angeles-i vetítésekkel indul be A nagy füzet Oscar-kampánya. Szász János több nemzetközi fesztivált megjárt filmje kilenc alkalommal kerül mozivászonra a Los Angeles-i Magyar Film Fesztivál november 13-21. közötti programjában, ahol a nyitóelőadáson a rendezőn kívül a főszerepet játszó Molnár Piroska is jelen lesz.

Los Angelesben, a Santa Monica bulváron található Laemmle's Royal moziban indul A nagy füzet Oscar-kampánya. Itt mutatják be november 13-án Szász János több nemzetközi fesztivált megjárt, Karlovy Varyban fődíjat nyert filmjét.

Ez lesz az idei Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál nyitóprogramja, a rendező és főszereplője, Molnár Piroska jelenlétében. A premiert követően nyolc napon át látható majd a film Hollywoodban, a Laemmle NoHo 7 moziban.

Ez alapozza meg azt a kampányt, amely reményeink szerint segít minél szélesebb körben népszerűsíteni a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért hivatalosan nevezett magyar filmet.

A kampány viszonylag hosszabb időt igénybe vevő, több rétegű folyamat, hiszen a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért versengő 76 nevezett filmből szavazással megválasztott öt jelöltet január 16-án hozzák nyilvánosságra, az Oscar-osztó gála pedig március 2-án lesz.

A kampány különböző fázisai nem kevés pénzt igényelnek. Ebbe tartozik egyebek mellett a vetítések tárgyi feltételeinek megteremtése, az alkotók utaztatása, a plakátok, információk, filmnépszerűsítő kiadványok időbeli eljuttatása az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia mintegy hatezer szavazó tagjához.

Az is sokat nyom a latba, hogy az Akadémia tagjai csak akkor szavazhatnak, ha az idegennyelvű filmeket moziban nézik meg, mert DVD alapján ez nem lehetséges.

Így tehát nincs mit csodálkozni, hogy Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója szerint egy film "észrevehető" Oscar-kampányának költsége általában 50 és 150 ezer dollár (11 és 32 millió forint) között mozog.

A Filmalap egyértelműen a magyar Oscar-bizottság által nevezett filmek mellé áll és támogatja a filmek kampányát - erősítette meg lapunknak a vezérigazgató, utalva a tavalyi Csak a szél kampány-támogatására.

A nagy füzet esetében - mint Havas Ágnes kiemelte -, az Oscar-kampányt közvetlenül támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap. Azt azonban sajnálatosnak tartja, hogy sem a film német koproducere (Intuit Pictures), sem a nemzetközi értékesítést végző ügynökség (Beta Cinema) nem szállt be a kampány költségeibe.

Ez utóbbiról, azaz a külföldi támogatás elmaradásáról megkérdeztük Sőth Sándort, a film német producerét, aki a Sao Paulo-i fesztiválról küldte el válaszát, ahová a rendezővel épp A nagy füzetet kísérte el.

"Minden nemzet a saját zászlója alatt induló filmet támogatja, erre van állami kerete, ez a kialakult szokás. A nagy füzet magyar színekben nevezték, ez olyan, mint az olimpiai játékok, vagy a foci világbajnokság" - írta válaszában a producer.

A németek a német filmet, a románok a román filmet támogatják, tette hozzá. Történetesen A nagy füzet világforgalmazója, a Beta Cinema forgalmazza a románok hivatalos Oscar-nevezését is (Peter Netzer: Anyai szív, nemrég mutatták be nálunk a mozik), így Sőth Sándor tájékozódott a román Oscar-kampányról.

Lapunkat úgy informálta, a román nevezett film a román állami szervektől mintegy 50 ezer eurós támogatásban részesül. Sőth azt is elárulta, ismeretei szerint a német nevezett film (Georg Maas: Zwei Leben) is körülbelül ilyen összegű támogatást kap a kampányára. (Átszámolva 14-15 millió forint)

(Közbevetve: az Intuit Pictures producerétől azt is megtudtuk, A nagy füzet november 7-én induló németországi moziforgalmazását a német filmalapítványok körülbelül 70 ezer euró támogatásban részesítették. "Fontos nekik a film, amelynek gyártását támogatták, tehát támogatják a forgalmazását is.")

Szerettünk volna közelebbi adatot kapni arról, mit jelent forintban a Filmalap közvetlen kampánytámogatása, Havas Ágnes vezérigazgató erről annyit közölt, hogy a kampány végleges költsége attól függ, hogy a filmet hogyan fogadják a vetítéseken, bejut-e a kilenc filmből álló előválogatásba, illetve bekerül-e a legjobb öt Oscar-jelölt film közé.

A legjobb idegennyelvű Oscarra nevezett filmeket ugyanis két lépcsőben válogatják újabban. A filmeket először az Akadémia által kijelölt bizottságok tekintik meg mozitermekben, majd a tagok pontozzák a filmeket, az összesített lista alapján alakul ki az első "shortlist", azaz 9 külföldi filmből álló előválogatás.

Ezeket a filmeket további bizottságok nézik meg, majd kiválasztják a legjobb idegennyelvű Oscar-díj öt jelöltjét. Ebből az ötből szavazzák meg azután az akadémia tagjai a díjra érdemes filmet.

Az biztató, hogy a Filmalap egy jó nevű szakembert bízott meg A nagy füzet Oscar-kampányával. Havas Ágnestől megtudtuk, Melody Korenbrot a film sajtóattaséja (angolul publicistnak hívják ezt az összetett feladatot ellátó szakembert), aki egy saját előzetes terv szerint dolgozik.

A szakmai körökben elismert, jó hírű sajtóattasé sok külföldi film sajtókampányát szervezte már eddig. Az ő munkájának is tevőleges része volt abban, hogy Michael Haneke filmje, a Szerelem tavaly eljutott az Oscar-díjig. Szász János egy interjújában elmondta, találkozott Melody Korenbrottal, aki nagyon szerette a filmjét.

A tapasztalt publicista munkája annál is nagyobb súlyt kap, mert idén történelmi csúcsot döntött az idegennyelvű Oscar-díj versenyére hivatalosan jelölt filmek száma.

A tavalyi 71 után idén 76 filmet neveztek az országok. Először indul a versenyben például Szaud Arábia és Moldova, Montenegro pedig először van jelen független országként.

A Variety érdekességként még Pakisztánt is felemlíti, mint 50 év után ismét visszatérőt a mezőnybe. A jelölés két szigorú feltételének egyike az, hogy a film nyelve döntő többségében ne angol legyen, s hogy szeptember 30-ig saját hazájában bemutassák, s egymást követő hét napon át rendes kereskedelmi forgalmazásban szerepeljen a mozi programban.

Eddig 1947 óta Európa vitte el a földrészek közül a legtöbb Oscart idegennyelvű filmért, innen Olaszország tíz díjjal viszi a pálmát, s még tovább bontva Federico Fellini áll a csúcson 4 elnyert Oscarral.

A helyzet furcsasága, hogy mégsem mondhatta magát Oscar-díjasnak személy szerint mindaddig, míg meg nem kapta a neki személyesen szánt életmű-Oscart. Az idegennyelvű Oscar ugyanis nem a művésznek, hanem a nevező országnak szól.

Agota Kristof regénye
A nagy füzet alapjául a magyar származású, francia nyelven publikáló svájci Agota Kristóf több mint negyven nyelvre lefordított regénye szolgált. Két kamasz fiú történetét beszéli el, akik a második világháború idején egy határ menti kis településre, a nagymamájukhoz kerülnek, s ott szoktatják egymást és önmagukat a legkeményebb testi-lelki megpróbáltatások elviselésére, hogy túléljék a körülöttük dúló borzalmakat. Az ikerpárt Gyémánt András és László alakítja, a nagymama szerepében Molnár Piroska látható. A filmet az Oscar-jelölt osztrák operatőr, Christian Berger, Michael Haneke munkatársa fényképezte.

Magyarország a nagyjátékfilmek versenyében Szabó István Mephistójával nyert Oscart a legjobb idegennyelvű film kategóriában. Szabó ezen kívül még háromszor jutott a külföldi Oscar legjobb öt jelöltje közé: 1980-ban a Bizalommal, 1985-ben a Redl ezredessel, 1988-ban a Hanussennel.

A háború után először Fábri Zoltán kapott jelölést 1968-ban A Pál utcai fiúkért, majd másodszor tíz évvel később a Magyarokért. Makk Károly 1974-ben jutott a legjobb öt közé a Macskajátékkal, Gyöngyössy Imre-Kabay Barna pedig a Jób lázadásával lépett az utolsó előtti grádicsra 1983-ban.

Együtt a ringben

Az idén a legjobb Oscar-díjra nevezett 76 film között van néhány, amelynek vagy alkotóját ismerjük jól, vagy a hazai mozikban találkoztunk a filmmel. Szemelgetünk Szász János A nagy füzet című filmjének versenytársai között.
A csehek nevezettje egyszer már kapott idegennyelvű Oscart a Szigorúan ellenőrzött vonatokért, Jirí Menzel ezúttal Don Juanokért címmel indul az Oscarért. Szlovákiából a magyar származású Mira Fornay száll ringbe a My Dog Killer című filmjével, amelyet - vele együtt - idén a Titanicon ismertük meg. Andrzej Wajda Walesáról készült filmjével vannak jelen az Oscar-versenyen a lengyelek. A románok reménye, Calin Peter Netzer Anyai szív című filmje már látható nálunk moziban, ahogy a szerb nevezett, Srdan Golubovic Templom a dombon című rendezése is. Forgalmazzák nálunk Hong Kong nevezettjét, Wong Kar-wai A nagymester című művét, s ugyancsak látható moziban Az Egyesült Királyság színeiben versenyző Metro Manila, Sean Ellis rendezése. A franciák a Magyarországon már szintén ismert Renoir című filmmel, Gilles Bourdos munkájával versenyeznek, s nemsokára látható lesz az olaszok versenyzője, Paolo Sorrentino rendezésében A nagy szépség. A miskolci fesztiválon láthattuk az egyszer már Oscar-díjas (Nadir és Simin - Egy válás története) iráni Asghar Farhadi rendezését, a The Pastot. A hazai nézőnek ismerős a dán versenyző is, Thomas Vinterberg A vadászat című filmje, s ugyancsak egy Oscarral a háta mögött (Senkiföldje) száll a ringbe Bosznia Hercegovina képviseletében Denis Tanovic az An Episode int he Life of an Iron Picker című filmjével.

A rendszerváltozás nem hozott Oscar-jelölést, szoríthatunk, hogy törjön meg ez a negatív sorozat. Szász János erre bölcsen azt mondta lapunknak: "Várok hűségesen a filmhez, nem hazudok magamnak, de reménykedem."

Addig pedig Molnár Piroskával Los Angelesből elrepülnek Washingtonba is, ahol az ottani filmintézet mutatja be A nagy füzetet. A film szerepel még Los Angelesben market, azaz piaci vetítésen is, és lesz bemutatója San Franciscóban.

A Kalrovy Vary fődíj után A nagy füzet több fesztiválon szerepelt sikerrel. Közvetlenül Los Angeles előtt Sao Paulóban szerepelt, szeptemberben meghívták a nagy presztízsű torontói fesztiválra, ahol verseny és díj nincs, a jelenlét a fontos.

Bemutatták az ausztráliai Adelaide-ban, kritikusok oklevéllel ismerték el Haifában, meghívták a Dél-Korea legjelentősebb filmversenyébe Buszanba. Bemutatkozása az USA-ban jól sikerült: a chicagói nemzetközi filmfesztiválon Molnár Piroska kivételes alakítását díjazták elismerő oklevéllel.

Szerző