Az Egyesült Államok szavahihetőségén esne csorba, ha minden kétséget kizáróan kiderülne: gazdasági természetű kémkedést is folytatott az NSA. Ez ugyanis új megközelítésbe helyezné az egész adatgyűjtési programot. Az ilyen jellegű adatgyűjtésekre vonatkozó értesüléseket a New York Times, a Guardian, valamint a német Der Spiegel szellőztette meg.
Értesüléseik szerint a brit titkosszolgálat belső listáján több olyan személy neve került elő, akik gazdasági tevékenységet folytattak. Több száz névről és telefonszámról és email címről van szó. Kétszer is felbukkant Almunia neve, egy 2008-as és egy 2009-es aktából.
Almunia utólag próbálta meg rekonstruálni, miért is kerülhetett a titkosszolgálatok célkeresztjébe. Kiderült, hogy megfigyelték például az Európai Unió pénzügyminisztereinek 2008. november 3-i találkozóján. A megbeszéléseket követően Európa gazdasági fejlődéséről tartott sajtóértekezletet. Az ezzel kapcsolatos anyagot emailben is szétküldte.
Avval kapcsolatban azonban nem bocsátkozott jóslatokba, miért éppen ez a pénzügyminiszteri tanácsülés érdekelhette a GCHQ illetékeseit. 2009. január 22-én azonban ismét lelkesen gyűjtötték róla az adatokat, ekkor egy uniós bizottság előtt számolt be az euróövezet helyzetéről.
Almunia megjegyezte, sejtelme sincs, hogy a titkosszolgálatok milyen hírértékűt találhattak mondandójában. Ugyanakkor felháborodását fejezte ki. „Ha végérvényesen kiderül, hogy a lapinformációk helytállóak, akkor azt kell mondanom, ez a gyakorlat teljesen elfogadhatatlan.
Már korábban is több alkalommal világossá tettük, mélységesen elítéljük a kémkedések efféle módját”. Hozzátette, ez a hozzáállás különösen elfogadhatatlan a stratégiai partnerek részéről. Almunia szóvivője útján közölte, hogy az Európai Bizottság megtárgyalja a kérdést a britek és az amerikaiak képviselőivel.
Távolról sem a spanyol biztos az egyetlen, aki felbukkant a megfigyeltek listáján. Más politikusokról, diplomatákról, valamint vállalkozókról, valamint nem kormányközi szervezetekről is szó van. Adatokat gyűjtöttek például a svájci székhelyű Ideas Centre kutatóintézetről és alapítójáról, Nicolas Imbodenről.
Utóbbi úgy vélte, nyilvánvaló a politikai szándék, s meggyőződését fejezte ki, hogy ipari kémkedés történt. Mint mondta, szervezete afrikai országokat (köztük Csádot, Malit, Benint) képviseli az Egyesült Államokkal szemben, amely jelentős vámokkal sújtják a selyem behozatalát.
„Nyilvánvalóan arról van szó, hogy a Világkereskedelmi Szervezetnél a témáról szóló tárgyalásokon Washington kedvező helyzetbe akart kerülni” – mondta el a Spiegelnek. Úgy véli, a kémkedés legitimnek tekinthető, ha általa emberi életeket mentenek meg. De „túl messzire mennek azzal, ha az adatgyűjtések célja a politikai és gazdasági haszonszerzés” – jelentette ki.
A Reuters úgy értesült, az NSA 7,32 millió eurót fizetett a Bsafe szoftvercégnek azzal a céllal, hogy a kódolt kommunikációkat is megfigyelhesse biztonsági rések kihasználása révén. Azt ugyan eddig is lehetett tudni, hogy az amerikai hírszerzés más cégek segítségét is igénybe vette, arra azonban mindez idáig nem volt bizonyíték, hogy tetemes összegeket fizetett nekik.
