Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója elárulta, a szervezetnek a társasági nyereségadó (TAO) bevezetése óta három és félszeresére nőtt a bevétele, így 2011-től már 35 milliárd forintból gazdálkodhatott. Példaként megemlítette, hogy ez az összeg például az olasz élvonalban szereplő AS Roma költségvetéséhez hasonlítható, amely ugyanakkor messze elmarad a nyugati élcsapatokétól.
A felhasználással kapcsolatban elmondta, a TAO-s pénzek jelentős részét az utánpótlásra, illetve az amatőr labdarúgásra költik, utóbbi szektor egyik legnagyobb sikere, hogy az MLSZ kilencven százalékkal csökkentette a nevezési költségeket.
Jelentős összeg jut a Bozsik-programra, amelyben már több mint 130 ezer fiatal játékost regisztráltak. Az 1,7 milliárd forintos állami támogatás 15 nagyobb sportszervezet, főként az akadémiák között oszlik meg.
A televíziós bevételekkel kapcsolatban Roskó Zoltán hangsúlyozta, ez az egyetlen fix összeg, amivel a csapatok biztosan számolhatnak a szezon előtt. Ennek az ötven százalékát azonos arányban kapják, 35 százalék az eredményesség, a fennmaradó rész pedig a fiatal magyar játékosok szerepeltetésének függvényében oszlik meg a klubok között.
Ugyanakkor az eredményesség oldalán egyelőre nem sikerült felmutatni sikereket. A felnőtt válogatott jelenleg a 43. a világranglistán, az időarányos tervben pedig a 38. hely volt meghatározva, ráadásul nem sikerült kijutnia egyetlen világeseményre sem, holott a célok között az szerepel, hogy 2020-ig két nagy tornán is részt kell vennie.
Igaz, erre még az adott időszakig három esélye lesz a nemzeti csapatnak. A klubcsapatok - amelyekkel szemben az volt az elvárás, hogy minden évben legalább egyikük bejusson egy nemzetközi sorozat csoportkörébe - szintén csalódást okoztak, mint ahogyan az utánpótlás-válogatottak is.
Szintén komoly problémát jelent az NB I-ben tapasztalható alacsony nézőszám, amelyet elsősorban a játék gyenge színvonalával, a létesítmények rossz állapotával, illetve a biztonság hiányával lehet magyarázni.
