Lázár: ultimátumot adott a Mazsihisz

Ultimátumnak nevezte a Mazsihisznek a holokauszt-emlékév esetleges bojkottjáról szóló döntését a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd hozzátette: az nem lesz képes megbontani a magyarok és zsidók együttélését. 

Lázár János azt is mondta: úgy tűnik, hogy kudarccal fenyeget a holokauszt-emlékév megünneplése a Mazsihisz ultimátuma miatt, amely jelentős mértékben megosztja a magyar társadalmat. Arról ugyanakkor nem beszélt, hogy a zsidó szervezetek megkérdezése nélkül tavaly év végén hozott kormánydöntés a vitatott '44-es német megszállási emlékműről ultimátum-e, illetve arról sem, hogy az emlékmű megosztja-e a társadalmat. Nem tért ki arra sem: az emlékművet ellenző Mazsihisznek küldött kormányfői válaszban jelzett tárgyalási szándék komolyan vehető-e, ha a reakciót meg sem várva kihirdetett kormányhatározat-módosítás nem az emlékmű elvetéséről szól, csupán az átadás halasztásáról. Lázár ráadásul ugyanazt a kifejezést használta - "magyar-zsidó együttélés" - amely Orbán Mazsihisznek küldött levelében is szerepelt, és amely információink szerint megkülönböztető felhangja miatt sokakban felháborodást okozott.

Kövessen minket a Facebookon és a Twitteren is!

Szerző

Jogászkodás Simon javadalmazása körül

Publikálás dátuma
2014.02.26. 06:09
Simon Gábor. FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Ha a parlamentnek jogértelmezési problémai vannak, az Alkotmánybírósághoz kellene fordulni - mondta tegnap lapunknak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A mentelmi bizottság ellenzéki tagja arról nem akart beszélni, hogy a testület hétfői ülésén mi hangzott el a Simon-üggyel kapcsolatban, de közölte: kétségeit a zárt ajtók mögött elmondta.

A bizottság egyebek mellett felkérte a Pécsi Tudományegyetem polgári jogi tanszékét, adjon szakértői véleményt arról, hogy az összeférhetetlenség ideje alatt (2009 februártól) jogszerűtlenül felvett és az Országgyűlés által kifizetett javadalmazás visszakérhető-e egyáltalán Simon Gábor volt képviselőtől, és ha igen, milyen jogcímen. Schiffer már az ülést követően kijelentette, nem biztos abban, hogy visszamenőleg lehet követelni a juttatásokat. Arról is beszélt, hogy az ügyben folyamatban van a büntetőeljárás, így aggályos lehet, hogy az Országgyűlés ennek ellenére utasította vizsgálatra a testületet.

Az Országgyűlésről szóló törvény alapján a képviselő akkor köteles visszafizetni a tiszteletdíját, ha a mandátuma a parlament összeférhetetlenséget kimondó határozata alapján szűnt meg - figyelmeztettek szakemberek hozzátéve, hogy Simon esetében erre nem került sor, a képviselő ugyanis megbízatásáról lemondott - néhány órával az előtt, hogy a Ház mandátumától megfoszthatta volna. Az ügyet ismerő szakemberek szerint a kormánypárti többség vélhetően "kreatív jogászok" segítségét várja ahhoz, hogy a KDNP-s Rubovszky György vezette mentelmi bizottság végül "jogi érvekkel álcázott" politikai jelentést készíthessen.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, aki Simon korábbi választókerületében indul egyéni mandátumért, tegnap élő adásban kérte a volt politikust, ha hallgatja a Kossuth Rádiót, "mondja meg, honnan van az a 240 millió, mert a szocialista párt és én magam sem, és senki a környezetemben nem tudja. Ennek ki kell derülnie, úgyhogy, Gábor, arra kérlek, ha most hallgatsz bennünket, akkor mondd meg (…), mert a politikai tisztességünk és az egyenes gerincünk ezt kívánja meg".

Szerző

Jogászkodás Simon javadalmazása körül

Publikálás dátuma
2014.02.26. 06:09
Simon Gábor. FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Ha a parlamentnek jogértelmezési problémai vannak, az Alkotmánybírósághoz kellene fordulni - mondta tegnap lapunknak Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. A mentelmi bizottság ellenzéki tagja arról nem akart beszélni, hogy a testület hétfői ülésén mi hangzott el a Simon-üggyel kapcsolatban, de közölte: kétségeit a zárt ajtók mögött elmondta.

A bizottság egyebek mellett felkérte a Pécsi Tudományegyetem polgári jogi tanszékét, adjon szakértői véleményt arról, hogy az összeférhetetlenség ideje alatt (2009 februártól) jogszerűtlenül felvett és az Országgyűlés által kifizetett javadalmazás visszakérhető-e egyáltalán Simon Gábor volt képviselőtől, és ha igen, milyen jogcímen. Schiffer már az ülést követően kijelentette, nem biztos abban, hogy visszamenőleg lehet követelni a juttatásokat. Arról is beszélt, hogy az ügyben folyamatban van a büntetőeljárás, így aggályos lehet, hogy az Országgyűlés ennek ellenére utasította vizsgálatra a testületet.

Az Országgyűlésről szóló törvény alapján a képviselő akkor köteles visszafizetni a tiszteletdíját, ha a mandátuma a parlament összeférhetetlenséget kimondó határozata alapján szűnt meg - figyelmeztettek szakemberek hozzátéve, hogy Simon esetében erre nem került sor, a képviselő ugyanis megbízatásáról lemondott - néhány órával az előtt, hogy a Ház mandátumától megfoszthatta volna. Az ügyet ismerő szakemberek szerint a kormánypárti többség vélhetően "kreatív jogászok" segítségét várja ahhoz, hogy a KDNP-s Rubovszky György vezette mentelmi bizottság végül "jogi érvekkel álcázott" politikai jelentést készíthessen.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, aki Simon korábbi választókerületében indul egyéni mandátumért, tegnap élő adásban kérte a volt politikust, ha hallgatja a Kossuth Rádiót, "mondja meg, honnan van az a 240 millió, mert a szocialista párt és én magam sem, és senki a környezetemben nem tudja. Ennek ki kell derülnie, úgyhogy, Gábor, arra kérlek, ha most hallgatsz bennünket, akkor mondd meg (…), mert a politikai tisztességünk és az egyenes gerincünk ezt kívánja meg".

Szerző