Ultimátum az ukrán hadseregnek?

Ultimátumot adott az orosz hadsereg a Krímben szolgáló, az új kijevi kormányzathoz hű erőknek. Ha ma hajnalig nem teszik le a fegyvert, megtámadhatják őket - közölte az ukrán védelmi minisztérium. Az orosz hadügyi tárca azonban cáfolta az állítást, teljes képtelenségnek nevezve azt. Félő ugyanakkor, hogy a krími válság átterjed Ukrajna más területeire is.

Egyelőre szó sincs arról, hogy csillapodna az ukrán válság. A Fekete-tengeren szolgáló orosz hadiflotta ultimátumot intézett az ukrán hadsereghez: ma hajnali 4 óráig az összes ukrán egységnek le kell tennie a fegyvert, különben megtámadják őket. A moszkvai védelmi minisztérium hevesen cáfolta az állítást. Kijev azt is gyanítja, hogy az orosz csapatok szárazföldi akciót készítenek elő Ukrajna ellen.

Csapaterősítésekről számoltak be a Harkiv, Luhanszk és Donyeck régió melletti orosz területeken. Az orosz alsóház, a duma elnöke, Szergej Nariskin ugyanakkor "egyelőre" nem tartja szükségesnek az orosz katonai beavatkozást.

Ukrán források közlése szerint a szevasztopoli kikötőnél, az orosz hadiflotta egyik főhadiszállásánál számos orosz hadihajó manőverezett. Az ukrán hadsereg szerint orosz harci gépek hétfő hajnalra virradóra kétszer is megsértették Ukrajna légterét a Fekete-tengernél. Az ukrán elfogó vadászgépek azonban "megakadályozták a provokatív akciót". Csapatmozgások voltak Kalinyingrádban is. A Balti-tengeri enklávéban tartott hadgyakorlatban 3500 orosz katona vett részt.

A háború lehetősége nemhogy nem került le a napirendről, a konfliktus akár más régiókra is átterjedhet. Nem kizárt, hogy a Krím mintájára Harkivban és Donyeckben is népszavazást írnak ki a Kijevtől való elszakadásról. Erre a törekvésre utal, hogy tegnap Donyeckben oroszbarát tüntetők megtámadták a helyi kormányzat épületét. Mintegy háromszázan több emeletet is elfoglaltak.

Puha uniós szankciók

Az EU-s külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a krími helyzet miatt felfüggesztik a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumkiadás könnyítéséről. Oroszország és az Európai Unió 2007 óta tárgyaltak a vízumkiadás megkönnyítéséről. A külügyi tárcavezetők felszólították Oroszországot, vonja vissza fegyveres erőit Ukrajnából. Azt is közölték, a későbbiekben további lépéseket is fontolóra vehetnek.

Előzőleg körülbelül 4000-en tüntettek az épület előtt. Szintén tüntetéseket jelentettek a dél-ukrajnai Odesszából is, ahol az új ukrán kormányzat hívei és ellenfelei vonultak az utcákra. Kelet-Ukrajna rendkívül gazdag nyersanyagokban, nehézipara is jelentős.

A technológiai hadviselés már megkezdődött. Oroszország a Krím-félsziget egyes részein lekapcsolta a mobiltelefon-átjátszó adókat, így sok ezer ember telefonja némult el. Mikola Tomenko, az ukrán parlament egyik bizottságának elnöke azzal fenyegetőzött, hogy lekapcsolják Ukrajnában az általa agresszívnak vélt orosz csatornákat.

A pszichikai hadviselés részeként Moszkva már hónapok óta azt állítja, több mint 600 ezren menekültek át Ukrajnából Oroszországba. Ennek új fejezete, hogy az orosz parlament felsőháza menekülttáborok létrehozására tett javaslatot. Az ukrán hírszerzés úgy értesült, Moszkva néhány orosz katona meggyilkolását rendezi meg, hogy e provokációra hivatkozva készítse elő a katonai inváziót.

A világ hét legfejlettebb ipari országa - az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán - egyöntetűen felfüggesztette a nyárra Szocsiba tervezett G8-as csúcs előkészületeit, így tiltakozva Moszkva krími katonai akciója, s "Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértése" ellen.

A G7-ek felszólították Oroszországot arra, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokat Kijevvel a biztonságpolitikai és emberi jogi kérdésekről, vagy fogadja el az EBESZ közvetítését. "Készen állunk arra, hogy segítsünk ezekben a törekvésekben" - hangzik a nyilatkozat. Az orosz külügyminisztérium értetlenségét fejezte ki a döntés kapcsán.

A német kormányzat közlése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök késznek mutatkozott arra, hogy elfogadja Angela Merkel "tényfeltáró misszió" életre hívására vonatkozó javaslatát. A testület lenne hivatott kivizsgálni az ukrajnai helyzetet. Ezenfelül közvetítő-csoportot hoznának létre a politikai párbeszéd megkezdéséért. Ez utóbbi munkáját az EBESZ irányítaná.

A NATO is nemzetközi megfigyelőket küldene az EBESZ égisze alatt. A 28 NATO tagország nagykövete közleményében kifejtette, fontos a politikai párbeszéd, amelynek keretében a kisebbségek jogait is biztosítanák. John Kerry amerikai külügyminiszter kedden utazik Ukrajnába, hogy a kialakult válságról tárgyaljon.

Az ukrán vezetés magas rangú tagjaival tárgyal. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár helyettesét, Jan Eliassont küldte Ukrajnába. Képet akar alkotni a kialakult helyzetről, majd Bannal konzultál a további lépésekről.

A TSN ukrán hírportál szerint Moszkva kemény feltételeket támaszthat Kijevnek azért, hogy felhagyjon a katonai fenyegetéssel. A lap nem tartja kizártnak, hogy Vlagyimir Putyin azt akarja elérni, Julija Timosenko legyen a jelenlegi vezetés egyedüli jelöltje a májusi elnökválasztáson, az egykori "gázhercegnő" ugyanis még tartozik neki miniszterelnökségének idejéről.

A lap szerint a második forgatókönyv a háború lenne. Putyin népszerűsége ugyan az egekbe szökne, de gazdasági szempontból nagyon rosszul járhat Oroszország. Lehetséges az is, hogy Ukrajna föderációvá válik, jelentősebb autonómiát adva az egyes tartományoknak.

Törökország sem akar "néző maradni" a krími válságban. Ankara a muzulmán vallású tatár kisebbség sorsa miatt érzi érintve magát. A török kormányzat minden érintett féllel tárgyalásokat folytat.